Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-27 / 70. szám

„A mai politika nam fejezi kl a tényleges helyzetet — mondja Vámbéry Rusztem 6—Bélfalét a hatvanéves Vámbéry Rusztemmel, Kernstock Károly műtermében elrejtve is Bedapeet, asárdas ff. (A D#m*ggarorszdg trtvn. kOtársától.) A magyar szellemi, tudományos, irodahni és politikai élet egyik markáns, vezető és kimagasló alakja: Vámbéry Rasztem. Hatvanéves gályájának gazdag eredményeit a közelmúltban ünnepelte a magyar progresszív társadalom, — legutolsó tár-a-ialmi és szociológiai tanuhnánvai kimagasló eseménye a magyar szellemi életnek. Hasvét előtt a politikai kérdésekről beszélgettünk a politika* tudományos művelőjével, aki még nem jutott mandátumhoz a magyar parlamentben. A awgesrtiv emlékű beszélgetés Kernstock Kiroty nagyszert műrész! kincsektől gazdag házában Játszódott le. A magyar progresszív szellőmiaég, az egyetemes emberi haladás mindig fiatal ét bölcs kutatója politikáról beszélt a magyar fertömüvészét kimagaslóan bátor harcosának otthonában. Nincs igazabb környezete ar. alább következő szavaknak, mint Kernstock Károly örökké változó, mindig úttörő és változatlanul bátor művészete. A bölcs harcos és a bátor művész: két barát as örök emben haladásban. Vámbéry Rusztem lelkesen keres helyet KernStoek Károly képei alatt, fiatalos csillogással gyöayörködik a művész hatalmas Ádámjában, nagy. saert fivájábso. Megszámlálhatatlan sokszor nézte már ezeket a vásznakat, de lelkesedése egyre fri•ebb, gyönyörködése egyre őszintébb. — Látta — mondja a lelkesedés örömében —, IsÉlBg Károly az a művész, aki mindig fiatal, aki mindig nj, aki naprőUiapra fejlődik, — inost megint aj utakat keresi Még néhány pere a vonalak előtt, aztán a szonfc •MM szélnél megjelenik Kernstock Károly pipájának kék füstjében és Vámbéry Rasztem beszél: — Politikáról? - Hát mi még politika? A. mai helyzetnek az a gigantikus harc adja meg a képét, ami e diktátora és demokrácia, a kapltali:. ara* és szocializmus között folyik. Ennek a küzde, lemnek azonban a formái elmosódnak, mert nem Jutnak kifejezésre az egyes országokban. Például a németországi premier planban a formák harca dal a lényeg harca helyett De tovább fejlesztve azt a gondolatmenetet, meg keli állapitani, hogy a demokrácia ée a diktátorok harca nem fejezi la a ssocializnms és a kapitalizmus harcát Végeredményben pedig, ahot van is politika. ott sem Mje* ki a tényleges helyzetet. Ki* szünet után közelebb megyünk a magyar aktualitásokhoz: — Ha azt mondom, hogy nincs politika Magyarországon, ' ez azt jelenti, bogy •mf lefáfszódik a ngitvánosság emt, «t nem áll kapcsolatban a közoélemény meg. nyitvánalásávat. Hiányzik a közvélemény kialakulásának minden eszköze. Hiányzik a sajtószabadság, á gyülekezési és egyesülési jog, ' titkos választás — hiányzik a demokratikus élet minden eszköze —, tehát nincs te közvélemény, illetve neir. ismerjük azt Igy engem alig érdekei, bogy Bethlen és Károlyi hogyan állnak egymással szemben, vagy egymás mellett a kulisszák mögött, — mert ez a lényege az ecryhórmpoe politikai szünetnek. • — Ez kávéházi társalgási témának igen jő és érdekes lehet, de politikának ez nem nevezheti. A mai közvélemény körülbelül olyan színvonalon áll, mint ahogy a szinházi hetilapok kifejezik a művészi közvéleményt Kernstock Károly igy folytatja a gondolatot: — A közvélemény arra koncentrálódik, amit a politikusok a páriament folyosóján — pletykálnak... Vámbéry igy folytatja kritikáját: — Nem hiszem, hogy még az ellenzéki képviselők is megfelelnének annak az ellenzéki szellemnek, ami a tömegekben ma —— éi. Ezt a- egész Kaleidoszkópot egyébnek, mfnt a benne szereplók szórakozásának, vagy a kávéházi arak szórakoztatásának nem tenet nevezni. — fis ha feltesszük a kérdést: hogyan leljiet ebből a kátyúból kiszabadulni, akkor azt kell felelni, bogy két lehetőség van. Az első (a kedvezőbb) esetben az utolsó pillanatban mégis észbekapnak Alkalmazkodva a m/ti nehéz viszonyokhoz w>lna m hajlandóság gröf Károlyi Gj jószándéka férfin és akiben ugy hall van a hajlandóság tttkoe, kerületi tajstmnsoe szavazást alap. jón választatni — A másik az, hogy végigcsinálják a fzcta. sági delacle világháborúját, de akkor remélhetőleg fog akadni egy ember, aki em»ek a debadeeak vállalja majd a következményeit E kettőn kivül nincs más lehetőség. Amk pedig — fejezte be fejtegetésiet Vámbéry —, akik az egészen kivül állunk, tenni semmit sem tadnnku— legfefjtbb imád, kozhatunk ..i _ fis Vámbéry Rusztem Kernstock Ktroüyal eb Indult a művészi kincsekben *azda* mdterem felé, ahol a művész emfékplakettet készít a flO mult kimagasló eredményesek állomásán. o| egQtfgárahkti Indnlnnk lO52 1252 14 Fekete tflvatdpftk Minták a kirakatban megtekinthetők! Ltcfc, airtHop it sztMsdptk Lixbs kivitelben ff A ^ff A cipőáruház Alim. ^ U/m Szeged, Kelemen ucca 12. Standard rádiók c^ereáral !!! Minden rossz rádiói becserélek. 3al fl+i ára P 165 3 X (na^rtel j ©aitményti) ára P 255 REX íM-l esívea) ara P 555 3UPERREX (8+1 caöves) ára P 660 MarkAvIrc nua L.-kOini 44 riQI IHlVItS Teleion: 50-20 Zeneköltők Goethe körül Mozart, Beethoven, Schubert, Berlioz és a weimarí költőfejedelem r - iWa Lengyel Vilma Európa egyik legnagyobb íróját idézi és ünnepli ez a zimánkós év. Halálának századik évfordulóján ujult buzgósággal mérik meg esztétikusok, mi maradt meg érték, szépség és halhatatlanság Goethéből. Hiszen ha zaklatott óráinkban elmerülünk müveibe, ma le megrendülve érezzük, mily csodái támadnak fel a gondolatoknak, mennyi anyagot találunk okulásunkra, vigasztalásunkra. Kicsi és szomorú életünknek metafizikai vágyait felemelő szépségekbe vezeti és aki merit a kifogy*hatatlan erők e forrásából, száz év sötét és homályos távlatából is megsejti, "hogy a halandó élet szűk 'határaiból mily óriási horizont nyílhat és nem lehet lelkünkben az a tátongó űr, amelyet géniusza meg nem tölthet tartalommal. " Ha Goethe ez évben való feltámadásával dúsgazdag örökséget is hágy újra reánk, az sem jelentheti azt, hogy hozzá csak térden^állva közeledhetünk. A nagy Goethe sok mindenben különös ~és érthetetlen. »őse és utóda* volt önmagának és nem tűrt »idegen isteneket*. Nem osztozott se babérban, ae kenyérben senkivel önmag&. ha visszatérő idegen világ volt, amely összefüggött a természet nagy misztériumával, kiszakított része volt, de hozzá tartozott és mint. ilyen mindenek ellenére Bölcseletet és Igazságot, Költészetet és Erőt jelentett mind a mai napig. * Shakespeare mellett Goethe volt az a költő, aki va'ósággal mágikus erővel vonzotta a muzsikusokat ( Ami Goetheben felemeló: kozmikus erők hábori gásai, idillekbe-felejtkezései, a lendület és éVetszeretet, a mámor és ritmus, a bölcsesség és természetimádás, amellyel Isteni titkát keresi ér, az ember ősi ösztönét imádjaAjaknázatlan mélységekbe nyúltak és a zeneköltKre epidemikus lázzal hatottak. V Verseit, a Faustot és más drámáit kicsik és Mgyok próbálták más és más> formában újra teremteni. És különös kontrapunkttal játszott az élet szeszélye, hogy Goethe, sok tudomány ismerője, nem ismerte fel kortársaiban a zsenit, éppen azokban a muzsikusokban nem, akiket ő termékenyített meg halhatatlan alkotásokra. Pedig élne-* ugy a Wilhelm Meister, ha Mignon dala nem őrizné a vágy hangjait, élne-e ngy Egmont, ha Beethoven apostoli kürtje nem zengene róla, öriznék.e tarsolyukban a Foustot ifjak és vének, ha annyi muzsikussrellem a drámai költészet e romekét nem vitte volna a dalok ormaira? S Erikönig, Schaager Kronos, Ganymea Heidrrfístein viziós képek maradtak volna valahol n búvárkodó kőnvvmolyok hagyatékában, ha dalaival nem fakarztji «e< a lombok örökzöldjét ezekben • Schubert? Mégis: mily idegenkedéssel, vagy H tudja, Mily félelemmel tartotta távol magától Goethe tora nagy muzsikusait, akik a századfordulónál nj ess* mékkel ostromolták az ébredő romanticizmnrtj Előttük tatra volt Goethe klasszicizmusa éa mint •szentelt főhöz* zarándokoltak hozzá, bogy Imi lálosan megsebezve távozzanak tőle. Pttdlg K&< mos tehetsége meDett ügyes zongorista ée lista volt Goethe és a zenével mélyebb bozásai voltak, mint sok tndotnAmyai, amelybe belemerült Ha dolgozott zenét keDett hallgatnia, hogy »lelkét megenyhítse és szellemét felszab** ditsa«. Az öreg orgonista, a hires Schütz, aki * nagy Bach nemzedékéből jutott át Goethe torira, órák hosszat ölt Goethe szobájában, ptehnBnmH kat, fugákat játszott, hogy Bach rsemjének gyógyító melegével és fenkölt tisztaságával üditse fel a költőt, aki azalatt Ipfchenia sorsába lehelt életet. „ Mozarthoz la ellentáltbatathm vfgy fitefe. MQg látta az ifja csodát éa a Rt éves Goethe Mozart dalával halt meg. Muzsikos ösztönének ntolsö ESng< jávai az ő szellemében négyszólamú férfikórust, komponált, szavakra, amelyek méltóak' az Ige no. vére. tln te Domine speraii et non confandere eetermmu. De a zene egyéb h volt Goethenelc. * rJwí, amely* bői minden költemény származik s amelybe visz. szatér«. Ha verseit járkálva, énekelve alkotta, •gyakran ugy rémlett, mintha egy titkos, gémusz ritmust suttogna, ngy, hogy járás közben taktnsra mozgok, ugyanakkor halk hangok (ebeink körül, mtntha dal kisérte volna.* Mi ee a vallomás, ha nem a lírikus természetes rtmzsiVas ŐSZJ töne, amely ott szunnyad minden születendő vers mélyén? Miért nem tndta még sem elvisrkd Beethovent miért nem isiuw tc fel Schubertban a dal wt hirnőkét, miért nem látts meg Berliozba a felfedezőt, Weberben a zseni ti1 Bántő és veszélytes versenytársat látott bennük, vat»v rlfngittt elméletei voltak neki, aki olyan mélyen hatolt a Mindenség átfogbatatlan dolgaiba. Ki tndja? Pedig Goetbenek csak saját melódiáira kellett volna hallgatnia. Goethe és Beethoven találkozása talán sose történt volna meg, ha egy érdek**, tüneményes sroS. Iemfl nő, Retlira Brentáno huszonötéves sztvé* nek min«ien asszonyi hóbortjául és megrendítő megérzésévet nem erőszakolja ki a kit zseni találkozását Áldás vagy kárhozat volt-e Bettina szerepe a két férfi kózöt». akik múzsájukon Mvül férfi sziwel is szerették ar. életet és a nőt csak sejteni lehet. Bettina éppen akkor forróra perzsw. lődött Goethe mellett, de Beethoven zenéjétől is megittasodva, forró vággyal és Irlkesedéssel s»>t. gálta az ö ügyét fc. Bettina a ;zony volt, aki aléW