Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-24 / 267. szám

DEVIZANEHEZSEGEK dacára sikerUll HÓ «s SÁRCIPÓKET nagy választékban legolcsóbb árak mellett beszerelni HA-HA cipőáruház, Kelemen ucca 12. Revolveres rablótámadás egy belvárosi banKüszlelben B tapest, november 23. Ma délelőtt fél 12 örakor a Petőfi Sándor-uccában lévő Gorzó és társa banküzletbe két fiatalember állított be. Az egyik revolvert rántva az ajtónál megállt, a másik a kasszához futott, ahonnan kétezer pengőt vett ki. Ezután a kasszát kifosztó rabló revolveres társának védelme alatt kiugrott az ajtón és futásnak eredt. Társát, aki röviddel később követte, a Városház-uccában Varga Lajos soffőr és Bocskai István magántisztviselő rendőrök segítségével elfogták. 'Az elfogott rabló Tamás István 22 éves cipészsegéd. Tamás István társáról azt mondotta, hogy Is nevét nem tudja biztosan, Bárányi Mihálynak, vagy Stifter Mihálynak hívjak, aki a Füzér uccában lakik. Éhes volt, azért rabolt. A jó ruhában levő rabló azonban inkább mindenre elszánt suhanc benyomását kelti Tamás Istvánt megbilincselve vitték a főkapitányságra. Itt már a társáról határozottan állította, hogy Schifter Mihálynak hívják, cipészsegéd és szintén 22 éves. Nemrégiben elvesztették állásukat, pénz nélkül voltak és elhatározták, hogy akármilyen uton is pénzt szereznek. A rablás gondolatát Schifter pendítette meg, ő beleegyezett Tegnapelőtt terepszemlét tartottak. Végignéztek a belvárosban több bankfiókot, mig végül a Gorzó-féle banküzletet találták megfelelőnek. Tamás azt állította, hogy nem akart senkit agyonlőni, csak ijesztésül volt nála a revolver. BELVÁROSI MOZIBAN ma utolfár a a szezon legsikerültebb magyar szövegű énekes táncos vígjátéka -AL liLCüi^L 1) álVáliy a legjobb magyar színészek főszereplésével Azonkívül: Ünnepségek Kariníhióban és Fox Híradó Előadások kezdete 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Zombori Rónay Imre 800 ezer pengős pere rokonai ellen Érdekes keresel a szegedi törvényszék elöli a 477 holdas P&lInkAs-malor öröbséqe körül (A Délmagyarország munkatársától) Zombori Rónay Endre kiszombori lakos, aki néhány évvel ezelőtt is dúsgazdag földbirtokos volt, ez év tavaszán szegényjogon 800 ezer pengő értékű pórt indított nokonai: Rónay Imre, Rónay Gyula és Rlaskovits Péterné, született Rónay Mag. da ellen. A szegedi törvényszékhez benyújtott keresetében azt kéri a bíróságtól, hogy ítélje meg részére az úgynevezett »Pálfnkés major* felerészét, 477 hold földet, valamint az itt lévő szeszgyár felét és a föld hozamát visszamenőleg 1926-ig. Az érdekes pör örökösödési ügyből keletkezett. Zombori Róuay Emő, akinek Kiszomborban voltak birtokai, 1913 juüusában meghalt. Mivel gyér. mekei nem voltak, tekintélyes vagyonát unokaöcscsére: Rónay Dénesre és Rónay Endrére, — akik Nem repríz I Korzó Mozi Kedd, szerdán Nem repríz I Nagy vígjáték esték! Buster mint infanteristá a neveltetés koronázatlan királyának legufabb attrakciója 9 f. ban. Azonkívül Zoro és Huru A kopenhágai rikkancséi: 10 vidám felvonásban Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. akkor mindketten kiskorúak voltak — hagyta végrendeletiig. A halála előtt néhány hónappal kelt végrendelet ugy intézkedett, hogy im kórt vélj esi majort, 700 hold földet Ró nay Dénes kapja azzal a kikötéssel, hogy azon atyja, Rónay Jenő haszonélvezőé haláláig A Pálinkás-majort kitevő 1000 holdat Rónay Dénes és Rónay Endre felerészben kapták azzal a megszorítással, hogy ha valamelyikük fiuutód nélkül hal meg, akkor a felerészét a másik örökli, ép ezért a birtokot sem megterhelni, sem elidegeníteni nem lehet Rónay Ernő a családi házat kiszombori házait bútorait ezüstnemüit nővéreire hagyta. A végrendelet kihirdetése utáni hagyatéki tárgyaláson a kiskorú örökösök gyámjai: Rónay Dénes édesapja és Rónay Endre édesapja osztályos egyezséget kötöttek, amelynek értelmében a két kiskorú örökös kölcsönösen lemond utóöröklési jogáról, Rónay Endre megkapja a kőrtvélyesi birtokot amely 76 holddal nagyobb, mint az örökölt Pálinkás-major fele és Rónay, Dénes egy tagban kapja meg a Pálinkás-majort a rajta lévő szeszgyárral együtt A világháború kitörése után Rónay, Dénes, mint huszárfőhadnagy vonult be és , 1910 ban orosz fogságban elprasztnft. Birtokát háromnyolcad-háromnyolcad részben Rónay Imre és Rónay Gyula, kétnyolcad részben Rónay Magda örökölte. Rónay Endre a körtvélyesi birtokot éveken keresztül épségben meg tudta tartani, de 1925-től kezdve egyre-másra adogatta el a földeket és egykét évvel ezelőtt teljesen elszegényedett. A most benyújtott keresetében Rónay Endre előadja, hogy az örökhagyó végrendeletében ugy rend 'kezett reá és Dénesre vonatkozólag, hogy amelyikük tuiéU a másikat, az örökli az elhalt részét Is a Páünkás majorból, i föltéve, ha fiuörőkös nem marad utána. Rónay Dénesnek gyermeke nem volt ennek ellenére nem ő, hanem az oldalági rokonok örökölték Dénes , vagyonát j Az 1913-ban megtartott hagyatéki tárgyaHson — mondja a keresetlevél — az osztályos egyezséget az ingatlan vagyon az utóöröklési jog feljegyzése nélkül és annak mellőzésével kötötték meg. A két kiskorú örököst a gyámok kölcsönösen lemondatták utőőröklési jogukról. Ez azért történhetett meg, mert ott egyikük sem volt kellőképen képviselve gyámjaik által, a gyámoknak ugyanis az állott érdekükben, hogy ez az utóöröklési jog töröltessék, mert ez esetben bármelyikük halála után nem a másik, hanem az oldalági rokonok öröklik, akik azonosak voltak a gyámokkal. Hogy a kiskorú örökösök érdekei lehetőkép megvédhető legyen, eseti gondnokot kellett volna kirendelni — irja Rónay Endre. Az osztályos egyezség reánézve — mondja tovább — nem járt kellő haszonnal, mert az a 76 hold föld, amivel többet kapott nem kárpóíofja őt uióöröklésl Jogának elvesztésért, ö tehát ellenszolgáltatású' nem kapott semmit. Nem tekinthető ellenszolgáltatásnak az sem, hogy birtokát elidegenithette, mert tapasztalatlanság folytán elherdálta egész vagyonát. Inkább az lett volna a kedvezmény, ha az elidegenítési jog fenmarad, mert a háború alatl és után az volt a szerencsés ember, aki meg tudta őrizni földjét A kiskorúak egyezségét a gyámhatóság jóváhagyta ugyan, azonban a jogszabály az, hogy a kiskorúak jogkezelése még gyámhatósági engedéllyel is semmis, ha az visszteher nélkül terhes a kiskorúra. Mindezek alapián Rónay Endre kérte az akkori egyezség hatálytalanítását az utóöröklést Jogának megállapítását és a 800 ezer pengó' értékű birloR odaítélését. A megtámadott örökösök a keresetnek ellentmondottak- Ama hivatkoztak, hogy a birtokokra azóta hasznos bermházásokat eszKözöttek és Rónay Endre csak azért indította évek mulva ezt a pőrt, mert vagyonát eltékozolta és most így akar ujabb vagyonhoz jutni. Dr. Kelemen tőrvényszéki biró néhány nappal ezélőtt tartott másodízben tárgyalást ebben az érdekes ügyben Kiszomborban. Kihallgattak rengeteg tanút akik Rónay Endre költekező éfetmódfára nézve tettek vallomást. Elmondották, hogy Rónay mulatott, pezsgőzött, mecénása volt a Makói TK-nak, amelynek 110 mlDló boronát adott trlbűnépilésre. Elvált felesége azt vallotta, hogy azért vált eí férjétől, mert látta, hogy ez a gazdálkodás a romlásba vezet. A biróság elnapolta a tárgyalást szakértők meghallgatása végett Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonnak, ismerősnek, jóbaráfcnak, valamint a Szegedi Temetkezési és Hajós Egyleteknek, kik meg* jelenéflflkkel, valamint virágokkal felejthetetlen drága jó anyánk özv. Pálfy Ferencné temetésén fájdalmunkat enyhíteni i gyökeitek, siratón mondánk hil&s köszönetet. A gyászoló csal&d A Szegedi Temetkezési Egyesület elnöksége és tisztikara mélyen megrendült szívvel tudatja, hogy 36 éven át voll szeretett és nagyrabecsfllt elnöke Nemecskay István ny. Iskolaigazgató-tanító f. hó 23 án, hétfőn hajnalban hosszas betegség, a halolti szentségek ájtatos felvétele ntán meghalt. Temetése f. hó 25-én, szerdán lesz Budapesten (Bethlen u 10. I) Emiéhét örökké szeretettel őrizzük. Szeged, 1931. nov. 23. ts As. elnökség. tjflBf