Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-17 / 62. szám

DELMAÖYAKOKSZAG •ZEOCD. lc«rkMStM«g: Somogyi MM M.L«m. Telefont -KladAMratal, kOloMnklinrrtAr «• Tegyliwte ? Aradi ueea S. Telefon > 13-00. - Nyomda > L»w Lipót ucca IO. Telefon > 21-34. tanrrti ea leveleim Peimnayainmáa «c«ted Ünnep után Elolvastuk a Március 15-t ünneplő politikus urak leszédeit, elolvastuk az ünnepi vezércikkeket s álmélkodva körülnézünk: ebben az országban kell még küzdeni a szabadságjogok ki'erjesztéséért, ebben az országban lett rendészeti probléma a — sajtószabadság? Hát mi történik itt a fórumon és mi megy v'égbe a rend műhelyeiben? Hát azok az urak a márdus tizenötödik! szónokok, akik a legodaadóbb, ^szolgálatkészebb, egymással vetelkedve versengő hivei voltak és maradlak a tegnap és mai uralom rendszerének. Azok ünneplik a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését, a sajtó bilincseinek ssélíördelését, akik támaszai annak a rendszerűik, amelyik a végre, hajtó hatalom disknecionárius jogának tartja Ifcnn a lapok születése és halála feletti döntést Ugy látszik, szerintük csak 1848 március 15-ikén volt helyes a sajtószabadság, de ma már a sajtószabadságtól félteni kell az ország »belső rendc-jét, a konszolidációt és mindent, ami a belső rend és konszolidáció védelmében ti* éven keresztül szükségesnek találtatott Olvassuk kedvenc helybeli lapunk vezérdkkéfcen, hogy elpusztul az a nemzet, amelyik nem tiszteli hagyományait. Igaz szavak, bölcs szavak ezek. De Magyarország hagyományai közé nemcsak a deres, a jobbágyság, a fóldhözkötóttség, a nemesi kiváltságok és Dózsa György tüzes trónusa tartoznak, Magyarország hagyományai közé tartozik a bilincseket törő a a szabad sajtó gépeit munkába lendítő Márdus tizenötödike is. A magyar hagyományok közé tartozik a debreceni országgyűlés Is s Petőfi lelke is magyar hagyományokat fürclet arany bíborban. S ha már leírjuk Petőfi nevét, folytassuk Petőfi szagával: »A március tizenötödikén kimondott nagy szavak elhangzottak, de a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi valósággá nem váltak.t (S ezt Petőfi a 48-as országgyűlés reformjainak tőrvénvbeiktatása után irta.) S mondjuk most mi is vele: a március tizenőtódiki ünnepéljek nagy szavai elhangzottak, de az ünnepségek szónokait és vezércikkíróit ott találjuk-e azoknak sorai között, akik a márciusi »forradalmi vívmányokén* harcolnak, a szónak, gondolatnak és cselekvésnek több és igazabb szabadságáért? Talán jobb, mert őszintébb lett volna, ha a rendőrhatóságok, amint az élözö években történt, az idén sem engedélyezték volna a márciusi ünnepségeket. Igenel-e elvégre szabad sziwei és szabad szóval ünnepelni márciust, lehet-e ünnepelni a sajtószabadság megszületését, amikor a felr.őtlőí megtagadjuk azt, amit már megadtunk a csecsemőnek, lehet-e magasztalni a törvényt törő és cenzúrát törlő márdus tizenötödikét, amikor rendőrhatósági engedély kell ehei az ünnephez s lehet-e ünnepelni a szabad sajtó első termékét, amikor sajtójogunk legalább száz évre maradt el a negyvennyolcas sajtójogunk rendszerétől, pedig a negyvennyolcas sajtójogunk is messze maradt a melternichi — szaladelvüség mögött? De ünnepeltünk mégis, elvégre nemzeti ünneppé avatta ezt a napot az a tőrvényhozás, amelyik fenlartja a kivételes törvények uralmát s a háború esetére alkotott rendeletek jelentékeny részének érvényét. Győztél Kossuth, — lelték le a koszorút a szent rögökre, győztél március tizenötödike, — mondhatjuk mi is, <ie Kossuth Lajos is csak ugy győzött haló poraiban s a sírját megkoszorúzó nemzedék lelkében és cselekvőében, mint Csütörtök, 1932 március 17 Ara 10 fmér VIII- évfolyam, 6Q. gám ahogy győzött márdus tizenötödike szegtem*, amikor ennek a forradalmas kedvű napnak emlékére nemzeti ünnepet avattak. A sirját meg tudjuk koszorúzol a nagyoknak, aldiket megtagadtunk s törvénybe Is tudjuk Iktatni annak a napnak emlékét, amelynek tanítását nem akarjuk követni s amelynek tradícióit megtagadjuk. Ünnepelni lehet szóval, görögtűzzel és papirvirággsl, de az ólét nem a szavaknak, hanem a tetteknek hűségét követeli meg s milyen ünnep az,'ahol az évfordulót ünnneplik, de as évforduló jelentőségét, a nap értelmét megtagadják? Miért félnek ennyire a márciusi zaelktnttS, miért félnek attól, hogy »a Nap-pósta tavaszt hoz*, miért reszketnek attól, ha »Már» dus van s határtalan az élet?« Amilyen es a tavasz, olyan volt ez az ünnep íz, fagyos, rideg és naptalan tavasz; fagyos, rideg ás BiOriZBTta* Havonta hetyl»en 3.SO vMdkan «• ZadapMhm 3-«»o, kUlWMrin 0 40 peB^d. * Huj na Htm Ara hMklHM nap te. vatdr- «e Unnepnat» l4 «Ml. detéaek Mvétale tarifa amertnl. Menta* lentlc héttd Vlveieléral napnntonvwil naptalan ftnnop. A rideg földbe nem vág tele as eke a a rideg telket nem S7«ntja fel a márciusok ssent hsgyománya. Ml lett volna, ha nem a hivatalos szónokok és hivatalos vezércikkírók, hanem a márciusi ifjak ünnepelték volna* ha as ünnep szónokai márdus tizenötödikének ssent emlékű szereplői tettek volna. Swiftnek tolla kellene annak megírásához, hogy mi történne a márciusi ifjakkal, ha ők akarnák megünnepelni márdus tizenötödikét? A leszédek elhangzanak azért évről-évre s a dL'ek is megjelennek évről-évre, csak a márdusi gondolat, a márdusi szellem, a márciusi lendület marad ki a szavakból ós Írásokból. Ünnepelni szabad, da engedelmeskedni tilos. As ünnep megmaradt, de a tanitó szavak kihullottak nyomtalanul s láthatatlanná faknlt a bátorító, szabadító szent példaadás. Hitler visszalép? A Stahlhelm és a horogkeresxtesek kOsOc Jelöltet Állítanak Hindenburg ellen {Budapesti tudósítónk tAefonfelerltéSe.) Berlinből Jelentik: Az egyik lap jelentése szer rint Huggenberg felszólítására a Stahlhehavezérek Münchenbe utaznak Hitlerbe* akit felkérnek arra, hogy lép fen xXssza a felölt' ségttü ás ezzel Iegye tehetővi, hogy fiSefll Jelöltet léptethessenek fel Hindenburg ellen. Es a jelölt a német tisztek nemzeti szövetségének elnöke. Schrőder tengernagy volna. . i'M^. Í A A Japánok és a megkezdődtek (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A sanghai kérdésben bekövetkezett a döntő fordulat Sir John Simon külügyminiszter az alsóházban bejelentette, kínaiak között béketárgyalások hogy á japánok is kínaiak közölt a béketárgyalások megkezdődtek, amelyen a Népszövetség megbízottai is résztvesznek. Tardieu: »Ha sikerül megteremteni a dunai vámszSvetséget, az érdekelt St állam pénzügyi támogatást kaphat« Szerdán Genfben befejezték az eWzetes tárgyalásokat (Badapesfl tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: Az érdekelt hatalmak szerdán folytatták a dunai államok gazdasági rekostrukciójára vonatkozó tárgyalásokat. Franda réozrői ki e entették, hogy Anglia hozzájárult a tervhez. Németország részéről viszont nyomatékkal rámutattak arra, hogy Csehországgal kötendő bármilyen preferenciális megoldást csak akkor fogadnának el, ha Németországot is bele vonnák ebbe a rendszerbe A németek egyébként Bulgárlát is bele szeretnék vonni a dunai államok esetleges szövetségébe. Tardieu szerdán délután ismét hosszasan tárgyalt a konföderáció tervéről a kisantant megbizottaival. Csütörtökön IAtvinov orosz főmegbizottal tárgyal, aki azt javasolta, hogy a dunai államok konföderációjának tervét és elsősorban a preferenciális vámok problémáit terjesszék az Európa-bizottság elé. A francia bizottság kőiében kedvezően Ítélik meg a némválaszjegyzeket és azt mondják, hogy meg van a lehetőség a jegyzék alapfán a tárgyalások folytatására. Egyébként most már franda részről is belátják, hogy a dunai kérdés rendezése sokkal nagyobb akadályokba ütközik, mint eleinte hitték. A dunai tanácskozások egyébként szerdán Tardieu és a szakértők megbeszéléseivel befejeződtek. A háromhetes szünetet most arra akarják felhasználni, hogy diplomáciai megbeszéléseket folytatnak az egyes államok fővárosai között. A dunai ügylen döntés julius előtt nem várható. Tardieu szerdán este újságíróknak kijelentette, hogy a dunai konföderáció tervének megítélésében Németországban és Olaszországban politikai kérdések játsfanak közre. — Ha sikerül megteremteni a vámszövetséget — mondotta —, akkor az érdekelt öt állam Dénzügvi támogatásban részesülhet.