Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Szegedi színészek Szegedről, színházról, életükről, vágyaikról (A Délmagyarország munkatársától) Kis interjúkat gyűjtöttünk össze a szegedi szín­házban. Ezekben á közönség kedvencei leleple­zéseket tesznek önmagukról. Bátor nyíltsággal val­lanak magukról, megmondják véleményüket a sze­gedi közönségről, a színházról. Barna Anc aki férjével, Misoga Lászlóval egvütt Debre­cenből szerződött Szegedre, a kővetkezőket mondja: — Sokat dolgozunk férjemmel együtt. Mindket­ten rajongói vagyunk a színháznak és nagyon őrülünk, hogy most Szegeden vagyunk, mert ez a város a színészek Eldorárlója volt éveken kereti­tűi. Privát életem teljesen szolid. Szinház után vacsorázni megyünk és onnan azonnal haza. Egyet­len szenvedélyem a rádió. Ezzel szoktam szóra­kozni, ha nem kell fellépnem. A szubrett hely­zete sem irigylésre méltó a mostani világban. A gazdasági válság nálunk is érezteti hatását, leg­alább is a színházon keresztül... Kiss Manyi harmadik éve van Szegeden, de valószínűleg utolsó évét tölti itt mert iövőre budapesti szerződés várjaű — Eddig kétszer játszottam Pesten — meséli — először a Fruskában léptem fel néhányszor és nemrégiben a Máriusz női főszerepét ját­szósam el. Ebben a szezonban már két szer­ződést is kínáltak Pestről, de erről csak a követ, kező évben lehet szó. Szegeden nagyon jő lenni, mert érzem, hogy szeretnek. A kritikusokkal meg­vagyok elégedve. Minden kritikámat elküldöm szü­leimnek Zágonba. fik ugyan jobban szeretik, ha próbában aratok sikert, — én is jobban szeretem a prózát —, de azért otthon is örülnek a szub­retti sikereknek. Nagyonkomolvnővagvok, háztartást vezetek, kutyám is van, sőt főzii is tudok. Olyan töltött káposztát főzök, hogy direkt feleségnek való vagyokt... Elhatározott szándé­kom, hogy rövid idő alatt férjhez megyek, annál is inkább, mert szükséges a magyar állampol­gárság megszerzéséhez. Ezúton is kérem a bátor jelentkezőket, életkoruk, foglalkozásuk megjelölésé­vel nyilatkozzanak... Kevés színésznő futott be a czegedi közönség kegyeibe oly viharos gyorsasággal, mint Kondor Ibolva a primadonna. — Furcsa érzésekkel jöttem Szegedre — mondja mosolyogva. —• Nagyon féltem a bemutatkozás­tői, féltem a közönségtől, de még jobban a kriti­káktól. Most őrömmel tapasztalom, hogy félel­mem alaptalan volt... Privát életemben polgári asszony vagyok, aki férjével boldog családi életet él. fi őrül az én sikereimnek, én az övéinek és Széchenytiér5. lélefon: _ 22-21 ^í'JÜ KORZÓ-SÖRÖZŐ (Széchenyi-tér 6. aa.) 'eqkellemecebb szórakozó h»<v, vidékiek lalá'koróla. Egész neo Iz'etes meleg és hideg éte'ek, frissen csapolt «Br. kitűnő bo«»W. M'nden nőieken haloapríká* LL Tt-Jesvaosorák, 8s«je|»vetaiek éa lakodalmak r*azérs kUI8n terem. Akkumulátor ote ii. m anód-. fUttí-, antó-vtldattdst, star­ter, mntorkocst-vtldgtldsi akkumulátorok állandó fíflfése korlátlan mennyiségben dinamóval 1 Akkumulátorok Állandó ellenőrzése éslelUlvlzsoálisal Ingyenes savról'n* 1 Havi Wlt£si abonoma 1 Mélyen IcaxálUtoft legolcsóbb dratt. Az összes lynn«u akknmnlálnrok 'ovitása. ZAVIZA akkum-ilétor gyarló és lav ló Oreme Szeged, Horváth Mihály u. 7. Telefon 21—94. (H tekintettel arra, hogy sokszor nyilik alkalmunk ilyen örvendezésre. meglehetősen vidám életet élűnk. Pailav Manci is megszólalt: — Hugómmal együtt élek Szegeden a legpolgá­ribb" módon. Kétszobás főbérleti lakásom van a Valéría.téren és minden vágyam az, hogy férj­hez menjek. Egyetlen kívánságom, hogy a jö­vendőbeli férjem fess, magas férii legyen. De még az ő kedvéért sem hagynám el a színpadot mert azt mindennél jobban szeretem,, csak ne kellene annyit tanulni... Pogány Irén ívekkel ezelőtt már játszott a szegedi deszká­kon és igy a közönség ebben a szraoiban már jó ismerősként üdvözölte. — Ma a szjnésznő is komoly, dolgozd nő. épp olyan, mint például egy kőnyvelőnő. Ezért a szí­nésznő is épp ugy él. mint egy bankkisasszony: a viszonyokhoz mérten szelíden és gazdaságosan. Az én privátéletem ls itven. Szegeden eddig leg­jobb' szerepem a Pusztai széT korcsmáros­nője volt... Székelyhfdv Adri enne sok kolozsvári és pécsi siker után lőtt Szegedre — pihenni. — Hat éve vagyok színésznő és eddig még nem csalódtam a pályámban. Kolozsvárott és Pé­csett három-három évet töltöttem. Legkedvesebb szerepem a Feketeszáru cseresznyében Irina Eb­ben a darabban szerződtetett le Görög direktor akkor, amikor kilencvenkilenc százalékban b'ztos volt a Vigszinházl szerződésem. Az igazgató azt mondotta, hogy Szeged jő ugródeszka a főváros­hoz és én is igy gondoltam... Privátéletem a legegyszerűbb módon zajlik le. Alig járok vala­hová,' inkább itthon ülők és rádiózok. A mai vi­szonyok kőzött a színésznő élete sem rózsás, öl­tözködnünk kell és bizony nekünk is meg kellett tanulnuk beosztással élni. Egyetlen vágyam az, hogy Budapestre kerüljek annvlt látszhassak, amennvi csak jólesik... A férfiak már jóval közvetlenebb" nyilatkoza­tokat adtak. Aitay K. Andor elmondotta, hogy három éve van Szegeden és három éve színész. Tehát szegeden aratta első sikereit — A bonviván magánéletében éppen olyan' szűr­be ember, mint egy kishivatalnok, azzal a kü­lönbséggel, hogy ebédjét vacsoráját kénytelen nyilvánosan elkölteni. De a gazdasági helyzet sú­lyosan nehezedik rá a sz'nézskre is és ez a nyil­vános élet nem egyszer terhes. Nagyon hálás va­gyok a szegedi kritikusoknak, mert jőindulatulag bíráltak és ezzel sokat segítettek rajtam. A jövő? Csak álmokról lehet beszélni... Herczeg Vilmos a Városi Szinház örökös tagia a következőket mon­dotta: — A mai viszonyok kőzött sokkal fokozottabb mértékben kell dolgozni a színészeknek. Egy hé­j ten két premierünk is van és bizony a tempó i kimerít bennünket. Reméljük, hogy a helyzet hama­rosan meg fog változni és a gazdasági helyzet javulásával a szinház is fellendül. Legföljebb, a filmek fejlődésével egyidejűleg elpusztul a vidéki ripacséria. de az igazi színészet annál diadalmasab­ban fog élni.. . Két évvel ezelőtt vettem egy kis házat. Van még rajta egy kevés adósságom, de remélem, hogy azt is rövidesen kifizetem. Ha majd aztán nyugdíjba megyek, mint komoly háziúr éleit és nem kell majd a többi öreg színész szo­morú sorsára jutnom Misoga László bátran elmondhatja magáról, hogy a legkedvel­tebb színészek közé tartozik. — Nehéz volt az első időkben — mondja — felmelegíteni magam iránt a szegedi közönséget. De azt hiszem, ezl tökéletesen sikerült és hálás vagyok mindenkinek, aki erre alkalmat adott Ma­gánéletemben szolidabb vagyok, mint a legpolgá­ribb ember. Szeretek korán hazamenni, korán le­feküdni. Nincsenek szenvedélyeim, csak egy: a a színpad. Ez az éltetőm, enélkül nem tudnék meglenni. Vágyaim azonban nekem is vannak. Sze­retnék Pestre kerülni és ott játszani, komoly pró­zai szerepeket. Lehet, hogy sokat kívánok, de én ugy érzem, hogy ez rövid idő alatt sikerülni is fog... íáray Fereno a kitűnő drámai hősi színész a követke*6ket moa dotta: — Mi a mondanivalója a drámai színésznek ezer­kilencszázharmincegyben? Gazdasági válságok, snortimádat (mondhatnom őrület), a beszélőfilnt és a rádió korában ? fis lehet egyáltalán mondani­valója a magyar drámai színésznek, aki ezen­felül egy megnyomorított ország handlcapjével küzd a megnemértés és közöny falanksza elleni Melpo­mene ájultan fekszik, csak a drámai színész ra­jongó szeretete élesztgeti Múzsáját A múltból mew ritett rendithetetlen hittel sugározza remény-in­jekcióit a halódó művészetbe. Mik a terveim* Mi a célom a jővőben? Egy színházi újságnak eme kérdéseire az önimádat reklámszavaival kel. lene válaszolnom. Itt azonban minden nagyképű­ség nélküli kollektív válaszom az, hogv a színpadi művészetet a mai gépkorszaknak ezt a szegény mostohagyerekét minden szereletünkkel, tudásunk­kal és önfeláldozásunkkal ápolgassuk, hogy meg­menthessük egy biztosan eljövendő szebb és iga­zabb jövő számára. Vágó Arthur talán a legnépszerűbb' színécz A kőTÖ'uég őröm­mel üdvözölte Szegedre való visszatérése alkalmá­ból — Ez a város nekem nagyon sokat jeTent. ta­lán mindent Megszoktam az Itteni levegőt, aa Itteni közönséget, az itteni kritikusokat és ez hiányzott nekem Budapesten is. Visszatérésem őti állandóan játszom. Azt hiszem, minden darab­ban benne voltam eddig és minden este a szín­padon vagyok. Tehát rengeteget dolgozom, a ma­gánéletre nem is jut időm. Szinház ntán hazame­gyek és szerepeket tanulok, reggel próbára me­gyek és este fellépek. Szívesen dolgozom.. . Rorate coeli Rorate coeli... s hullott a harmat. Az Isten szeme könnyezett. Ahogy lenézett, szét a földön, egyre sűrűbben hullt a harmat ,. < Tülekedést, vergődést látott, is Árnyékot a Fény helyett Köa-tenger van az emberek közt, ettől nem találnak egymásra.,< Senkise tud fa, hora sztvef Senkise, kl az ember-társaf Rorate eoeli... Szitát az esd* Az Isten szeme könnyezik. Gyűlölködést lát. Elvakultat, pénzéhrsségtőt Elbádtiftát, Hazugot, fáradt görnyedt-Esettet, Tehetségéért-üldőzöttet.,, Remény-vesztettet, Hiába.várőt, Mindig csak tépő tüskén-járöt, Könnyeket, miknek nincsen véqe. «i És sehol, Seholl Istenkébe. Emberek, Élni etfeledtekt Emberek, kik sose szerelt k! Emberek, űzőit, md iramban, tulfészült, hajszás, láz-rohamban .,» Sehol vigasz. Csak kinzó Kétely... Sehol egy Szivl... csak métely... métely Valamikor, igy decemberben, egy bölcső ringolt Betlehembenu És nőtt egy szőke kis fiu, álmodó, szelid, szomorú... Az Útját alázattal járta, — s a Szeretetet prédikálta. De ezt már akkor sem nézhették. Ot a keresztre feszítették... Nagy volt a bűne... Nagyobb sokkal­nem ordított a farkasokkal ... S mert szive volt, hát tüske tépte,., Mert szive volt: kereszt járt érte,.­Testvéreim a kínlódásban: az álomtalan Éjszakákban mind, aki csüggedt, névtelen, Kik a napot sóhajjal kezdik, Kiknek a szive sebeket hord: imádkozzatok énvelem: Ml Atyánk Isten, ki vagy a mennyben Még egyszer jöjjön a Te országodl Még egyszer nyújtsd ki a kezed... Váljék Sugárrá minden Árnyék.-, jaj! csak még egyszer küld közéi k a Megváltó Szeretetett trminyl Banith tbt.

Next

/
Thumbnails
Contents