Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-12 / 8. szám

Elfogták a dorozsmai kattós rablógyllkosság tettesét János Olle meg a Bozó-bázaspárf, aki mindenáron pénzt akut szerezni esküvőiére — MegdSbbealő részlelek a nyomozásról (A Délmagyar ország munkitár»átő!) A dorozsmai kettős rablógyilkosság ügyében hét­főre eredményt ért eí a csendőrség, amennyiben afeerSH elfogni a tettest Johá» Jánoe 27 eeslrn­A fiatal legényre már a nyomozás első itádiumá­ftan <a gyanakodtak, mert távoli rokona volt as öregeknek és azt is tudták róla, bogy nem valami jó viszonyban volt a Besé-házaspárraL A gyilkos­áig oka. amint a nyomozás kidkaitette, az volt, bogy Janáss János vőlegény® volt egy dorozsmai lánynak, az esküvőt január 71-én tűzték kL Pén­zt azonban nem volt éa mivel költőpénzre ok­vaúeoül szüksége volt, elbatáiosta, bogy • BozS­Ma tpártól lég rabetoL • múlt hétfőn estefélé kopogtatott be az elha­r tott tanyába. A két öreg lefekvés előtt volt szakajtót tonogatott A régen látott legény be­lépése váratlanul éri a őket Hogy azután ml tör­ténhetett a három ember között, azt pontosan Mm átkerült megállapítani, de a csendőrség a nyo­mozás adatai alapján a következőképen rekonst­ruálta a továbbiak lefolyását: Juhász János belépése után néhány szót Tiltha­tott Bozó Ferenccel, aki nem valami barátsá­gos bangón fogadhatta a legényt, aki ezután é» ezgoi rátámadt as emberre. kikapta « eső kést Néhány, JóUrányzott késssurással leterítette, majd s WWzó ée féiehnébea őrjöngő Sregatssonyn vetélte negál és vele ta hasonlóképen végien. Való­színű. hogy amikor már mindketten a földön fe­küdtek, még néhány szúrást ejtett rajtuk, majd hetaftiátelt a kifosztásához. a ágyterítőt as asztalra tett és abba rakta az ágyneműt fehérneműt batyut kötött belőlük éa elhagyta a tanyát Amint a Délmegyarorszég megírta, a nyomozás rendldvül nehezen haladt előre. A csendőrség gyanúba vette as őreg házaspár haragosait de esek között nem átkerült megtalálni a tettest öri­zetbe Is vettek tóbb embert akiknek az ártatlan­liga azonban rövidesen kiderült A csendőrség esntán ssélesebb körben terjesztette ld a nyo­mozást és as ereBményre la vezetett A gyilkos­ság elkövetése után a meggyilkolt házaspár gyér. mtkei pontosan megállapították, bogy a rabló­gyilkos mit vitt magával a tanyából. Kiderült, hogy s gyilkos tette elkövetése ntán felment a padlásra ül as ott talált három sonkát is magáhos vette. Vlasirnap azután bizalmas értesítést kapott a csendőrség, bogy az egyik dorozsmai háznál son­felt esmek a házbelfek, akik pedig oly szegények, begy évek óta nem öltek disznót. A csendőrség őzen a nyomon elindulva kikutatta, hogy a sonkát JWiáss János menyasszonya há ánál ették. A ház­oeliek a csendőrök kérdésére megmondották, hogy a sonkát Juhász János boSU hozzájuk azaai. hogy 1* lesz as esküvőre. A csendőrség ennek a* alap­ján azonnal letartóztatta JuháíZ Jánost, aki eleinte tiltakozott a vád ellen, de a vallatás torán megtört és bevallotta, hogy ő kövitte ei a gyilkosságot. Juhász János ezután részletes vallomást lett de vallomásában ugy állította be a dolgot, mintha a gyilkosságot felháborouásnbnn követte volna el. Azt mondotta, hogy azért kereste fel a kora esti órákban a Bozó-házaspárt, mert haragban volt velük és szerrlelt volna kibékülni. Amikor azonban belépett Bozó barátságtalanul fogadta, ráripako dott, durván és gorombán viselkedett és ez fel­forralta a vérét A kemence padkáján megpillan­tott egy kést azt felkapta és előbb az öreget, majd a feleségél megölta. A gyilkosság elkövetése után az ott talált holmi­kat dunnát, párnát, húsneműt és SS fillér kész­Pénzt magához vette és miután kulccsal bezárta a tanyát eltávozott. A rablott holmival azután begyalogolt Szegedre <e másnap reggel hozzáfogott az ágyneműk értéke­•itésébez. Végigjárta a szegedi zs-ibáöisokat és végül ax egyik zsibárusnak eladta a holmit néhány pen­gőért A pénzzel és a sonkával hazament a son­kákat átadta Németh Annának azzi^ hogy majd jó lesz az esküvőre. A csendőrség azonban nem elégedett meg ez­zel a vallomással, mert a nyomozás kezdete óta az volt a véleménye, bogy előre megfontolt szán. dákkal elkövetett gyilkossággal áll szemben. Hétfőn délntán újból kihallgatták a gyilkost aki addigra teljesen megtört és zokogva Ismerte be, hogy azzal m szándékkal kereste fel az öregeket, hogy megöli éket. A gyilkos vallomása a következőképen hangzott Régóta jegyesek voltak Németh Annával, aldt na­gyon szeretett és féleségűi akart venni. Már há­romszor la U voltak hirdetve, ki volt tűzre az esküvő dátuma is január 27-re, aa esküvő kétséget vo«, mert nem v©H pénze. Leendő apósa, auyósa, állandóan kérdezgették, bogy miből fogja fedezni az esküvő költségeit, mert nekik pénzük nincs és hogy miből fogja eltartani a feleségét a házasságkötés után. 0, bogy a szülőket megnyugtassa, huzta-halasztotta a feleletadást és mindig azzal tért ki, hogy többen tartoznak neki. akik azonban idejére megadják • pénzét. Az adósok neve kőzött megemlítette Bozóék nevét is, akikkel tényleg volt valami ügyes­bajos dolga. Az esküvő terminusa mind jobban közeledett éa a szülők egyre jobban sürgették. Nem volt mit tennie, « föld alól is pénzt kellett sierezMe. Elhatározta, bogy ttnbolp as Sreg há­zaspárt Ugy gondolta, hogy a két öregnek sok pénze lehet, mert takarékosan éltek és semmire se köl­töttek Tudta azt Is, hogy nemrég disznót vágtak. 4-én reggel magához vett egy ként és elindult a Bozö-tanyába azzal az elhatározott szándékkal, hogyha törik, ha szakad, pénzt vtsz haza, anélkül nem tér vissza. Ezzel az elhatározással kopogtatott be Bozóékhoz. Kabátja alatt elrejtve szorongatta a kését, de már belépésekor megpillantotta a kemence padkáján a kést. Éppen ezért nem m saját kését rántotta elö, hanem Bozóék gyékény, vágó kését kanta fel és azzal esett neki elöször a férfinek, majd az asszonynak. A gyilkosság után lázasan kereste a pénzt * szekrényekben, fióp kokban, de mindössze 38 fűiért talált és az ott talált sonkákat Felsietett a padlásra magához vette. ^ A gyilkos • vallomás ntán teljesen összeroppant ás csak azt hangoztatta, bogy senla se részese « dolognak, egyedül követte el lettét és senkit bele nem avatott. A csendőrsig ligeti Alajos alhadnagy vezetése alatt rendldvül nehéz munkát végzett A tanyaiak tartózkodtak és csak a légkörülményesebb mó­don lehetett kivenni belőlük valamit. Az alhad­nagy utasítására lovascsendőrök járták be a tanyát és mindenkit felvilágosítottak arról, hogy a tar nyaiak érdeke la, hogy a gyilkos kézrekerüljön. Ez a felhívás hatott és a tanyalak la a eaendőrség segítségére siettek, Így tudódott ld a sonkaeset, amely végeredményben a tettes nyomára veze­tett. Juhász Jánost egyelőre az ülléadülői őrsön tart. I itasaéÍT** * gyilkosság minden részletét kidért* Felére csükkentették a hitfelekezetek városi segélyét A kisebbségi felekezetek a közigazgatási bírósághoz fordulnak (A Délmagyarország munkatársától.) Emlé­kezetes még az a hosszú huza-vona, ami Szege­den a hitfelekezetek segélyezésének ügyében történt A kisebbségi felekezetek most arról értesüllek, hogy a városok költségvetéseit felül­vizsgáló bizottság, amely a hatos bizottság tagjaiból, a belügyminisztérium és pénzügy­minisztérium tisztviselőiből tevődött össze, Szeged város költségvetésében felvett hit fele­kezeti segélyezésekel a felére csökkenlelte. Amikor a város költségvetésének tárgyalása megkezdődött, a pénzügyi bizottság olyan hatá­rozatot hozott, hogy a hitfelekezetek segélye­zésére nem állit be semmiféle összeget a költ­ségvetésbe. Bakó László református lelkész, törvényhatósági bizottsági tag inditványt nyúj­tott be a kisgyüléshez, amelyben javasolta, hogy a hitfelekezetek segélyét az 1931. évihez hasonló összegben állitsák be. A kisgyűlés csak módosítással fogadta el Bakó indítványát, amennyiben olyan javaslatot terjesztett a köz­gyűlés elé, hogy a hitfelekezeteknek az 1931. évben élvezett segélyösszeg felél állitsák be az 1932-lk évre szóló költségvetésbe. Bakó László a közgyűlésen is fen tartotta indítványát és a törvényhatóság dr. Széli Gyula, dr. Bledl Samu és mások hozzászólása után ugy dön­tött, hogy a hitfelekezetek segélyezését az Í93L: évhez hasonlóan as 1982. évre b beállítja.; A városok költségvetését felülvizsgáló bízott-! ság karácsony előtti ülésén foglalkozott Szeged költségvetésével és akkor határozott ugy, hogy! a költségvetésből a hitfelekezetek segélyezésére felvett összeg felél törölte. Az ügyben kérdést intéztünk Bakó László református lelkészhez, aki a következőket mondta: m t — Hivatalosan még nem kaptunk értesítést a hitfelekezeti segélyek felére csökkentéséről, de annyit mondhatok, hogy ml a magunk részéről semmi körülmények közöli nem nyug­szunk bele az ügy ilyen elintézésébe. Nem tu­dom, hogy ennek a bizottságnak volt-e joga törölni a felekezeti segélyeket annyi bizonyos, hogy mi ebbe nem nyugszunk bele és most már a közigazgatást bírósághoz fordulunk fel­lebbezésünkkel. Döntsön ez a fórum a hitfele­kezeti segélyek ügyében, hogy ezt a kérdést végre nyugvópontra juttassuk. Azt hiszem, hogy akciónkkal nem fogunk egyedül maradni, hanem a többi hitfelekezet is csatlakozni fog akciónkhoz. Az idén 20 százalékkal több adói kell fizetni a háztulajdonosoknak, mini tavaly I millió 70 ezer pengd házadöf. félmillió szOkségadAI fizettek kl (A Délmagyarország munkatársától.) A városi adóhivatal szombatim befejezte a folyó évre szóló házadók és a házbérjövedelem után fizetendő házszükség adók kivetését Az adó­hivatal minden háztulajdonost fizetési meg­hagyással értesit a kivetésről, a fizetési meg­hagyásokat a háztulajdonosok 1—2 hónapon belül kapják kézhez. A kivetés ellen mindazok, akik azzal nincsenek megelégedve, fellebbezés­sel ' élhetnek és a háztulajdonosoknak, vagy házhaszonélvezőknek fellebbezéseiket a fize­tési meghagyás kézhezvételétől számitott 15 napon belül az állami adóhivatalhoz kell be­nyújtani. A házadó és a házbérjövedelem után kive­tett szükségadókról dr. Hammer Fldél, a városi adóhivatal vezetője a következőkben infor­málta a Dilwaauarorsság munkatársát: — Sok háztulajdonos, aki nem ismeri a kivetés rendszerét, bizonyára kétkedéssel fo­gadja majd az olyan fizetési meghagyást mely az üres lakások után kivetett adókat ls magában foglalja. Ebből azonban a háztulaj, donosokra seramiféle hátrány nem származik, mert a városi adóhivatal a tavasz folyamán az üresen állóknak bejelentelt lakásokra vo­natkozó adórészt visszamenőleg törli Termé­szetesen, ha a helyszini szemlén kiderül, hogy az üresen álló lakást például február 1-én kiadták, akkor csak január hónapra mente­sitik a lakásrészt az adóktóL — 1930-ban a házadó egymilliónyolcszázezer pengőt tett ki, 1931-ben egymilllóhétszázezer pengőt és körülbelül ugyanennyit tesz ki a folyó évre szóló kivetés. A házbérjövedelcm után kivetett szükségadó csak 1932 junius

Next

/
Thumbnails
Contents