Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-24 / 267. szám

SZÉCHENYI MOZI Chaplin legnagyobb világ filmjével Legközelebb lázba hozza Szegedet NAGYVAROS! FENYEK II Szegedi Mlafvédőegyesüiet a közönség támogatását kéri munkáiéhoz (A Délmagyarország munkatársától) Szegeden még mindig állandó probléma a mada­rak és a háziállatok védelme. Körülbelül csak az állatvédőegyesület törődik ezzel a kérdéssel. Pe­dig nap-napután látni kegyetipa jelenségeket. HetL piaook idején megszokott látvány, ahogy az apró jószágot lefelé lógatott fejjel, sokszor himbálva visiik hazafelé a piacról De nem ritka látvány, Bhogyan a lovakat, főleg télviz idején ütik, ve­rik. iDs lehetne arról is beszélni, hogyan fogdos­sák össze Szegeden a kutyákat és macskákat Vég­re fis meg kellene már szüntetni ezeket a minden­napos kegyetlenkedéseket ffarminc éve annak, hogy a Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület megalakult Az alapítók ao­rálan ott voltak Lantos Béla, báró Gerliczy Fe­reiic, dr. Székely Vilmos, Bakonyi Ármin, Pákoz­dy László, raggambi Fhick Ferenc, Orkonyi Ede. Az egyesület jelenlegi elnöke, Lantos Béla az ál­lat rédők munkásságát a következőkben ismertet­te a Délmagyarország munkatársával: •— Az egyesület megkeresésére a rendőrség ve­zetője vállalkozott arra, hogy kioktassa a rendőr­legénységet miszerint az állatkínzásokat akadá­lyozza meg és az állatkínzókat jelentse fel. De nem­csak a magukról megfeledkezett emberek kegyet­lenkedésének megszüntetése ad munkát az egye sületnek, hanem a hasznos madárkák és ártat­lan galambok légi hóhérának, a ragadozó vércse elszaporodásának a megakadályozása is Egy­két évvel ezelőtt a vércsék annyira elszaporod­tak, hogy nem volt ritka látvány a Széchenyi­téren énekesmadarat vagy galambot üldöző vér­csét látni. Az egyesületnek anyagi áldozatok árán sikerült a nagy jelen tőséggel biró énekesmadara­kat megvédeni. — Nagy gondot fordit az egyesület az itt telelő éhező és didergő madárkák etetésére is. Minden tílen számos madáretetőt helyezünk el a Stefá­nián, Újszegeden, a Széchenyi-téren és a város többi terein. Ezeket madáreleséggel látják el meg­bizottaink. Tavasz elején a madáretetőket fész­kelőkkel, fészekodukkal cserélik ki, hogy kényel­mes fészkelési helyekkel a sétányokra szoktassák a dalos kis kármentőket . — A Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület kezdeményezésének az eredménye az is, hogy ujab­ban az elemi iskolákon kivül a polgári iskolák is hötelesek a »madarak- és fáknap}a« iskolai ün­nepélyt megrendezni. — Az egyesület kérte a földmivelésügyi minisz­teriumtól a lovak károsnak bizonyult szemellen­ző használatának eltiltását is. Ugyanis amellett, hof[y a szemellenző alá kerülő por és piszok a lovak gyakori szembetegségének, majd megvaku­lá*;lnak egyik főokozója, a gyakori forgalmi aka­dályoknak és szerencsétlenségeknek is előidézője. Mert a lovak ijedtségtől származó megvadulását legtöbb esetben az okozza, hogy a szemellenzőtől távolról nem láthatják a közeledő gépjármüve­ket s mikor azok váratlanul, közvetlen mellettük na,([y robajjal elszáguldanak, megijednek és okoz­nak sokszor végzetes kimenetelű szerencsétlensé­geiket — Kedves terv megvalósításával foglalkozott az egvesület a közelmúltban. A terv szerint — kül­földi mintára — mókusokat akart tk telepíteni az ujízesedl népliget fáira, hogy a kedves állatkák üfiyességükkel, bohókás 'játékukkal megnyerjék a lifietben üdülést keieső gyermekek és felnőttek szivét az állatok szeretetének A szép terv azon­bun, mivel a hatóság károsnak minősítette a mó­kus-telepitést, nem valósulhatott meg Az egye­sület mostani programjai közé tartozik az is, hogy a szegedkőrnyéki községekben az intenzivebb ál­lagvédelem meghonosítása céljából, fiókegyesüle­tnket szervezzen. Az elmondottak alapján látnivaló, hogy az ál­latvédő egyesület agilis munkásságot fejt ki, amely megérdemli a közönség támogatását iMaBaanaa^nanKMBMHaai irtizifa fuvartélelekben Vérles Szénkereshedelmi rt ss* Boldauasszony sugárut 17. A munkanélküliség enyhítése és a szegedi adózók fillérjei (A Délmagyarország munkatársától.) A Dél­magyarország vasárnapi számában ismertet­tük azokat az indítványokat, amelyeket a szo­ciáldemokrata városatyák nyújtottak be a no­vemberi közgyűlés napirendjére. Az indítvá­nyok legnagyobb' része olyan, amely a leg­utóbbi közgyűlés napirendjén is szerepelt. Ezeket a politikai vonatkozású indítványokat azonban a közgyűlés többsége — nem kívánta tárgyalni. A törvény szerint a nem tárgyalt indítványok automatikusan rákerültek volna a novemberi közgyűlés napirendjére, azonban az indítványozók a biztonság kedvéért újra, jó korán benyújtották indítványaikat a pol­gármesterhez. Az indítványok között szerepel a munka­nélküliség enyhítését célzó indítvány is, amely­ben azt kívánják a szociáldemokrata bizottsági tagok, hogy a város feliratilag kérjen enge­délyt a kormánytól, illetve a törvényhozástól a munkanélküli jövedelmek' és a 3600 pengő­nél magasabb évi jövedelmek megadóztatá­sára. Ezt az adójövedelmet azután kizárólag a munkanélküliség enyhítésére, munkaalkal­mak teremtésére és a munkanélküliek segé­lyezéséré fordítsák. Mondja ki azt is a Köz­gyűlés, hogy addig is, amig az uj adó kive­tésére nem kerülhet sor, a szükságadóból be­folyó összeget is erre a célra fordítják. Az ügyben a városi adóhivatalban a követ­kezőket mondották: — A szociáldemokrata városatyák által in­dítványozott adónemek már megvannak, ha más formában is. A magánalkalmazottak pél­dául négyféle címen adóznak keresetük, illet­ve jövedelmük után. Fizetik az eredeti Ker©-' set- és az eredeti jövedelmiadót, ezenkívül fizetik a kétszeres jövedelmiadót. A város a szükségadókból befolyó jövedelmet saját tet­szése 6zerint nem használhatja föl, mert ezt a pénzt esetről-e6etre be kell fizetnie az állami adóhivatalba, ahonnan a befizetett összegeket fölküldik a pénzügyminisztériumba. Az ál­lami adóhivatal az elmúlt héten nem keve­sebb, mint 370.000 pengőt küldött Budapestre. Az adóhivataltól nyert információk nem vál­toztatnak a helyzeten, sőt jogossá teszik azt a kívánságot, hogy a szegediek verejtékes adó­filléreit elsősorban és kizárólag a szegedi muri- \ kanélküliség enyhítésére használják föl. Legújabb párisi modellrajzok és schniftek érkeztek! Különleges őszi és téli ruhák a legegyszertlbbtfit a legkomplikáltabb estélyi ruhákig mérsékelt áron készülnek Braun Mihályné „Szegeden megöltem egy leányt — erősítgeti Szabadkán Sárkány József Szegeden semmit sem tudnak az állítólagos gyilkosságról f« (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap­pal ezelőtt — mint jelentettük — a szabadkai ügyészségen jelentkezett egy Sárkány József nevü legény és előadta, hogy hét esztendővel ezelőtt gyilkosságot követett el Szegeden: megölt egy leányt, azután a gyilkosság után elmenekült A szabadkai ügyészség az esetet jelentette a szegedi rendőrségre, amely nyomozást indított és — amint megírtuk — megállapították, hogy az adatok sze­rint — Sárkány József nem követett el gyilkosságot. Szegeden. Csak két kiderítetlen gyilkosságot tart nyilván a rendőrség, de ezek közül egyik sem illik a Sárkány által elmondott esetre. A szegedi rendőrség a nyomozás eredményét közölte a sza­badkai ügyészséggel, ahol ezek után azt hitték, hogy Sárkány ilyen módon óhajt téli szállásra szert tenni. Amint most Szabadkáról jelentik, Sárkány hét­főn ismét vallomásra Jelentkezett a vizsgálóbíró­nál és méltatlankodva adta elő, hogy egyáltalán nem érti a szegedi rendőrség eljárását, ö ugyanis 1924 augusztus 28-án Szegeden, Bárány­ucca 47. szám alatti házban megölte Holló Rózsi cselédleányt. Holló Rózsi egy szegedi nagykereskedőnél volt szolgálatban és ő a gyilkosság napján felkereste a leányt szolgálati helyén. Szóváltás támadt közöt­tük, "előkapott egy kést és a leányt szivén szúrta.! Sárkány József a szabadkai ügyészségen azt isi előadta, hogy hajlandó elutazni Szegedre, ahol meg­mutatja azt a házat, ahol a gyilkosságot elkövette.' Szegeden mit sem tudnak Sárkány állítólagos gyil-' kosságáról. A Gém~uccai halálos a bíróság kártérítésre (A Délmagyarország munkatársától.) Februárban halálos szerencsétlenség történt a Gém-uccában. Kovács Ferenc kőmüvessegéd leszakadt antennáját igyekezett rendbehozni. Az antenna drótja rázuhant az uccán lévő magasfeszültségű villanyvezetékre. Kovács hosszú póznával kísérelte meg levenni a drótot a villanyvezetékről, azonban esős idő volt, a pózna is átnedvesedett. Ahogy a szerencsétlen ember az árammal telitett dróthoz ért, holtan esett össze. A szerencsétlenség után megejtett vizsgálat során megállapították, hogy a szerencsétlenségért a kőmüvessegédet terheli felelősség. Kovács öz­vegye a szerencsétlenség után pert indított a gáz­gyár ellen és a törvényszékhez benyújtott kereseté­ben havi 60 pengő özvegyi járadékot, két kiskorú gyermeke részére pedig neveltetési segély meg­ítélését kérte. A biróság már többszőr tartott az ügyben tár­gyalást, legutóbb ugy határozott dr. Schopler János biró, hogy helyszíni szemlét tart és szakértőket szerencsétlenségért kötelezte a gázgyárat hallgat ki. Hétfőn reggel a biróság a szakértőkkel és az ügyvédekkel együtt kiszállt a Gém-uccába1 és ott tüzetes szemlét tartott, majd visszavonul­tak a tőrvényszék épületébe, ahol a szakértők] előterjesztették véleményüket A biróság végül Ítéletet hozott, amelyben köte­lezte a gázgyárat, hogy özv. Kovács Ferencnének havi 48 pengőt, a gyermekeknek pedig nagykorúság gukig havi 12—12 pengőt fizessen. A biróság a s ítéletet azzal indokolta meg, hogy bár a gázgyá-! rat büntetőjogi felelősség nem terheli, de mivel veszélyes üzemet tart fenn, tárgiji felelősséggel tartozik. REDÖNVIPAR 15 A REFORMÁTUS PALOTÁBAN. Olcsó, szép virágok csarnokban- Széchenyi-tér 9. kaphatók. 324'

Next

/
Thumbnails
Contents