Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-24 / 19. szám

Ppjfu' 1 DÉLMAGYARORSZÁG MU'EO. Rierxe»<Ot«oi Somogyi ucca U. Lem. Telefoni 2 V33.-Klartóhlvalal, KMctDnkdnyrlAr «• legylroda « Áradt ucca A. Telefon > 13«M. Nyomda t Ww Lloöf ucca 19. Telefon« iin-34. TArlrotl levélrlm - nélmaoraronoAo 'Fened Az erkSIcs uralma A francia kamara 38 szótöbbséggel szava­zott bizalmat Lavalnak. Amikor arról volt szó, hogy a világválsággá kiszélesedett francia—német ellentéteket ho­gyan lehetne és hogyan kellene megoldani s amikor arról vitatkoztak, hogy melyik a jár* ható ut az általános leszereléshez, a világ békéjének elsó tárgyi feltételéhez, akkor a francia kamara S8 szótöbbséggel állt az uj francia nacionalizmust hirdető Laval mögé. Senki nem tudja, hogy a világtörténelem­nek mikor válik részesévé, senki nem tudja, hogy mikor tanuja világtörténelmi események­nek. A csodálatos szépségű és igazságú no­vella szerint Pilátus öregségére elfelejtette, hogy halálra Ítélte és kivégeztette Jézus Krisz­tust Amikor Columbus először tette lábát Amerika földjére, nem ls aejthette, hogy a világtörténelem uj korszakának kapuját nyi­totta meg. Lehet, hogy az a 88 képviselő, aki a francia miniszterelnök többsége voiV világ­történelmet csinált s a béke világa helyett a harc világánál szálláscslnálója tett Ezerki­lencszáztizennégy óta sokszor mentőnk már át a »történelmi* jelzőnek Inflációján, kf­cslt óvatosabbak lettünk" már, mert az évek során elfelejtett eseményeknek is bőséggel Utaltuk ki a .világtörténelmi* jelzőt. Csak' a nagy perspektívák adnak igazságot a nem egyszer előfordult már, hogy aoekdótákból lettek világtörténelmi események s világtörté­nelmi eseményeknek hitt változások lelenték­telen öltek el anekdótákká. Az a feszültség, ami ma az egész világot megmerevíti s az a kétségbeesett várakozás, ami úrrá lesz az aranyok és remények" rom­jain, hajlamossá tesz bennünket arra, hogy minden jelenséghez és minden eseményhez a világtörténelmi szemlélet horoskópját be­állítsuk. Különös adottságok különös játékából alakúi ki a történelem. Lehet, hogy semmi jelentősége nem lesz a francia kamara teg­napi határozatának, (fe lehet, hogy világtör­ténelem lett volna abból, ha az a tizenkilenc képviselő, akinek' állásfoglalása eldöntötte a szavazás sorsát, nem Laval mellett, hanem Laval ellen nyilatkozott volna meg. Mert Igy mit jelent a határozat? Azt jelenti, hogy Fran­ciaországban még nincs kormányválság, la­val még a helyén marad, a francia külpoli­tika irányában még nincs változás. Csupa átmeneti eredmény, efemer-siker, látszat-nyu­galom. De ha a francia kamara megtagadta volna támogatását a Laval-kormánytól, attól a kormánytól, amelyik mentesítette magát Briand páneurópalzmusának szellemétől s Lo­carno tradícióitól, ha egyszer a francia ka­mara arra az álláspontra helyezkedett volna, hogj a világválság nem Németortzág kény­szeregyességi ügye, hanem Franciaországnak, az egész tőkés rendnek s az egész emberi­ségnek égető és jajgató problémája s hogjr ezt a problémát nem az adósok és hitelezők viszonyának >átvizsgálásával* kell megoldani, — ki tudja, talán világtörténelem lelt volna abból a határozatból, amelyik nem Láváinak, hanem a világ békéiének szavazott volna bi­zalmat A nemzetkőzi kapcsolatokból nem lehet az erkölcsök száműzni, — mondotta tegnap beszé­dében a francia miniszterelnök. Az erkölcs szabályai azonban rcmcsak az adósok kötele­zettségét állapítják meg. Vannak erkölcsi sza­bályai a hitelezőnek is s vannak erkölcsi szabályok, melyek az emberiség életének és Vasárnap, 1932 Január 24 Ara 26 fillér felvétele tarifa i lenIK héllA ktvétstévat jólétének érdekeit szolgálják. A jog megta­gadja az érvényesíthetőségét a kizsákmányoló ügyletektől az erkölcs szabályai alapján. S volt-e valaha kizsákmányolóbb ügylet annál, mint amikor a felfegyverzett győző a fegy­vertelen legyözöttet' kötelezi teljesíthetetlen szolgáltatások vállalására. Mit követel az er­kölcs nagyobb erővel? Azt, hogy Németor­szág tegyen eleget papíron vállalt, de leró* hatatlan kötelezettségének, vagy azt-e, hogy Franciaország tegyen eleget annak' a kötelezett­ségének, amivel a világ békéjének s az emberi­ségnek tartozik? Nem lehet egyszerre az er­kölcsi szabályok uralmáért küzdeni a Né­metországot nemzeti vagyonával felérő köte­lezettségének teljesítésére kényszeríteni. Az ilyen hivatkozásokkal ne vegyék el tőlünk legalább annak a meggyőződésnek erejét, hogy az erkölcs uralmáért nem azok küzdenek, akik Németországot újra és újra fizetésre akar­Iák kényszeríteni, hanem azok, akik az em­beriség jobb, békésebb és Usztnttabb jöven­dőjéért harcolnak. Mi küzdünk azért, hogy az erkölcsöt ne száműzzék a mohó hitelezők. Erkölcstelenség az adóstól, ha megtagadja azt a fizetést, amit teljesíteni képes, de ttkölcs­telenség a hitelezőtől, ha adósa vagyoni Ősz­tzeomlása árán olyan fizetést követel, amit adósa teljesíteni képtelen. Ha a győzők az er­kölcs uralmát nem száműzték' volna, ma nem kellene a békéért, a leszerelésért, az emberi­ség együttműködéséért a as elkobzott jogok visszaszerzéséért harcolni Az erkölcsöt ne hir­dessék, hanem gyakorolják. „Ha rövidesen nem következik be véltozés, az európai helyzetet fentartani nem lehet" Korányi pénztlgymlntozter genfi beazémoMJa a 33-aa bizottságban — Jimm lehet , szó a belélek Igénybevételéről" Budapest, január 23. Az eOenzéknflkülf 35-as bi­zottság szombaton ölést tartott A naptrend előtti felszólalások után Kerkayl Frigyes pénzügymi­niszter számolt be genfi tárgyalásainak eredmé­I pyéről. Elmondotta, bogy a Népszövetség előtt ' ísmertett?, hogy az orsafig annyira •Méssdotl, hogy az etedésedés ezidőezerlat a devizákban való törlesztést illetően visszafizetés szempontjául et. vlselbetetieonek látszik. A helyzet nem Magyar­ország hibájából állott elő. A végleges rendezés nem történhetik meg addig, amig • világ gazda­sási helyzetében bl/onyos megnyunincs. Genfi tárgyalásai során azt a benyomást nyerte, ho«r a beavatottak véleménye szerint ez a változás rö­vfdasrn ha fog következni, mert igy, as európai helyzetet fentarbul nem lehet — A közterhek mérve és a magas kamatok rontják az ország gazdasági helyzetét — folytatta Korányi. December végével az ország d«viziké?a­leteinek csökkenése folytán a transzfermoratórium kimondása nem volt tovább halasztható- A pénz­ügyi bizottság elismerte, hogy Magyarország a legnagyobb erőfeszítéseket tette, de a viszonyok alakulása folytán kénytelen volt erre a lépésre elhatározni magát A helyzeten a kivitet (oko­zása segítene hathatósa:-. Magyarország helyzete azonban nem kétségbeejtő — mondotta a pénz­ügyminiszter — és más országokban ls Igen ha­sonló a helyzet Magyarország azonnal talpra fog állani, amikor a világhely zet megjavul. — A pénzügyi bizottság előtt fölvetette azt • gondolatot, hogy « hitelezők minden országba.i csoportba tömörüljenek és e csoportok azután kö­zös bizottságba k Old jenek kl megbízottakat és en­nek* a közös bizottságnak a képviselői tárgyalnak azután a magyar kormánnyal. Ha a Népszövetség segítségével rendezhetjük majd adósságainkat, ugy kétségtelen, hogy Magyarország talpra feg állni éppen ugy. mint ahogy 1924-ben ls sikerült az ország talpraállitása, mert belső erőink ma is meg­vannak, amelyeknek teljes kifejtése csak a normá­Hs gazdas';d viszonyok visszatérésekor fesz le­hetséges. ; A pénzügyminiszter után tMfim Gyula fejtette kJ a transzfermoratóriummal kapcsolatban azt, hogy a külföldi Mtefezők Jav/.ta a Nemzeti Baik­nálfelgyükmlő pengőkövetelés később súlyos gon­dokat okozhat as országnak, sőt lalttdé vsssflyét hordja magában. A kormánynak sürgősen tár­gyalásokat kell indítania a hitelezőkkel a tőkében és kamatokban teendő engedmények tekintetében és azután meg kell szüntetni a transzíermorató­itum jelenleg fennálló helyzetét Szteréayi József figyelmébe ajánlotta a kor­mánynak, bogy most kellene megtenni a szükséges Intézkedéseket a kivitel, mint agy dev.aamegsrer­zést mód megszervezésére. Többek felszólalása után TtaMSViry Imre is­mertette as aranyban teljesítendő fizetésekről ki­adandó kormányrendeletet Kimondja a rendelet hogy minden olyan pénztartoz&t melyet való­sággal aranyban vagy aranyörtélcbeo kell fizetni az adós a rendelet hatálvának tartama alatt a pengffértók törvényes flzetéM eszközeivel flz tliet Tart Béla a kamatleszállítással kapcsolatban azt kívánta, hogy a vlssdeszámitolásl kamat ls kisebbi­tessék. Az ölés végén újból Keráoyf szólalt fel és a következőket mondotta: — A leghatározottabban elítélem, hogy lelkiis­meretlen egyének mindenféle kitalálásokkal riaszt­ják az embereket, mint hallomás szerint egyes esetekben azzal I*, mintha esetleg szóbajöhetne a betétek bármilyen Igénybevétele, yagy más eféle Intézkedés. Kijelenthetem, ho^y Ilyesmiről npm rojt és nem is lehet szé. A betéteknek ilyenféle intézkedésekkel szemben való Izoláltságát leginkább az erősiti meg, hogy a kormány az infláció el­kerülését egyik főfeladatává tettei A kormányt támogató két pártból álló bizottság ezután elfogadta az aranypengőbet való fizetésről szóló rendeletet , A forrongó Katalánia Barcelonában véres xavargdsok és tfsszeUiktfzéseh voltaK (Duda pesti tudósítónk telefonie'entese.) Be~celo­ntból jelentik; Szombat reggel óla egész Katalánia forrong Barcelonában szombaton reggel nagy za­vargások voltak, amelyek három áldozatot köve­teltek. A sztrájkoló és a dolgozó munkások között összeütközésre került sor. Három munkás meg­halt. tizenöt súlyosan mcasfhesült. A várost géppuskás .katonaság szállta meg. Egyes helyeken a csőcselék kifosztotta az üzleteket. A kommunisták házát a rendőrség megszállta és V kommunistát letartóztatott. A kommunista é.; az anarcnista lapok megjelenését betiltották. Ha­-onló a helyzet más katalán városban is.

Next

/
Thumbnails
Contents