Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-04 / 27. szám

A RÉ6I SZEGEDBŐL AZ ÚJBA NrOnlháh emberekről dolgokról Irta: SZ. SZl|Cll| V I I m • S 77 — Hová készül, fiam? — Szegedre. — Tessék? -• Hát igen. Kedvem kerekedett, hogy elkísérem egyszer, nagyon megkívántam azt a hires halpaprikást — Hiszen ez nagyszerű, lelkendezett Lipcseyl De nem árt meg az egészségednek az utazás? (Ahá, vissza akar tartani, ravaszkodik, — gondolta Llpcseyné. De most már akkor ls mennék, ha gyalog kellene megtennem az utat) Csupa derű és mosolygás volt — Sose éreztem magam jobban. Este megvan a szegedi csárdában a vacsora, a tökéletességig felséges minden, csak Lipcseynén látszik valami nyugtalanság. Nyájaskodik Bitó sógorral ls, ugy mellékesen odaveti. — Hogy van a család? — Köszönöm, kezlt csókolom, csak megvagyunk. — Hát a felesége egészséges? — Nincs annak az ég-világon semmi baja. — Mondja meg neki, hogy életemben nem ettem ilyen Jót — De csak tessék azt neki személyesen megmondani (Nagyszerűen halad minden, lelkendezik Llpcseyné, nem is reméltem volna.) — Hát hol van? — Majd begyün. — Mikor? — Amikor annak a rendje kivánja és az Ideje elérkezik. Ez megint misztikusan hangzott Mi Itt a rend és ml az idő? Hogyan szokták azt meg valamikor a zsiványok? Az aranysárga tejfeles lében uszó turóstsusza után egyszer csak beállít Bitóné, kedves egészséf're kívánja mindenkinek a vacsorát, sorbea kezel és illedelmes régi szokás szerint megkéfrdl, hogy nincs-e baj, 'Jó volt-e minden? — A feleségem! — konferálja be élete párját széles mozdulattal Bitó. Ugyancsak a hagyományok követelik meg, hocry ilyenkor hág Klimaxra a dicséret, amiből ugyan evés közben sem fogyott kl a vendég, de most összesűrűsödik minden és szemtől szembe éri az alkotót. Llpcseyné csak 'éri az egyszerű, szolid polgári otthoni ruhás asszonyt s egyre jobban benapsugározódik az ábrázata. Azonban nem azért volt Siml a Reininger Siml, hogy csak vgy könnyedén elrontassa a tréfáját. Dörzsölgetni kezdi most is az állát. — Micsoda ravaszok! Eldugták hirtelen az Igazi Bitónét, aztán mit tudom én, kit küldenek most Ide az 0 képében! Magyarázta aztán később mindenki, esküdözött derüre-borura, hogy rossz vicc az egész, testestól-lelkestől Bitóné van Itt Jelen személyesen, — Llpcseyné szivében holta napjáig megmaradt a gyanú tüskéje, hogy akkor öt becsaptá ú Mert hogy a hires csárdásnék egészen mas fajtájúak, karcsúak, mint a tigris, könytköa felül meztelen s hófehér karjuk, a szeműkben számtalan pokol apró mécsese ég, s szoknyájuk ellenben kurta s ók maguk annyit de annyit hajladoznak, hogy attól Jut kárhozatba a lobbanékony férfinép. HArom fametszet Mindenki nem kerülhet bele ebbe • könyvbe, amely amolyan kóstoló. Rengeteg az anyagom, as emlékem, sorba talán soha sem szedhetem az egészet, bár ugy tetszik, hogy ha neki fog az ember az Ilyesminek, nem tudja abbahagyni mert az egyik történet emlékezteti • másikra s a bohémkompánia valamelyik alakját rajzolva, szinte hallom a közbekiáltásokat: — Hát én hol maradok? V Tudom, hogy külön fejezet Illetné meg Pálfy Danit, a legkellemesebb ' barátot, akinél Olykor heteken át nem szedték le a terített autalt s ugy Járhatott mindenki a házába, mintha vendéglóbé menne. Nagyon érdekes élet volt as Övé, különlegesen magyar, habár még közel van a halála Ideje ahhoz, hogy részletezni lehessen. Föltétlenül átmenet ö Is s múltból s Jelenbe, de sz érdekessége főleg s mostani generációba olvad a azzal van összefüggésben. Felmayer János valamikor megteremtette az >Ipar és elegánda* Jelszavát de Ö maga még túlságosan nyers annyag, — darabos — volt hozzá, hogy meg is valósítsa azt az elegándát, amelynek szeretetremiláá, égymr . Szokatlan lendületet Vevő, másKOr szinte naiv, de mindig kellemesen kitenyésztett példánya volt Dani. Valamikor beteg királyok és glrfces főurak ilyen emberek társaságában szerettek ebédelni, mert maguk is étvágyát kaptak az Ö Jó étvágyuktól. Dani művésze volt az asztalnak s as övé as a megállapítás: — A pulyka s világ legoktalanabb madara. Mert egy embernek sok belőle egy, kettőnek meg kevés. Mondom. Dsnl külön studlum, aminthogy csak példának hoztam öt fel, hogy mennyi de mennyi krónika, jellemzés van még hátra; Az alább következő három fametszetnek legyen mégis ő az előszava. Különálló típus mind a három, ugy érzem mégis, hogy van va^ laml, amiben találkoztak. (Folyt kóv.) 50 lack _ sclQcm P- Antilop H 4 estélyi cipflk HA-HA dpáéraMzMm. és Mtívésxet Watzke Rudolf dalestje AUg hallottunk eddig róla. As Ismeretlenség homályából lőrt dA és abogy IsUkoaPott bassbarltonja, mint Sfy fmséges, megrendítő emberi Instrumentum, — akaratianni b riadva kelt egy emlék: szegénv Helga Ltudhberg. akinek Watzke Rudolf megjelenéséig még hozzávetőleg MH vnlt rnitm i IZíP'.fmlfl - DftEr - I In szezon elfihaladottsága miatt női és férfi TÉLIKABÁTOK - BUNDÁK soha nem létezett olcsó árakon már 20 pengfitfil kezdve kaphatók Blau Ignácz cégnél Mcrkor k&njr»k *rrínye»ek. KELEMEN UCCA 3- SSE Hatalmas, tgéwséfii, éress hang, ssSnto agt hihetnék: versenyt tud kiáltani a viharral A NibsluMen-órtások jutnak essénkbe. akik sziklákat gőr. getve énekellek a hegyekben. Büszke és istenáldotta orgánum: — talán azt Is mondhatnánk, féket hetetlen, barbár erő, amellyel maginak btrtokoi- itail.Mim i kfcftl 1. • m^L.ÉIIi aaaaz is vtassoant seu, nogy megnajuva. Mert m a haag akkor váMk Igasl Uaoesf ha ktaayekrőt ls tud éneMni, ha nemcsak ornMasz^ hatalmas zena, hanem egysserfl, Urai dallá Is láss. Llndhberg hintának örökőse Wattka, de még tünés benne toljesu a müvéaastté agysasrüsódótt és nemesedett ambssl fájdakan, asssly Manyiialt az ember szivébe, ha Lindhbergtől Hasa. del dalait hallgatta. ^V """" As flró^ mqAatottaág „ mégis a termet, amikor. Watska a megmaradt Ündhberg-emléfcet, Hsendel Artosóját oly mélységes áhítattal, Őssbitéségpl, nyórü plasztikáid és a léHcsettaofaalka^i virtuozitásával énekelte, ahogy esak aag* tudta. Egy csapásra meg volt a siker. p*ns* « « - • - Cja.i -».••..,. « ... _ i.fc • ff• I eooen a oenini enezesaen nincs mg a omsosegea lendület, de aanál tőbb drámai rifflna Talán klaeé halmozva Is voltak a tragikus haagalata dalok, szinte fóllélegzettek a sorok a »Drei Grenadkre* hőst páthoszára. V [ ' Carissimltél, HaendeltŐl, Schubert Őt dalát, Schumanntól négy dalt (kettőt a szümü nem akart tapsra megismételt), Loewaa tői Odius Meeresnttat és Nöcköt, Wagnertől Wotan búcsúját énekelte. A hallgatóság szokatlanul meleg ovációban részesítette Watzket, akinek fiatal, Huzzsdó erejű hangját nem egyhamar lehet elfelejteni. A hangversenyről még félóra múlva aeaa mozdult el aaaU, aa áaskss jadig egyik aaáp ráadást adta a másik után. Dr. Herz Ottó finoman, művészi, áürsésaal kisérts aongorán. « Nem mulassthatjnk st, hegy késaónetet mondjunk a Harmónia vezetőjének, Kun doktornak. Választásával Ismét nagy élményhez juttatta a hangversenykösónséget ~' . L v. -V : > i m A színházi iroda birel Ma, délután: PoreeUén. Andai Ernő hatalmas sikerű bájos vígjátéka, rendkívül mérsékelt helyárakkal Ma és minden ette: . Maya. Maya. Maya. Példátlan nagy siker. fc A Mayát mindenki megnézi.'* Maya. f . Maya. Maga. A Maga minden ette a premier pompts szerep osztásában, ragyogó színpadi kiállításában kerül színre. A* egész város a Maya slágereit dadolfa. Szombaton délután; Orfeatt a pokolban. Iffuságt előadás. Szombaton éjjel: Kényei válóper. .. Béttóm matatja as a itfnbát dr. Mekcsag Zoltán tásérhslyi főispánnak Bioattan vendég dmű 3 ialvonésos rendkívül érdekes és lsMUncsalő meséjü