Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-22 / 66. szám

Dessoir professzor előadása Goethéről (A Délmagyarország munkatársát*t) A Goethetr alkalmából az egyetmen vasárnap igen érdekes előadás volt, amelyben Maz neeeotr, német esztéta, a frankfurti egyetem tanára rend kivül vonzóan mélyen szántó gondolatokkal ás egyéni szempontokkal világította meg Goethét, mint peziehoto. fost. A központi egyetem auláját Jóval az előadás megkezdése előtt megtöltötte az érdeklődők tömege. Igen válogatott közönség Jött el: Goethe-raiongók. kultúrára szomjasak, leginkább nők, a város ismert vezetői közű' dr. Lőw Immánei, Wimmer Füléi, a hatóság képviseletében dr. Stabó Géza és nagy számban i fiatalság. 'I * A* előadást dr. Veres Elsraér vezetta ba »A ' " törpe szói az óriásról, a gyertyaláng aposztrofálja a napot — mondotta és üdvözölte Dessoir tanárt Utána dr. Schmtat Henrik tanár Goethe ée• a természet elmen tartott érdekes előadást majd Cmider Andor bölcsészhallgató lépett as emelvényre s Faust második részének néhány strófáját szavalta el sok páthosszal, némát nyelven. A közönség őt is megtapsolta. Most morajlás futotta át a termet. A pódium felé sietett a várva várt vendég, kis köpcös ember, hófehér begyes szakállal, álmoddSÓ telún- j teltei, Dessoir professzor. »01y sokan fogl*lkó*na)c ma Goethével — kezdte előadását —, hogy a nagy irót szinte darabokra szedik és mégis csak kór vonalazva jutnak el lényegéhez. UR ezúttal a Goethe-kérdést a perifériákból a központba vonjuk és mélyébe nézünk Goethenek, a lélekbúvárnak. Minden kísérlet, hogy ennek a zseninek mélységét felszínre hozzuk, lemondással Jár, mert nem iebet taglalni mindazt, amit Goethe as emberi lélekről tudott. — Sokszor beszélt Goethe — folytatta Dessoir — egy a bensőjében végbemenő cirkulusról, amely az életét formálta, változtatta ás Goethe i»$ak ment az ósztóne után, anélkül, hogy tetteinek törvényszerűségét magjarázni tudta volna. Egy módja van annak, hogy magunkat felismerjük, mondotta, ma megfizetjük tetteinket. A eaelekvfc ember a belső ember kifejezője, váza. Goethe ismerte a nőket, amiért irigyelték. Titkát mindég azzal mentegette, ha ostromolták: »As asszonyokról való ideáimat nem tapasztalatból szereztem, az adva van nekem Isten tudja, honnan.« Cs Goethe tényleg psztchologial tehetséggel szüle, tett, azért nem követett el annyi lélekelemzési hibát, mint Schiller, Mindég ugy Játtá. as embereket, ahogy egymáshoz viszonyultak. •• A i tust elnyomott lelki komplexumai például. Meí.stóban váltak alakká. Egyik, a másik kiegészítője. Faust má.sodik részében Homunku'uí a azép Galateát hivja segítségül, bogy megszülethessen, Faustnak pedig a Szép Helenára vau szüksége, hogy emelkedhessen. — Az átélés és felismerés két lényeges pontja Goethe pszichológiájának —. folytatta Dessoir tanár. As átélés s lélek munkája, odaadással vonzódunk természeti tüneményekhez és átéljük őket a látás erejével, amelynek a nézés axaktságához semmi köze sincs. Logikával nem lehet csodákat teremteni. Az öntudatlanban van az alkotóerő és minden nagy dolog az öntudatlan erők ajándéka. A francia költők mindég próbálkoztak a szellem ana'uilásával, de Goethe felismerte az emberben az alaktalanul elemit, a dámonjkusat, amelynek révén összeütközésbe kerül az emberiséggget, * dolgokkal. Napoleon volt ilyeu karakter. Az Hyen erőben va'ó hit volt Goethe lélektanának magja. Van egy törvény, amely változhatatlan; az ifjuaág idca'izausa, az érettkor skepticizmusa és aggok miszticizmusa. Amit Goethe hitt az ezen a törvényen tol ts jelen tkasstt — Goethe as örök változás elvét vallotta. 80 éves volt, amikor még felkiáltott: .Mindég csak ugvanazt találjam, ugyanazt gondoljam, amit évek előtt gondoltam ?« Nem minden embernek egyforma a halhatatlansága — fejezte be szép előadását a német tudós. Aki csak testileg élt, annál a természet asoa iparkodik hogy halála után tes. tánek legyen rendeltetése, aki mint Goethe, szellemóriás %v>lt, annak Maláta elmúlása után is, hogy egy tra;a:tbbrendü értelem rendszerével össze az emberiséget további alkotásokhoz. As igaz e mber halhatatlansága a tett A nagyszabású előadást, amelyet a közönség Ml tatos csendben hallgatott véd* óriási taps és éljenzés juia'mazta. Max Des<oir hétfőn délelőtt dr. vitás Sxtbé Géza kulturtanácsnok társaságában mectakintetts a várost, as egyetemi intézeteket, a Tttnploaw teret, a muzeumot Délután két órakor Jogossü. viába utazott, ahol első előadását Újvidékéé tartja meg. Egy tétel oxford és zefir férfi ing 1 és 2 gallérral egységára P 5" 98 mig a készlet tart BOROS MIKSA e«a.éi MDRLENE DIETRICH, ANNO MBY WONG a OUVE BROOK főssaraplAséval holnaptól A Belvárosiban iTf-Si^ \ > .-• ? «í' A város nyilvános árlejtésen értékesíti a klslakásos házakat 'ím, Széchenyi tér 15. - (A Déln-myjarorasdg munkatársától.) Jelenettte a Dél magyar ország, hogy a szegedi városházán ismét foglalkoznak a városi lakóházak eladásivai. sajnos. a helyzet ma az, hogy az eladási akció nejq Matat túlságos reménységekkel, mert soha olyan kicsi bem volt az ingatlanvásárlási hajlandóság,' mint mostanában. A terv legkomolyabb részié az, hogy a város elsősorban az úgynevezett kislakásokat adja el, mert ezek Iránt komolyan érdeklődnek ások, akik benne laknak. Dr. Stmkó Elemér főügyész a hétfői tanácsülésen referált a polgármesternek a kislakásérté. kesltő akció eredményeiről. Elmondotta, hogy a kislakásbérlők jelentékeny része konkrét ajánlatot tett áz általa lakott házrész megvételére. Van, aki készpénzben ajánlja fel a városnak a vétel, árat, Tan aki részletfizetési kedvezmény biztosi- ! tása esetén lenne hajlandó megvásárolni, de a legtöbb olyan, leginkább a városi és az állami atkalurpott. aki lakbérét kötné le a vételár fedezetére is igy a város három, négy, esetleg ót év alatt kapná meg a pénzét. A főügyész utasítást kért a polgármestertől, hogy milyen alapon tárgyaljon á vevőkkel. A kérdés felett nagyobb vita indult meg. A polgármester megállapította, hogy a kislakások elidegenítésének akkor lenne haszna, ha a város egyósszegben tipná meg az árukat, mert ezek az épületek jelenleg évente körülbelül 50.000 pengőt jövedelmeznek a városnak. Annak tehát nem sok jelentősége lenne, hs a város a lakbérek ellenében mondana le'az epületek tulajdonjogáról, mert így \aiami\el nagyobb évi jövedelmet biztosithatna ugyan átmenetileg, de néhány év múlva, amikor a lakbérekkel letórlesztették a vevők a vételárat az idegen tulajdonba került epületek jövedelme is megszűnne. Tisztizni kell azt is, hogy a város !«ülőn.külón elaJhaLe egy-egy lakrészt, vagy pedig oak egy.egy négy lakásból álló komplexumot. — Ahoz esetleg hozzájárulnék, hogy egy, tef. leljebb két év aiatt fizessék ki a vevők a teljes vételárat — mondotta a polgármester —, de hosszabb időre szóló részletezésnek nem lenne értelme. Scultéty Sándor főszámvevő kijelentette, hogy véleménye szerint a város, csakis készpénzfizetés mellett arihatja el a kislakásokat, hiszen ezeknek a lakúsoknak az értéke a mérnöki hivatal becslése szerint mindössze három-négyezer pengő. — Szükségesnek tartom azt is — mondotta a főszámvevő —, hogy a város tartsa be az Idevonatkozó rendelkezéseket. Itt ingatlan elidegenítésről van szó, a tőrvény szerint tehát a kislakákos házadat csakis nyilvános árlejtés utján szabsd é lé es. e i Az ár.e é a ért is előnyö abb értáWtést mód, mart kétségtelen, hogy reálisabb iretet érhetünk at A polgármester a vitát azzal fejests be, hagy a főszámvevő álláspontját fogadta el és aaegbizta a főügyészt hogy ilyen módon készítse elö a KU> lakások értékesítését • , • Ass olvasó rovata igen tisztelt Szerkesztőségi Hétfőn délelőtt agg., szen szokatlan jelenet játszódott ls az egyik bel. városi huscsarnokban. A háziasszonyok éppaa bevásárlásaikat eszközölték, a déli ebédhez, amikor a huscsarnokban megjelent a város negyrabeesött tiszti főorvosa két gyönyörű kutyájával. Többen azt hittük, hogy a tiszti főorvos ur egészségügyi szemlét tart Ehelyett azonban azt kellett látnánk, hogy a gyönyörű kutyák — a magas egészségügyi hatóság jelenlétébee — vígan áa aagy élve. zettei kőzett ismeretséget kötnek a* eladásra váré friss HúsokkáA kutyák nem zavartatták magokat az ízes kóstolásban éa az élvezetes >zóee> uzsonna« Így tartott percekig. Megdöbbenve néa* tűk ezt a magasabb higiéniai Jelenetet, de mm illő papírra vetni azokat a teljesen Jogos kifakadásokat, amelyek ezt a teljeaen Jogos kifakadó sokat, amelyek ezt az épületes és magasabb értékű »egészségügyi szemlét« kisérték. Tisztelettel (AlálrásX I fiirésztelepi halálos szerencsétlenség miatt 3 hónapra ítélték a sofffirt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vild-taná'csa hétfőn tárgyalta a Uppay.fürészteiepen a mult év augusztusában történt haiálosvégü szerencsétlenség ügyét Augusztái 13-án Szekula János soffőr utasítást kapott, bsag egy fával megrakott pótkocsit vontasson el ent*. jávai. A soffőr az autóval a pótkocsi felé hátrált, a pótkocsinál Neuberger Aladár állott, bogy a pótkocsit hozzákapcsolhassa az autóhoz. As anló Neubergert a pótkocsihoz préselte, aki nemsokára meghalt. Szekula János ellen emberölés vétsége dméa indult meg az eljirás. A hétfői tárgyaláson a soi. főr azzal védekezett, hogy óvatosan Járt el. A biróság tóbb tanút hallgatott ki, majd dr. Vadag Viktor vád. és dr. Fekete László védőbeszéde után Szekula Jánost emberölés vétsége miatt hároau hónapi fogházra itttték. Az elitélt és védője magfellebbezte az íléUUt