Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-17 / 62. szám

Hehrecenben teffoelöue magái gróf Hoyos György (Budiprsfl tudósítónk telefonfelentése.) Debrecenből jelentik: Szűrőin éjjel at Arany Bikn-szálló e'őcsarnokában fejbclötte magát gróf Hoyos György* Hoyos Miksn unoka­öccse, a Nemzeti Bank debreceni fiókjának tiiztvj: élője. V fiatal gróf heroeg Windisch­grilz Imrt e! és góf Teleld Ferenccel cigány­zene mellett mulatozott, majd elővette a revol­^rét és azzal játszadozott Barátai kivették a l-ezébfi a fegyvert és a töltényeket b ki|zed­ték a pisztolyból Gróf Hoyos György ezután rövid idő múlva kiment az előcsarnokba, ahonnan revolver­dörrenés hallatszott Gróf Hoyos barátai ki­rohantak az előcsarnokba, ahol átlőtt, virzö fejjel feküdt a fiatal gróf. Barátai azt han­goztatják, hogy véletlen szerencsétlenség tör­tént. A gróf állapota életvea&yes. Letartóztatták a fasisztapárt egyik vezérét Kél mfllIO líra eWkkesziásávnl vádolják Flllppo Flllppellt (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Milánóból je'entik: Nagy szenzációja van a fasiszta pártnak. A rendőrség szerdán letör­tózlatta a párt egyik vezéré\ Filippo Filip­peli ügyvéde'» mert kétmiliij Urát sikkasztott az angol Duuiop-gyár milánói fiókjától. Filip­pelinek nagy szerepe volt Mateotti meggyilkor lásában, ő volt az, ald Cesare Rossit, Musso­lini egykori sajtófőnökét Luganóból olasz föld­re csalta át és a rendőrséggel elfogatta. Cesaro Rossit életfogytiglani börtönre ítélték­Filippeli a rendfirség jelentése szerint a sikkasztást beismerte. A belvárosi temető — köztemetö A belügyminiszter megsemmisítette * kisgyűlés határozatát (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Igen aok vita volt már Szegeden a temetöproblíma körül. Differenciák leginkább olyankor kelet­keztek, amikor valamelyik katolikus temető? len másvallásu halottat temettek el. A mult évien a kisgvülést is foglalkoztatta a kérdés egy konkrét esettel kapcsolatban. A kisgyűlés hosszú vita után dr..Tóth Imre indítványára kimondotta, hogy a temetők kezelésének ed­digi rendszerét megvá'toztatja, a temctöügyek intézését a temctObizottság helyett az egy­házra bízza. A kisgyűlés határozatát Zarnóczay Béla tör­vényhatósági bizottsági tag megfellebbezte a belügyminiszterhez. Fellebbezését arra alapí­totta, hogy a kisgyűlés határozata törvény­telén, mivel a temető a város tulajdonában lévő területen fekszik, azt egyik egyház sem sajátíthatja ki magának, annak :.:z'emetfi jel­legét a törvény biztosit j*. Ha a kisgyűlés a temetőügyek intézését átruházza az egyhá­zakra, akkor megszűnik a köztemetö jelleg, ami viszont állandó differenciáknak lehet az okozója. A belügyminiszter döntése ebben az ügy­len most érkezett meg Szegedre. A miniszter a kisgyűlés határozatát Zarnóczay fellebbezése alapján megsemmisítette és kimondotta, hogy a város hatóságának vissza kell állítania a régi rendszert, vagyis a temetőügyek intézé­sének Jogát vissza kell adnia a közgyűlés által alkotott temetáblzottságnak. Megállapította a minisz'er, hogy a belvárost temető köztemntő és ezt a Jellegét nem lehet megszüntetni. Az egyházak csak a kimondottan egyházi jel­legű temetők ügyeit intézik önállóan, a köz­iemet 6 fölötti rendelkezés joga mindig a köz­igazgatási hatóságokat illeti meg. Húsvét után megkezdik a legforgalmasabb utvonalak aszfaltozását (A Délmagyarország munkatársától.) A pol­gármester megbízásából hétfőn Budapestre utazott dr. Pává Ferenc tb. tanácsnok, hogy Hirsch Miliálv aszfaltozási vállalkozóval tár­gyaljon a szerződési tárgyalások során..fö!me­rült differenciák megszüntetése ügyében.. Mint ismeretes, a vállalkozó olyan feltételt. kívánt beiktatni a szerződésbe, amely szerint a vá­ros az aszfaltjavitás költségeinek hitelezendő részét a londoni szinaraúyárfblyam szerinti aranypengőben köleles lelórlesztcni. A polgár­mester ennek a feltételnek az elfogadását — hivatkozva az érvénylen levfi valutáris rendel­kezésekre — megtagadta, a vállalkozó azon­ban ragaszkodott hozzá, mivel a vállalkozást finanszírozó pénzintézel ehez a feltételhez kő­tölte a kölcsön folyósítását. A Hirsch-cég azi ajánlotta, hogy a város kiséielje meg a pér zügyminisziOr'umhan, hát­ha hozzájárulnak e'iez a feltételhez. Dr. Pávó Ferenc és a Hirsrh-cég igazgatója felkereslek dr. Vargha Imre pénzügyminiszteri állam­titkárt, aki azonban határozottan kijelentette, hogy a kérdés fellétel elfogadásához és al­kalmazásához semmi rr.elre sem járul Imz:rf, mhei'uz homlok egyenest ellenkezik a kor­ir.iny pénzügyi politikájával. Már-már ugy látszott, hogy a tárgyalások fcü e>;zakadnak és az aszfalt ja vii.is il- Iga ismét megfeneklik, amikor Hirsch közölte a vá­ros Kiküldöttjévé!, hogy mcyvíliozlatta állás pontjd', hozzájárul az arany; e :j'ő szokatlan értékelési módjára vonatkozó feltételének tör­lésihez, de ezzel szemben azt kéri, hogy a város bocsásson rendelkezésére hatvan vagon tűzifát a nyilvános árveréseken elért árak ellenében a városi erdők faterméséből. Erre a fára az aszfaltfőzéshez van szüksége a vál­lalatnak. Ennek a pótfeltételnek a teljesítése, mivel nz anyagi megterheléssel, vagy káro­sodással t.em jár, valószínűleg nem ütközik akadályba. Hirsch közöl le a város hatóságával azt is, hogy a jövő hé!en Szegeden aláírja a szer­ződést és az asz falt javítási munkálatot köz­vetlenül húsvét után a legforgalmasabb ut­vonalakon megkezdi Itt emiitjük meg, hogy a város érdekes ajánlatot kapott a Valéria-tér kikövezésére. A budai>es!i Kőszénbánya és Téglagyár Rész­vénytársaság "ele az ajánlatot, amely szerint a 1000 négyze'méternyi kiterjedésű tér bur­kolásához szükséges kőanyagot hajlandó há­rom évi hitelre, a' város rendelkezésére ho­csájtani, sőt szükség esetén a burkolómunka elvégzését is vállalja. A polgármester kije­lentette, hogy a város a mai viszonyok kö­zött egyelőre nem gondolhat arra, hogy át­burkoltassa a Vaiéria-leret, amelynek rendi*., hozása re iig igc-n sürgős lenne. T)e tárgyalni fo,*nak az ajánlallevő vállalattal és ha si­kerül a megállapodás, lehet, hogy mégis sor lerül a tér burkolatának rendbehozására. A polgármester leménye szerint a Valéria-tér leadellelésének jobban m^Melne az aszfalt­burkolat, különcén azon a résben, ahol a húspiac van. Dr. Szily Kálmán állam­titkár Szegeden (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Dr, Szily Kálmán államtitkár, a kultuszminiszté­rium egyetemi osztályának vezetője tegnap Szejedre érkezett. Szerdán nagyfontosságú egyetemi ügyekben tanácskozott a Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem tanáraival A ta­nácskozások — hlr szerint — az egyetemi költ­ségvetés csökkenté, évd van összefüggésben^ da szó volt értesülésünk szerint a* egy* temi építkezésekkel kapcsolatos és még el­intézetlen kérdésekről U. Az államtitkár csütörtökön reggel utazik visz­sza Budapestre. Mára Ferenc <V a magyar nlsíglrók szabarfság­lakomá|án \( Budapesti tudósitónk jelenti: A budapesti ojsfla. irótestflietek hagyományos március 15-iki szabad­ság'a'wmáján az Idén az ünnepi beszédet a Jókai­serleggel az Otthon nagytermében Móra Ferenc tartotta Az ünnepet Márkus Miksa nyitotta meg azzal a bejelentéssel, hogy i Magyar Újságírók Egyesü­lete nagy őrömmel ülheti meg a sajtószabadság ünnepét, mert tagjainak száma ez évben elér<e a 6600-at. Ezután jelenti, hogy a szabadságlakoma, ünnepi szónokának az idén Móra Ferencet kérték fel. (£trnzés.) Két évvel ezelőtt Mllotag István, tavaly Szatmári Mór tartotta az ünnepi beszédet tehát a legeilentétesebb politikai Irányok kép-! viselői. Móra Ferenc, aki dísze a magyar újság-! Írásnak, büszkéié*? . a£. ar trcvi.-lomnak s egyik legismertebb neve az országnak, kóztudomás sza­rint nem tartozik a naplpolttikának semmilyen pártjához, sőt gya'cran éles kritikával helyezkedik szembe minden politikával. (Hosszantartó érjen, zés. igaza »an! — kiáltások.) Ezután Móra Ferenc tartotta meg háromnegyed­órás ünnepi beszédét, amelyet sokszor megszakított a taps és éljenzés. A régi március 15-ön kezdte, amely sokáig csak a oarasztok és iparosok ünnepe volt, az uri közönség, a hivatalos világ mindig lenézte és távoliartotta magát tőle. Mire hivatalos ünneppé tették a március I5.őt, akkorra kifakult, sablőnná vált, a nemzetiszinszalagos ékszerdoboz­ból kicsúszott elveszett, elsikkadt a brilliáns: a hit és a lélek. 1848 márciusa száz évvel meg­előzte a kort, 1932 márciusa száz évvel csúszott vissza 1818 mögé, március 15 ma « hatottak ünnepe, de a haihstallan halottaké, akik vissza fognak térni, mint C'aba vitézei a hadak utfin (Zajos éljenzés) e ennek a visszatérésnek a kapu. fát éjjel-nappal az a magyar Sajtó tartja nyitva, amely nemcsak ma hanem hétköznapokon is már­cius csillagát hordji a homlokán. (Percekig tartó taps.) Beszél az újságírás nehéz esztendeiről, amelyek, félős, még ezután fognak tetőződni. Ki kell mondani, hogy a háború óta nincs szabad­sajtó, a hatalomra jutott pereim berek, egyszer ilyen, máskor amolvan szinüek, hirdetőoszloppá tették a sajtót s teleraggatták a maguk plakát­jaival, hogy aztán, mikor visszahullanak a sem­mibe, az értelmetlenség és a rosszhiszeműség minden felelősséget a sajtó nyakába varrjon. (Hosszú taps és éljenzés ) Móra Ferenc Igy- végezte beszédét: — Mikor egy márciusi ifjú, akit Petőfi Sán­dornak hivtak, elindult Segesvár felé, akkor egy másik márciusi ifjú, Jókai Mór nevű, tósztot mon­dott s abban azokat éltette, akik ezután halnak meg a hazáért. Erről a diszes helyről, amilyen eddig nem jutott vj lékí skriblifexnek, kezemben Jókai ékköves ezüst serlegével azt az ujságiró­generációt köszöntöm, amely mai l a mi helyünkre lép, csetlő-botló öregükére, akik nem ugy szol­gálják a hazát, ahogy szerettük sokan, hanem aliogy lehetett, ök, akik utánunk sarjainak, bol­dogabbak lesznek, mint mi. mert cjv boldogabb országot fogna'; szolgálni. Ha majd ök is szabad­ságlakomát ülnek, vidámabba!, mint mi és meg­emlékeznek rólunk, öregekre, egyet ismerjenek el rólunk: hogy tévedhettünk a tetteinkben, de egy­hen érdemes a nyomunkba lépni, — eredménye­sebben lehet szeretni a fajtánkat, a hazánkat, "de becsületesebb száiukkkai nem, mint ahogy ml szerettük. A páratlan sikerű beszéd után, amelytől sok ujságirószem könn.» Lelábalt, az ünnepi vacsora többszáz résztvevője percekig feiáilxa tapsolta Móra Ferencet.

Next

/
Thumbnails
Contents