Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Belvárosi Mozi XII. 25. A garnizon rémeS5rh,ÍUl#" FELfx BRESSART és LI1CIE ENGLISCH főszereplésével. Azonjrtvtil Plusov kapitány expedíciós filmje Korzó Mozi XII. 25. Madonna a tisztítótűzben dráma 8 felvonásban. Főszereplő: Várkonyi Mihály és Camilla Horn Azonkívül a legújabb Withaphon zenés filmek. XII. 26. Démonok: iskolája .^e. ngjm Nancy Welford és Conyay Tearle főszereplésével. Azonkívül Mandollnklrály zenés film. XII. 26. Sanfrancískói kaland7f£ Főszereplők: Blllle Dove éa Edmund Lowe. Azonkívül Randevú a fegyházban vígjáték 6 felvbnn. Főszereplő: lack Mulhall XII. 27 30. A Hercegnő és adjutánsa nagysikerű filmoperett Főszereplők: Willy Fritsch és Nagy- Kató. Azonkívül Az Aihos Kegy remetél természeti felvétel ElóadAsok vasár- és Ünnepnap 3 XII. 27-30. A rohanó bosszú yfiEffilTaei Főszereplő: George O'Brlen. Azonkívül Hollywoody éftzakák zenés vigj. 10 felvban Főszereplő Charon Llnn A magyar iifuság válsága Irta dr. Sqve»sy L*het Az elmélyült gazdasági válságot megoldani nagyon nehéz feladat Amikor a háború utáni években pénzügyi nehézségekkel küzdöttünk, akkor lényeges különbség mai helyzetünkkel szemben az volt, hogy voltak győző államok", amelyekben a gazdasági helyzet kielégítő, sőt reményteljes volt és igy voltak segélyforrások, amelyekre a lassan gyógyuló közgazdasági éle­tünk támaszkodhatott. Ezzel szemben ma ax a helyzet, hogy ma minden államban és min­den társadalomban, végtelen erővel robbant ki a gazdasági erők teljes diszharmóniája és az ezt követő munkanélküliség és elégedet­lenség. Ez a helyzet komoly aggodalomra ad okot. Ma minden kormányzati erő arra irányul, hogy a valuta egyensúlyát fenfcartsuk. Ezt az akaratot nem lehet eléggé helyeselni. Szociá­lis szempontokból teljesen lehetetlen követ­kezményekkel járna, ha újra felborulna a pénz s bekövetkeznének azok az események, amelyek folyományaként mindenki elvészti kis vagyonát, ha van vagyona, vagy elveszti vásárlóképességét azáltal, hogy fehérvérü oénzt kap kezeihez. Éppen ezért nem látok' abban semmiféle megoldást, vagy segélyt, ha a Nemzeti Bank pénze mellett külön fizetési eszközről gondos­kodnánk, mert a helyzet röviden és egy­szerűen az volna, hogy a hivatalnokok, a szabadfoglalkozásúak és munkások, minden keresetüket ilyen fizetési eszközben kapnák, amellyel azonban sem vásárolni nem tudná­nak, sem adósságaikat törleszteni nem volná­nak képesek. Ezzel szemben hiába állítja bárki azt, hogy ez a fizetési eszköz is, a tör­vény erejénél fogva, kény szer árfolyam mai birna, mert már láttuk azt, hogy kétféle pénz között — vásárlóerő szempontjából — mi a különbség. Ezek a fizetési eszközök egyébként is, csak átmeneti segítség jellegével birnának és azért inkább azzal kell foglalkoznunk, masvar szem­pontból, hogy hogyan lehetne egészségesebb alapokra helyezni közgazdasági életünket. Olyan segítségre gondolok, amely nemcsak a mai viszonyok között, hanem a jövő szem­pontjából is, megoldaná azt a szociális bajt, amely abban rejlik, hogy az országban tulsok a szellemileg iskolázott, sőt fCiskolázofl ember, amivel szemben a gazdasági pályákon való elhelyezkedés mindinkább háttérbe szorul. Jól tudom azt, hogy a gazdasági pályák áem nagyon csábítóak és tudom azt is, hogy nagyon sok oly ifjú van, aki a leg­különbözőbb ipari és gazdasági tanulmányo­kat végzi és azután a gazdasági életben még sem tud elhelyezkedni. De nem tudom eléggé felemelni a szavamat azzal a gondolattal szem­ben, amely az országnak egész társadalmát a magasabb képzés felé viszi, holott ennek gazdasági előfeltételei teljesen hiányoznak. Már évek óta figyelem, hogv a nemzet kél részre szakad és amilyen óriási ellentét van a városi és a tanyai lakosság között, éppen olyan nagy a különbség az egész nem­zet átlagos kulturális foka és a DRrasz'ság kulturája között. A hibát abban látom, hogy a kiegyezéstől kezdve egészen a legutolsó időkig, folytonosan gimnáziumokat létesítettünk, ahelyett, hogy a mezővárosokban gazdasági középiskolákat al­kottunk volna. Sokszor elcsodálkozom azon. hogy csak két éve annak, hogy Szeged terüle­tén gazdasági iskolákat épített Klebelsberg Kunó gróf. Már pedig váltig hiszem azt, hogy Magyarország mezőgazdasága egészen más fokon állana akkor, ha az elmúlt 50 eszten­dőben, mindmegannyi főgimnázium helyett, mezőgazdasági iskolák épültek volna. A hiba pedig abban van hogy azok. akik gimnáziumot végeztek, elszoktak a földtől. Mezőgazdasági államban a föld szeretete és belterjes müve­lése képezi a nemzet haladásának és fejlő­désének alapját és jövendőjét A latin iskola a klasszikus múltnak szeretetét kevéssé tudta beleplántálni az ifjúságba és gyakran megvolt az a romboló hatása, hogy a mindennapi gazdasági szükségességekkel szemben, el­vette az érdeklődést és a kedvet Innen van az, hogy ennek az országnak nagyon kis rétege az, amelyet a közgazdasági kérdések érdekelnek és amely a közgazdaságpolitika és tudomány alapismereteivel tisztában vannak. Erre talán nem is volt szükség a régi monarchiában, Itt folytonosan szaporították a hivatalokat ki­nevezték a bírákat és a kisebb tisztviselőket A hadsereg végtelen mennyiségben vette fel a középosztály gyermekeit. A kereskedelmi és közgazdasági kérdéseket belső vonatkozás­ban lebonyolította a kereskedők nem túlsá­gosan nagy tábora, külső vonatkozásban pedig a kereskedelmi szerződéseket a monarchia nevében megkötötték' a hivatásos, többnyire osztrák szakemberek. Azóta nagyot haladt a világ és nálunk is kifejlődött vezérkara azoknak az érdekkép­viseleti szakférfiaknak, akik a kérdések meg­ítéléséhez és keresztülviteléhez értenek. Hiányzik azonban a gazdasági közvélemény, mert ezzel a témakörrel szemben, a régi klasz­szikus mult bámulatában felnevelt ifjúság tel­jesen járatlan. Pedig a régi Róma, amely a legnagyobb gyarmatosító állam volt, a köz­gazdasági ismeretekkel is tisztában volt már. Világos azonban, hogy a kérdésnek ez a vonatkozása teljesen kimaradt a tantervek­ből. Már pedig hogyan fejlődhetik egészséges irányban a gazdasági társadalom, amelvnek nincs gazdasági közvéleménye?! A főkérdést tehát abban látom, hogy gyors tempóban kell nevelnünk az ifjúságot a köz­gazdasági ismeretek megszerzésének irányá­ban. Az igy megnevelt ifjúság pedig tisztá­ban lesz létérdekével, nem fog állami és városi hivatalok után rajongani. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a végtelen biztonság, amely a fizetések állandóságában és a nyugdijak biztonságában reflett, nem olyan állandó és nem olyan biztos. Viszont a jól megalapozott közgazdaság, még válságos időkben is, több biztonságot, rugal­masságot és életlehetőséget biztosit az ujabb nemzedék részére. Ez azonban a kérdésnek csak egyik része. A másik része az, hogy a gazdaságilag meg­nevelt és az ujabb világáramlatokhoz hozzá­szokó ifjúságunkkal mit tegyünk? Ebben a kérdésben nem látok más kiutat Magyarországon, mint visszatérést a földhöz. Ebben az országban még sok hely van azok részére, akik a földből óhajtanak megélni. Természetesen nem a régi utakon és módokon, hanem a mezőgazdaságnak oly fokán, mint amilyen fokot ért el Dánia. Divatos kérdés a mai gazdasági rend vál­ságáról beszélni. Nyomorúságukban sokan azt hiszik, hogy ütött utolsó órája a magántulaj­don rendszerének. Én pedig azt hiszem, hogy éppen ellenkezőleg, a kérdés megoldása az, hogy a szegény és nincstelen társa­dalmi osztályokat Is földhöz keU futtatni. A kenyértelen és kenyérért hiába küzdő ifjú­sággal meg kell kedveltetni a főidet, igen olcsó annuitás mellett, több évtizedes törlesz­téssel földhöz kell juttatni azokat, akik ma kisbérlők, vagy nincstelenek". De ilyen módon kell lecsapolni azt a kulturális irányban gyak­ran túlképzett ifjúságunkat is, amely kenyér és jövendő hiányában nem támasza, hanení ellensége a társadalmi rendnek. Divatos olvasmány, a szépirók is kacérkod­nak a témával: az ifjúság válságáról ir-ni. De ennek az ifjúságnak megvan az élethez és a jövőhöz a joga és nincs apa, aki nyugodtan hajtaná le ma a fejét mert nem tudja a hazá­ban mi lesz a gyermekének, a magyar jöven­dőnek a sorsa. Nincs más ut mint a föld utja, a mező­gazdaságnak felújítása és ebben a mngyar jövendőnek elhelyezkedése. Ez az ut pedig csak a gazdasági kultura tanításai alapján közelíthető meg. y BW>|WHHWr'«nPlBmWWOMOHWHIIWWWWWOWM Ufévre nöi és férfi eitiyŐk « minden szinben és kivitolben 114 ^ I leszállított áron f Káldor J. ét Tsa cégivél Szeged, Kárász ucca 6. ^vásárolhatók legjobban. Telefon Automata 21—02.^ aH-eRBNYMí legmagasabb árban veszek. Javítások legolcsóbban. GY0RY BÉLÁNÁL, Klauzól lér 2. Ön is és mindenlci tudja hogy a leglobb és legolcsóbb hálózati rádiókészüléke! VolláK rádiósnál Tábor u. 8. ss. sxerexö'eti be Ugyanott éfalakitások szakszerűen, olcsón. 459 Villanyszerelés, ohkumulAtorffiltés.

Next

/
Thumbnails
Contents