Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-24 / 19. szám

— Hosszú időre - folytatta — jmdiiiTjf pro. jramot mtm lehetetten. Mezőgasrfaságf térea aa dmmtt 10 * poHtikáfdt keU folytaim. — A kormánynak uoa keU tennie, hogy • polgárság terhelt enyhiUe — mondotta asatán. A boiettarendszert nem óhajtjuk megtartani de he. lyetto atyán taMzkodée Marét, amdy általános előnyt fog jelenteni a A miniszterelnök beszéde Székesfehérváron a Bethlen-kormány »oMIHÜI ée a*«l programéi etfnl (Bmdeaeslt tadósfíink telefonletntéie.) Székesfehérvárról jelentik: Gróf Károlyt Gyula minissteremók szombaton este beszámolót tartott választól előtt Beszédiben előszór arról ssőlott hogy a választások óta eltelt Mér alatt nemcsak az orszázben, de «z egész vftigon nagy változások tórtántek. Arra voratkosóiag. bogy mlképen fognak alakulni a jóvátételi kérditek, bogy fog a moratórium ttgve meaoldódni. ma mig nem tehet ffei-i — A kormánynak s legfőbb teendője: s pengő stabilizálását és belső vásárló erejét előmozdítani — mondotta. Kijelentette ezután, hogy • kormánynak céíja kedvező kereskedelmi szerződés*, ket kötni azonban es asm teljesen tőle függ. Extrán arról beszélt, bogy a gazdasági válság legsuiyo-abban a mezőgazdaság osztályt érintette. De a polgárság minden rétege érzi a nehézségeket Arra kér mindenkit hegy tartózkodjanak az irtgo. ilgitl, amely nagyon csunga embert tutafdonság és ne engedjék, bogy a hangulat hatalmasodjék el rajtuk. Ezután védelmezte a Bethlen-kormány politikáját és kijelentette, hogy a háború után lerongyolódott országot talpra kellett állítani ás azt esak külföldi tőkével lehetett elérni A mirlsrterelnők ezután a készülő törrényjava*. latokat sorolta et, esek: aa Iparfejlesztési tőrvény, a rássvéayjofc « tornaiéi be>wtljsé0 törvény és a többszörös flT-*é—v reformja. A kormány a bWokpomtkával is kftzül a közeljövőben fogtaikazni Sem les: *zó ujabb főldbirto*rendczisról — mondotta —, de kívánatos, hogy a földnélküliek földhöz jussanak és hogy as olyan területek, amabek kellőkép nincsenek haamuaina, olyan kezekbe kerüljenek. emelyek azt tokba* tudják troénge*. tem A miniszterelnök végül azt mondotta, hogy a háborút a belső, erkölcsi fronton vesztettük el és azért ^rnlnl M a kővstkr uiiéiiyeket A mai gazdasági kábámnak * san erkölcsi éa szellemi frontja, amelynek pillérei a haza, a vallás és a család. Ezektől nem asabad eltántoiodni Szombaton sem sikerfiit tisztázni a halálos lift-szerencsétlenség érthetetlen részletelt rA DUmotpjot ors zdo mtntkatdrsfítól.J Részletesen beszámolt a Déi magyar ország arról a borzalmas szerencsétlenségről, amelynek áldozzon: e«ett Tóth Gyula 34 éves levélhordó. A Tisza Lajoskórut 32. szimn házban — mint ismeretes — a l-vélhordót a. lift agyanyomta, aki halt A szerencsétlenség ügyében még teljesen kialakult kép a hatóságok előtt A szakértő bizottság őr ikon keresztül próbálta kt a Kft működését anelyen a kija-^tá s után semmi hibát aem lehetett 'felfedezni Érthetetlenül áll mindenki a tragikus baleset előtt. Nem tudják pontosan megmagyarázni hogy hogyan ind a'hatott et a ttft oisszafeiá!, ~mikar ax *jtók mig be sem zárultak. A készülék ugyanis oiyan, ha kinyitják az ajtaját megáll és addig fodol d, trrrf^ wx ijWt zárják. A szerencsétlenség pillanatában kétségtelenül meg lehetett állattani, hogy az ajtó ngitoa állott, lekét mkrmügen múkódésx muarmk hallett bekövetkeznie Kétségtelen azonban, hogy a seiWsséUan Tóth GyaU saját gondatlanságával ia hozzájárult a tiagéBilms A nyomozás egyelőre még asm fejeződött be, de vtfősziofl. hogy a szerencsétlenség körülményeit pontosan aligha lehet majd tisztázni A felelősség kérdésében még tovább folytatják a nyomozást A tragikus sorsú Tóth Gyula holttestét saombaton déiatőtt felboeooiták a törvényszéki orvostani intézetben, majd kiszállították Szőregra. Temetése vasárnap délután fél 3-hor less, amelyen a szegedi postások testületileg vesznek vészt Dét, utfn 2 órakor külön autöbusz indul * föoosta elől A szerencsétlenül >árt levélhordó és árváinak a Tisza Lajoe-Mrot & lakói 40 pengő 16 flP^rt gyűjtöttek Izgahns kerasfcetfeflMs MsksIesR (Budapesti tadésltéak telafonjafes. tése.) Miskolcról jelentik: As Országos Magyar Koesfcedelmi Egyesület szombaton arts rendkHal izgalmas ülést tartott a moratórium Agyébea. Séaéar Pál a moratórium Hl-a, ytmmam Latos, a Cobden Szövetség elnöke pedig •tfctto foglalt állást Az üléses olyan lasztit és ligilai veit a hangulat, bogy fél lt órakor Wfco kcONt maSZÉCHÉNYI MOZI Vasárnap 'anuár hé 24-én As évad felesnem babáid Külön6% dioki őr6ypint> 14t, •wn^jw FŐSZEREPLŐK As öregedö «rf As ifjú fittesé* - - V A Meeég babája . MAX Est megelőzi: 3, 5, 7 ée 9 önkor. Hétkflsnap S, T (s 9 kskv. Papr. ka-Schlésinger Irta Sféra Azért nem kezdem azon, bogy ki omléiuak még rá. mert az csuay* nagyképűség volna tőlem. Egész biJouyoa, hogy jónenányan vannak még creg szegediek, akik többet tudnak róla, mint én, aki a bét elején azt aa tudtam róla, bogy a vtfájton volt valaha. Egy pesti kollégám kérdezősködött róla tőlem, akiask nincs jobb do'ga, mint könyvben megírni a magyar reklám törtenetét, ami a mai világban Uaooyára nagyon kelendő könyv lesz. Már most as a kollégs. azt hiszi, bogy éa orákulum vagyok Szegeden » nekem mindent tudnom keU, ami itt as utolsó ezer esztendő alatt történt Hiszen ha korábbi ezer esztendőkről tudakozódott volna, akkor nem lett volna tárca a dologból. összeültem volna néhány rokonkeblú régésszel, kisütöttük volna, amit tudunk, amit meg n m tudunk, azt kitalálta volna Kotormány János s a végeredményt levélben elküldtük rolm Pestre. Utóvégre a jazigokru, gepidákra, hunokra akármit rá lehet fogni azok nem rektifikilnak semmit *ki P*dlg nekünk nem hisz, az sétáljon ki az ősökhöz Mérgesbe, meg a dorozsmai öreg-hegybe, mo*t úgyis nagyon alkalmas sé'jra való idő van arra kifelé. Azonban a Paprika-Schlésinger adatott föl találós-kérdésnek, aki állítólag szegedi férfiú volt s korának, a nyolcvanas-kilencvenes években kgr.ajyobb reklám-mesterei közé tartozott sőt hallatlan trükkjeivel meg is előzte a maga puritán korát Már most bol vegyem éa elő ezt a aevezetes embert, akit pedig közérdekből is elő kelVtK* szedni, mert Szegedet a/xal szokták csipkedni. ho^v innen kevés oa^v ember karült ki. a váró- ezeréves mnltjáho^ és nagyságához képe<L £n velem is s»oktak Lgy évődni vidéki előa likaim alkalmával, de hat fin mindig megvédem a városomat — noha csak olyan gyüttmant kis kun vagyok is itt — mcadván:" — Éppen az a szerencséje Szageduek, hogy olyaa kevés naay ember került ki belőle, abogy ti mondjátok. — Horybogv? — ügy, bogy ő aem tékozolja szerteszét a nagy eaiheiclt hanem megtartja őket magának. Fájdalom, a Papflka-SchJé- inger kivétel ez alól a szabály alól, mert abogy n • -o ásaim kiderítetnék, ő ugyan csakugyan szegidi ember volt de nagy ember nem, a körtöltésen ;rt belőle, sőt nem & as ország határain belül, hanem tul a Lajtán, egész az AUanti-óceínig. Minden esetre olyan érdeke* egyéniség volt aki mint kuriózum megérdemli az emlékecete felújítását Azok előtt is, akik emlékeznek még rá. aaok előtt is, akik most hallanak eUfezflr röla. S a reklámcsínálásnak csakugyan olyan c^töröje vart, alj külön fejezetet érdeiaal u művészetnek a történetében. Nem is s^ölvs arról, hogy bosszú éveken át nagy hasznára volt két szegedi iparágnak. Nemcs.\k magának csinálta a reklámot hanem a ssg"di paprikának; mag a szegedi cipőnek la. Szegeden mint ssegény Isereskedősegéd kezdte Sehlé^ger Róbert a itt aem ia vitte többre. Ki is vándorolt fanén, csak ugy gyalogszerrel s bizony elég hosszú utat tett meg, mire lerongyosodva megérkezett Bécsbe Hogy aztán ott mihez fogott, art már aem tudták megmondani az informilóim, da as bizonyos, hogy igen ügyeden forgatta magát mert néhány esztendő alatt milliomos lett, ami pedig igan nagy szó volt negvvaa-ötven évvel azelőtt Ott volt oafci a föüzlete, da volt fiókja a monarchia minden oagyobb városában, sőt minden európai világfúidőbea s azokban mindenütt lehetett szegedi cipőt és szegedi paprikát kapni. <3 maga ugy mondta, bofy mindenét a reklámnak köszönheti, amibe tömérdek pénzt beleölt de mindég százas kamatért Külön köttöt tartott s annak minden héten el kellett strófákkal látni a oécsi lapokat a nagy Paprika Schléstnger ről. a messzi magyar napkelet kis Bárót Aki sujtásos nadrágl panyókára vetett bársony atillában, kócsagtollis kalpqghaa elindult a csikósok és gulyások hazájából, bogy a császárváros népét ellássa szegedi paprikával. ami erőt, egészséget jelent különösen annak. aki szegedi cipőt is visel hozzá. De nemcsak a költésjetet fogadta zsoldjába, hv aem a grafikai művészetet is. Plakátokat rajzoltatott festetett ami akkor még nem volt a nek| Iámnak olyan mindennapom eszköze, mint most Pá'vázatot hirdetett naey jntalmakka' a a dek konkurruns közül ki tada választani az első (fljra a legérdemesebbet Azt, aki agy fostotta meg a Paprika-Schlésingert, amint a Saeot István-templom tornyán ül s az egyik kesével cipőt a másikkal csöves paprikát hajigál le a W nyüzsgő bécsi nemzetnek. A plakát meg ls je lent s kt nevetett, ki megbotránkozott rajta, da mindenki beszélt róla. Különösen, mikor az ügyészség is betesaólt a ootogba, perbe fogváa a művészt is. a megbízóját ts. A dologban az volt a gyanús, bogy ar eljárás csak hetek oudva indult meg. mikor a plakátokat már zég lemosta a*, eső éa senki sa beszélt róluk. Nagy pör lett, sokáig húzódott s azzal végződött, hogy as iz léslelenségre nincs büntető paragrafus. Bécsbea akkor ugy rebesgették, bogy Schlésinger ezzel dőre tisztában volt s maga jelentette föl magát ama számítván, hogy a pör minden fázisából ingyen reklámot csinálnak neki a lapok. Nyaranta bejárta a világfürdőket s ha agy agy fejedelmi vevője akadt, egy óra múlva a seélrózsa minden irányában vitte a távíró a Paprika-Schlé s inge r—Et ablistement uj diadala hirét Pedig akkor már nem igen volt szüksége a reklámra. Nagy vagyona bizto^Iotta gomftalan nyugodt, sőt uri életét, de ő nem tudott reklám nélkül élni ami különben császárokkal is megesett már az ujabb korban. Odáig érc, bogy mar nem is az üzlet volt neki fontos, hanem a hirnév. A kilencvenes évek vége felé a bécsi csillagvizsgáló intézet uj üstököst fedezett fe. és Scblé4nger tízezer forintot ajánlott fel a csillává?ro'-nak. ha az ege: vándorát PaprlkaSch lé singé r-nek nevezik eL Miért ne? Ila Szobieszkl pajzsa helyet kaphatott az égen s ha egy világszép -sidóasszonv nevét Titus császár óta őrzi az Orosz án csillagkép közelében a Berenice haja. miért ne kerülhetne olyaa előkelő pozícióba az ő neve is* Jó pénzért holott amazok az illetők semjút se fizettek a h z Ez az ambíciója azonban nem teljesült >utgéuy Paprika-Scblésingemek. Tulíeszitrtt júe^zeta a tullmi elmegyógyintézetbe juttatta a kétségtelenül érdekes embert, akiről aztán nem tud többet a krónika.