Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-27 / 70. szám

JAVITASSA ÓRÁJÁT Ralch Mór és Fia RT. órás és ékszerész cégnél, KELEMEN UCCA II. Modemül felszerelt nagy precíziós órajavitó műhely Javítások fótáUAs melleit t«n áJtt • két tünemény között éa mindkettőhöz. Goethe szerette Bettinát és hoven ia hitt benne Bettina pedig hivte Goethei, hogy hallgassa meg a muzsikust, akinek zeeéjáből uj kinyilatkoztatta szól. Goethe prüsskólt éa fel borzolódott, bántotta Bettina lelkesség^ de mfe. den érzéki sérelmén talnött titkos vigye megfe merni azt a zabolátlan zsenit, «kí előtt Bóoa ednua tárva nyitotta meg kapuit 1812 nyarán TepMzthen, császárok és főh«e»> E

k üdülőhelyén, találkozott a két zseni- Itt Int tta Goethe először Beethoven wnéjét *gf Us szállodai szobában. A monrilnu leölt a soororihoz. Goethe közelsége mq^gézte Szaggató vihar, rmi sodorta az érzése. Dübörgött a zongora. Szállt az ének, hol lágyan, panaszosén, mint a pásztorfia fuvolája, hol vadul, mint a fájdalom éa nav védés paroxiznmsa. fis a 60 éves Goethe megdöbbent Nyugtalan aejtéaek ktoxták ennek a* őaerejü muzsikusnak hallatára. Kibírhatatlan volt fölének as nj hang Banek as ej költői —tiait aágnak már nem volt ara Goethe, aki Mozarttel betetézve látta a send torma és tártakén ostmességét a aki háborgással aUsltotta vtessa • klasszikus elleni támadást De megérezte Beethovenben a titánt éa — elhúzódott tói*. Megbon songott és félt, hogy ec a »formátlan* és ,torz« gyönyörűség hatalmába kerttl és költői küldetése vértezette rés támad, tótt Távol kell tartania magftdl ezt a Négy napot töltöttek együtt TepKtzben. A nyár ragyogott és a két zseni, akinek a művénet hatalmas tőrvényei jogán találkosnl kellett Idegenül vált el egymástól Mfnt emberek, talán még ma— egymástól. Beethoven megleckéztette as odi Goethet hajbókolásáért, mert TepHzben fáira állva az útból, mély meghajlással köszöntötte a es*. szárokat, akik Beethoven büszke fejbiccentétére kalaolengetve feleltek. »Megvártem önt mondta Bnethoven. mert érdjme swrint tisztelem éa hecsfllöm, d« ön túlságosan megtisztelte őkrt«. Goethe lehorgasrtotta a fejét éa hallgatott. A négy nap leJArt éa Goethe még leni akarta Beethovent Az >Egmont, zenéjének, a Mondscheta tának részletei dübörögtek a zongorán. Goethe Bettinára gondott, talán Beethoven |s_ és Goethének könnyek ragyogtak a szemében... Mire Beethoven abbhagyta a játékot »A közönséges ember megindulhat, de a müvésr. tűzből ven, mondta, az nem str. Ha ón **era látja bennem az alkotót, aki hasonlatos önhöz, In fogja megítélni müvemet, mi/éle rongy néppel kell m«jd megértetnem RMU g»n*tt« Goethe Ismét hallgatott A Két lángész nem találkozott tóbNft. Goethe Beethovent nem felejtette eL Sokssor játszat4", mftveít és Mendelssohn, Sehütz, Htmsmel kés*, ségesen vállalták a békitő sserepét Beethoven saelleme és Goethe elvei között. De Goethe nem ejtette H többé * muzsika* nev t, akkor se, amikor Reethoven meghalt és a rjlág jásszal és hódolattal áldoeott a halhatatlannak. Szakított Reethovennel és sakltott Pettjnável. Egyldőben. Ki látott és M láthatott az f. lelkébe? Kis kő nves pa tétével. Spcös emberke Izgatottan Járt, kelt szeg6Jlásfzobíjában, kezében Goethe verseskőJAVITASOK LEOOLCSÓBVAN Györl I« KLAVZAL TÉR a. Tartós ondolális Menne hajfestés M a n i c u r m Arcipeléa »IDA«nöifodrásznai CmiBátUfit tfMkkal t Fli.n«rt*]*arM4flmuka.T«L •árumával A nap alkonyodéra hallott ás as eltorzult arcvonásokra valami emberfeletti birkózás vonaglása dkkáaoct Ezen a napon negyedik dalát komponálta már Schubert és nőst as Erikönig mint egy makacs, tolakodó dallam ül • fülében és eaek • megváltó szikrám vár, hogy diadalmasan éáetre keljen. Két lásas éra áa as Erlköelg kilépett hangtalan betűsoraiból, hogy patakzó melódia-óió nőn it vfgye e zeneköltő álmát Schubert megsimogatta a verseskönyvet éa hálásan gondolt Goethere. Elfelejtette ezőrnyü szegénységét vívódásait, kűskódéselt, seriódáaait as élettel, csak azt * " i a dala be ma oltva a halhatatlanság al, ezzel etár eda állhat a megközelíta hatalmas Goethe etf, ald költő éa ininlszter éa ald megválthatja a nyotnortóL Mág egjeaar aorra vette dalait, amelyek Goethe veraene készültek. A tennéssetrejongásnak hhiinuua énekelt bennük, da es Erikönig ennél Is több voR: e tragédia egy villanása, amelye* • mee* hhnpora is esiUogott Alázatosan és sok wuitoj* eNWMte • dalokat Goethének. Goethe mág mft a* tudott Schubertről Hü famntaaival, a aene robotosával: Zellerrel tejátszatta a dalokat Amig Zeller játszott mind szaporábbak és dthasebfaek Goethe lépései. Egyszerre rsak kitört: — Ezek a muzsikusok nem értik meg a költőt A dalokból caak aa 6 hangulataikat lehet kiérezni. Ea villámokat és mennydörgéseket komponál az Erlkónignél, amikor éa esak agy mosónő meséjét akartam elmondani. Goethe válaszra se méltatta Schubert küldetnényétA bécsiek nagy dalköltője Goetheben a nyomor él kétségbeesés Idején aem talárt apostolára. Schubert már a túlsó part lakója volt amikor egy este Wehnerban e híres DeerienU asszony eldalolta as agg Goetheaek as Erlköniget Goethe hallgatta, könny borította af a szemeit Azután odament as énekesnőhöz és megcsókolta homlokát »Ra ezt a dalt először öntől habottapi *otna«».« Kern tudta befejezői mondatát BerOoz aaarehnes volt Verseket olvasott de aenanf a* tudta örömbe kovácsolni ennek • zaklatott életű, meg nem értett, bolyongó ás nyugtalan massikusnak beteges buskoraorságát. Biblia ia éa pogányság la a hite volt ui világ vajúdott benne, amely ej zenei formákba tőrt U ebből a látnoki lélekből, életének ebben a szakaszában kapta kezéhez a francia fordítású Paosztot és e francia lélek elámult aaon as egyetemes emberi nagyságon, amely a strófákból nőit Révületek és saédületek kőzött nyltt meg előtte es a költészet A fantasztikum, Berlioz sajátja, formát öltött. Pauszt megelevenedett, élt, agybegomolyodott harsogó trombiták sejávat éa Berlios foglya ktt Goethének, Megírta a »Fauact elkárhozVsát«, egyik (eghaftlma^aübb és legmaradandóbb szimfóniái kóltemóayét. Berlioz |s megsebződött, amikor Goethe feté nyújtotta kezét és élete végéig társtalanul koreste az igazságát Azt hitte, ha Párisban nincs ia senki aki megérten^. Goethe felleli benne a forradalmi aeaakóltőt és meférst mit resellált Faust, jábót fis BerUos Is elküldte szimfóniáját e welnerl bálványnak. Az ítélet most Is Zelterre volt bizra és a középszerűségnek ex a t» -QíotiDu*a. nem látott perspektívákat Goethe Berlioz müvét {s elraktározta. Berlioz küldeménye is váíaszolatlan maradt * Ml lett volna Liszttel, Seftumannat s mi lett volna Goanodf-re] és Tfrontossal, ha Goethe megérte volna Fausztjánsk és Mignonjának operaváltozatát? I*bet, hogy őket se méltatta volna — válaszra. A nngy ember s az eléje került noqy zenemüvek közé oda állt Zelter, a középszerűség. Kár. Hiszen Goethe adta a világnak azt a szép meghatározást is, hogy >a zene az egyetlen anyagtalan bejárat az olyan világba, amely magasabb a tudásnál...* Milyen a véletlen? t a saját dmH í. Ilyenkor nagy a tisztviselő Alig mult pár hete, bogy * Sznat ittván aaahaládégyár mintacsomagjairól Irtunk taimnkfcan. Velószinü. hogy olvasóink közül la sokan kaptak már múltkori cikkünk megjelenése óta Dy kedves kis csomagocskát. Munkatársunk. *trf a molthoif cikket közvetlen tapasztalaté alapján irta, a pókban Pesten járt és véletlenül a Szent Istvángyár előtt vitt el az utja. Ha már itt járok, — gondol'a magában — legalább megnézem, hogy ban* nan küldik széjjel azt a sok-sok kskaóa áa csokoládés mintacsomagot? A gondol tot tett követü és jelentkezés után axlieaeu megmutatta* mindent a Szent István gyár különböző lályain, ahol as egyik helyen a cikóriakávét és malátakávát a másik épületben S

a Szent István csokoládéféléket bonboné„ , továbbá a Szent István kakaót gyártják. MindJ ezek megtektntéae után sor karült arra a teremra ts, abol ez említett csomagocskák szétküldése történik. Meglepő, bogy müy tömegben mennek innen ki na ponté a csomagocskák ás mint s kísérő tisztviselő mondja, es a legbosszantóbb, ha Szőtt István fejekkel teleragasztott Mező-lap beküldője elfelejti a legfontosabbat a levelező-lepra belyeaan ráírni sa ver ban vagyunk, — mondja mert tudjuk, hi e türelmetlenül várt érkezik meg, e beküldő kellemetlen tést von la szavahihetőségünkről. Meg hallett kérdeznem e kisérő tKxtvisdőt bogy miért küldi gyár e mintacsomagokat csakis ároknak, aktk « Szent látván eiáórla fagyasztását a b* küldött levelező-lappal igazolták. A válasz igen egyszerű és érdefcas: A vállalat jobban mag akar)* Ismertetni a i^yközönség«d csokoládé én kakaó* gyártmányalt és egy gondolja, hogy biztosi"" eredményt ér el, ha bolt betűk helyett, m*át árut küldi a közönségnek. Minf aem áQna módjában az ország minden Iái — a vak vfletknie bízva — minden nélkül szétküldeni szájezrrtzámra * csak azoknak küld mintacsomagot atfk a küldött lapokká meggyőzték e vállalatot hogy az illető a Szent István gyártmányok rátja már és Így feltételezhető, bogy e baráti ben nemcsak a mintacsomagot fogadják hanem előálló szükséglet esetén tényfeg * tatot ván csokoládét fogják kérni * boltban. A vezetősége kén a közönséget, hagy a Szent I fejekkel teleragasztott levelező-lapokat postán a megbízottak bevárása nflkül — küldjék ba a g dmére. Kardos szegedi tarhonoa és tésztaárugyár gyártmányai szegedi kaiOnlegestfg USDM, IOISU. LAPIAIE HusvétvasAi aapién ea feondal* ml templom téren la kapható. levA rádió ciereakdól Lesnagyobb lerakat ax onsei gyartmanyokbet Csillárok, villanyszerelés minden igényt kislégitAsn esak DEUTSCH ALBERT .mintád. aaráts^iesa 7. «03 Telafoo lS-7t Megért srfTvsl tadatem, h®s» laanIsH lérjem. Bittó József Máv. ny. lakatos márrtes 24-én ástének 57. és boldog házasságaink SÍ érám bsaasasmmTedáa atán cthnsyt F«"-.itheteBen halottunk drága p*ratt 17-én (vasárnap) i L 14 1 órakor az Árva a. X2 sz. a. gyássházból kísérjük a rókád teraatíben tevő családi sírboltba Arftk pihenőre. EngesrtcJA saentmise 29-én, kedden 4 a tt órakor a róVusi pl'éhánj* templomhan. Orv. Bittó JAssnfné di s gyásaoté család. U Festékek porban, kész otalfestékek zománcok, benzin, ol em az OSS:Í ilnden színben, flrnlaz, lakkok, enzln, olafok, karból, kétrány. szigetelő lemezek hóztartési cikkek legolcsóbban beszerezhetők Szabónál, HS