Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-22 / 66. szám

DELMAGYARORSZAG •zeoeo. acerketstMég somogyi occo U. L em. Te fefon: 23-33. - KJadóhlraial, kOloMnkOnyviAr legylroda» Aradi nooa a. Telefon > 13-oa. - Nyomda t L«w Maól ucca to. Telefon t 20.34. TAvtrati leveleim DélmaoyarorisAo szened Goethe, az ember Goethe János Farkas, akinek emlékezetét halálának századik évfordulója alkaltr.ából a géniuszoknak kijáró hódolattal övezi az egész civilizált világ, költő volt és azonkívül Szász— Weimar—Eisenach nagyhercegség minisztere. Utóbbi minőségében resszortjába tartozott a kamarai, vagyis pénzügyek intézése, a háromt. ssáz főből álló weimari hadsereg és a nagy. hercegi udvari szinház intendanturája. Kór rölbelül akkora feladatok lehettek ezek, amit nőket ma egy tehetségesebb szegedi városi tanácsnok is el tud látni, lévén ugyanis Goethe Idejében a veímari »állam« kiterjedése nem egészen mégegyszerakkora, mint Szeged határra, lakosainak száma pedig összesen százezer. Ennek a kis országocskának akkoriban Károly Ágost nagyherceg volt ar. uralkodója. Ennek a nagyhercegnek, aki ifjúságában az. sal tünt ld, hogy télen is megfürdött az Ilm folyó vizében, nagyszerűen tudta az ostort pattogtatni Jéna piacán és udvarából megszökve, szénégető lányokkal járt táncolna, nagy tet. tdt nem jegyezte fel a történelem. Bajos is lett volna nagyot alkotni egy olyan országocsL kában v amelyet lóháton két nap alatt kényelmesen be lehetett utazni. Mégis ez a nagyhen. eeg egyike volt Németország legnagyobb fer

elmeinek. Mig kortársai, Nagy Frigyes és József idegenek voltak a németség szellem toi életétől, ő kicsinyke pénzzel, gyakran még adósságokkal is, a szellcmóriásoknak olyan udvarát tudta maga köré gyűjteni, aminő kívüle soha született uralkodónak nem sikerült. Ezért Weimar ban ma is Károly Ágost udvara <1 és Weimarnak ma is Goethe a minisztere. Igaz, azóta egy kis eltolódás történt a ra.igr sorban. Mikor az olaszországi ut után Kárroly Ágost felmentette Goethét a hivatali teenr dők alól, hogy kizárólag az irodalomnak, művészetnek és tudománynak élhessen, különös kitüntetésképpen azt a jogot adta neki, hogy mindig az óvé melletti széket foglalhassa el az államtanács ülésein. Goethe nem maradt hálátlan a kitüntetésért. Sub specte allernitah tls ő adott helyet Károly Ágostnak maca mellett és halhatatlanná tette ő: is. A kortársak értékmegálhpitásának hlu és mulandó volta tűnik ki Goethe és Káról} Ágost nagyheroeg esetéből. Ki tudja ma, liogy Rafael idejében ki volt a p4pai államtanács elnöke, vagy Shakespeare korában Anglia lord-kancellárja és kit érdekel ma az, hogy Goethe kegyelmes ur és miniszter volt egy kis német országocskában? Az ünneplés a meg. emlékezés Goethének, az irónak szól, <i Faust költőjének és az embernek, aki Homeros,Dante és Shakespeare mellett talán legnagyobb kifejezője volt az egyetemes emberi szellemnek. Mert mint költő nagy volt Goethe, a legnagyobbak közül való, de emberi mivolta ta. Ián még a költői méreteket és arányokat is meghaladta. Esztendők előtt Woimarban járván, meghatott lélekkel néztom meg a házban a Franenplanon azt a szobát, amelyben Goethe majdnem félszázadon át dolgozott Ez a szoba ma is abban az államiban van, mint száz esz,cndő előtt Gucthe halálának órájában. Ott fekszik a párna az asztalon, amelyre könyökölve a nyolcvanadik életévét meghaladott nagy aggastyán a Faust második részét dik<tálta hi-séges Íródeákjának, Eckcrmannak. Ott van a kis gyerckasztal, amelyen a legnagyobb költői géniuszok egyikének diktandójára iskolai leckéket körmölhettek az unokái! Szuna. Kedd, 1932 március 22 Ara 10 ftllér vm. évfolyam, 64. sagAm ••40 peaiA. * Beyee . Mp |S Tnftr. M ünnepnap S4 alt HtrdeMaeíc lalTélala tarifa wairtak MaoJalaalk h«lfff htvélaMvt nap'mta geqoel szót mindenfelé a mi szemünkben már ken* detleges fizikai műszerek, lombikok, hőméi, rők, ásványdarabok, anatómiai ós nóvéaytaii atlaszok, természettudományi művek, k JZÖL tük csupán saját müveinek egy csonka kiadása. A falon az 1882. évi postakocsi-járatok menetrendje és annak a tizenhárom polilikii kérdésnek a jegyzéke, amelyeket még tanulmányozni- akart Semmi mftvészi disz, csak egy lds Napoleon-kép és egy parányi Zeüsz szobor. Az iróállvány üveg Napoleon-azobra már nem számit, mert illatszeres üvegnek volt a dugója és rajta Goethe a sugártörést tanuL mányozta. Az ablak előtti állványon kis üvegben dnóber, egy tányér föld és egy pisztráng koponyája, melyekkel a halála előtti napok, ban tervezett valami kísérletet Ami ebben a szobában van, a Faust költőjét Faust szerepében örökíti meg. As örök emberinek min. denkor egyik legcsodásabb képviselője. Aki Goethét mint költőt akarja megismer, ni, annak előszór az embert kell megismerni, SK élő, eleven, alkotó embert, ezt a komplikéit csodát, amely a fizikai körvonalakon kivül a tudásoknak, érzéseknek, sejtéseknek, vágyaknak és meglátásoknak a szövevényéből van ősszetéve. Meg kell ismerni azt a rendkívüli befogadóképességű, mindent perdpiÁó intel lektust, a példátlan sokoldalúságot, amely egyformán jelentkezik páratlan szélességű herfr Bontok és csak mikroszkopiailag érzékelhető parányok önmagába való befogadásánál. Csa'. igy lehet megérteni azt a csodálatos lelket, amely egyformán tudott lenni klasszikusan tiszta és ködösen homályos, északian germán és ókorian görög, idealista és realista, lelkesedő és cinikus, optimista és pesszimista, individualista és az egész emberiség lelkét megértő és átfogó Igy lehet megérteni, hogy a költő, aki kitermelte magából a sasenheimi dalokai. Gótxöt, Werthert, Tassot, Iphigéniát, Wilbelm Meisfcert és Faustot, hogy tudott a természettudós látnoki szemével beletekinteni az élet titkaiba és korát megelőzve megálló, pitani, hegy az élet egységes és minden, ami él, azonos törvényeknek hódol. Az élet egy nagy harmónia ós ax ember csak egy hang. jegy s nagy dallamban. Ax élet őrök, az ember mulandó. Minden, ami mulandó, ax csak hasonlat, ami talán ninca ls a valóságban, fis mégis van valami, ami magmarad, a géniusz ereje, a lélek, amely túlél embereket, nemzedékeket, századokat, fia ha ma Goethe emlékezetét ünnepli az egész emberiség, ezzel a hódolat adóját rója le az örökké élő szellem előtt, amelynek az időben korlátai a térben pedk határai nincsenek éa nem ls lesznek soha. (t •.) . ^ A berlini amerikai Párisban „Genfben nem sikerüli végleges tervel készíteni a dunai államok megsegítéséről" (Budapesti tudósítónk íelefonfrlentést.) Londonból jelentik: Sir John Simon angol külügyminiszter az alsóházban tartott beszédjében kijelentette, hogy Genfben nem sikerült végleges temet készíteni a dunai államok gazdasárji összefogáxáró/, csak megbeszélések folytak és ezek a megbeszélések még ma is szakadatlanul tartanak. A megbeszélések tárgyát a dunai államok pénzügyi újjáépítése képezi és ebben a munkában Anglia is részt kiván venni• Párisból jelenük: Sackett berlini amerikai nagykövet hétfőn délután Pári«ba érkezett Sackettről köztudom ásu, hogy Hoovér bizalmas barátja és igy politikai körökben fontos politikai hátteret sejtenek párisi utja mögött. Edge nagykövet kedden ebédet ad Sackett tisz. teletére. Az ebéden résztvesz Flandtn, Tardieu, valamint Hoesch nárisi német nagykővet is. Négy hónapi fogházra és lefokozásra Ítélték flranyossy Béla alezredest Budapest, márdus 21. A honvédtőrvényszék hétfőn ítélkezett az őubetőrő Aranyossy Béla nyugalmazott alezredes felett A biróság bűnösnek mondotta ki az alezredest egyrendbeli csalás vétségének kísérletében mint tettestársat, mert Sólyom Ferenccel együtt betörést színlelve a biztosító társaságot tévedésbe akarta ejteni. A biróság bűnösnek mondotta ki az alezredest egyrendbeli csalás vétségében is és ósszbúntetésúl négyhónapi fogházra — az első két hétben súlyosbított cellával —» két* évi hivatalvesztésre és lefokozásra itélt*. A büntetést a biróság a vizsgálati fogsággal teljesen kitöltöttnek vette. Hétfőn délután szabadlábra helyezték Baghy Károlynál Budapzst, március 21. Baghy Károlynét a vizsgálóbíró szombaton hozott végzésével szabadlábra helyezte. A vizsgálóbíró a szabadonbocsájtást elrendelő végzésében megállapította, hogy Baghyné önvédelemből lótte le férjét A vizsgálóbíró végzése ellen az ügyészség felfolyamodást jelenteti be, melyet hétfőn tárgyalt a vádtanács. A vádtanács elutasította az ügyészség felfolyamodását és szabadam bocsájtotta Baghy Károlynét. A vádtanács nem jogos önvédelem ciméu helyezte szabadlábra Baghynét, hanem azért mert izökésétól tartani nem kell. Baghyné kiszabadulása után zokogva mondotta el házasságának tragédiáját Sírástól elfúlva élete egyetlen szerelmének nevezte férjét, akit még mo6t is nagyon szeret