Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-19 / 263. szám

Csütörtök, 1931 november 19 Ara 16 fillér Uh VII. évfolyam,r261r szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken <-+ Budapesten 3-»o, kUUHIdHn 6*40 pengO. — Egye* azAm Ara héiköst« nap IA, vatAr- é» Ünnepnap 24 >111. Hlrrtetéiek fel-vétele tarlla Mierlnl. Meg)e« lenlk hítlrt kivételivel nnonntn rrnorl MnnHnHnBMi SZEGED. Szerke*zlú*eg: Somog 1 ucca £2.1. em Teleion: 23-33. - Kiadóhivatal, kíllcaUnkOnyvtar es Jegyiroda Aradi ucca 8. Telefon: 13-00. - Nyomda i Löw Linót ucca ÍO. Telefon s 20-34. Távirati leveleim DeimaoyarnnzAq Sieged. ••••••HMMHBHB Klebelsberg deslruál Ne tessék megijedni, a közéleti vádaskodásnak ezt az utolsó tiz év alatt divatba jött és sürün használt formáját nem mi emeljük Szeged város egyik illusztris képviselőjével szemben. A vádló Hornyánszky Gyula egyetemi tanár, a Magyar Társadalomtudományi Egyesület elnöke és a görög ókor történetének kiváló kutatója, ö se abban az értelemben vádolta meg a volt kultuszminisztert, mintha meg akarná rendíteni a mai társadalmi szervezet alapjait. A vádja az, hogy a Történelmi Társulat elnöke — finom distinkcióval a tanár ur Klebelsberg grófot ezen a címen aposztrofálta a Magyar Társadalomtudományi Társulat ülésén — olyan mértékben desfruálta a latin nyelv középiskolai oktatását, hogy a jövőben nem lehet jó történettudósokat nevelni. A libabőrös ijedelem fut végig a hátunkon a Hornyánszky tanár ur által elébünk vetített komor lehetőségek láttára. Minthogy a középiskolákban a latin nyelvi oktatás óraszámát megszorították, a jövő generáció nem fog tudni latinul, nem lesz. aki ki tudja betűzni a középkori pergamenteket s a történettudomány méltó müvelése, melynek a latin tudás az egyik alapja, véget fog érni, ha a mostani professzorok abbanhagyják munkásságukat. Igaz, hogy Hornyánszky tanár ur már a mostaniak nagy részéről sincsen valami jó véleménnyel. A latin nyelv destruálása fölötti elégiájában ugyanis nagyon megmondotta a véleményét a mostanában divatba jött szellemtörténeti irányzatról is, amely a történelem eddigi tanításainak átértékelését hirdeti. Ezt az irányzatot szerinte azok találták ki, akik az adatokban való tudásuk fogyatékosságát akarják ködös elméletekkel elleplezni. Mi, a napisajtó szerény munkásai, nem érzünk hivatottságot arra, hogy beleszóljunk a tudósok magasröptű perlekedésébe. Csupán az eseményekhez fűzött igénytelen széljegyzet gyanánt merjük megkockáztatni azt a véleményünket, hogy Hornyánszky tanár ur sokkal helyesebben képviselte volna a latin nyelv védelmezése körül kialakult álláspontját, ha a most elmondottakat nem most mondotta volna el és nem a Történelmi Társulat elnökét tette volna felelőssé a latin nyelv sikeres destruálásáért, hanem még az aktiv minisztert világosította volna fel elhatározásának végzetesen súlyos következményeiről. Gyakran jóvá nem tehető hibája a gyakorlati élet szempontjain felülemelkedő és magát tisztán ideális célok által vezettető tudománynak, hogy elmulasztja a kellő időpontokat és a destruálás jelenségeit csak a közben eltelt hónapok fedezékéből bombázza. Ha Hornyánszky tanár ur véleményének akkoriban adott volna hangos szóval kifejezést, mikor Klebelsberg Kunó még a kultuszminiszteri széket betöltötte és mikor a latin nyelv óraszámának korlátozásáról szóló rendelet még nem jutott tul az előzetes megbeszélések stádiumán, a megnyilatkozás után kialakuló kontradiktorius eljárás révén mindenesetre módjában lett volna a nagyközönség, főleg az érdekelt szülők előtt is bebizonyítani, hogy kultúránknak és jövőnknek mennyire nélkülözhetetlen követelménye, hogy a latin nyelvet a gimnázium első osztályától kezdve heti hét, illetve hat órában tanítsák. Meg kell vallani ugyanis, hogy a közönség széles rétegei sajnálatos balvéleményeket táplálna^ ebben a kérdésben^ Szégyen, de való. az a téves hit van elterjedve, hogy a latin nyelvet tanító tanárok egy része sem tud latinul és hogy az is, aki tud, tudását nem a középiskolában sajátította cl. Vannak, akik azt is hiszik, hogy az óraszám csökkentésétől a mai eredményt nem kell félteni. Sőt vannak még olyan forradalmárok is, akik azt hiszik, hogy többet ér, ha a gyereke jól megtanul németül, franciául, vagy angolul, mintha ötven sorral többet olvastattak vele Vergiliusból, vagy Horatiusból. Mondjuk, hogy a jövőben nehezebb lesz jó történettudósokat nevelni. Igaz, hogy még ebben is kételkedhetünk, mert a történettudóMi lesz a vidéki munkanélküliekkel? közöli nincs megállapodás", — (Budaepsti tudósítónk telefonjelentése.) Az inségakcióval kapcsolatban kirobbant viharok 24 óra alatt elültek. Az egységes párt tagjait Károlyi miniszterelnök a csü'öríöki pártértekezleten fogja tájékoztatni a kérdésről, a kereszténypártban szerdán volt értekezlet, amelynek során Wolf Károly felszólalása után Ernszt Sándor népjóléti miniszter kijelentette, hogy közte és a szociáldemokrata párt között semmiféle megállapodás nincsen, csak annyi történt, hogy a rendelkezésre álló kétmillió pengőből 150 ezer pengőt juttattak a szakszervezeteknek, mert Budapesten a pénzsegélyezést elkerülni nem lehet. Budapest, november 18. A képviselőház szerdai ütésén Niamesny Mihály felszólalása után Gaál Gaszton volt az első szónok és azt fejtegette, hogy nem helyes az, hogy a túloldalon azon fáradoznak, hogy a helyzet ódiumát az ellenzékre hárítsák. Az ellenzéknek is volna szemrehányni valója és volna mit feszegetnie. Az ország súlyos bajának gyógyítása nemcsak az egységes párt kötelessége, hanem az egész ország gondja. Ezután arról beszélt, hogy a gazdasági válságon kívül politikai válság is van és ennek vannak külső és belső okai. Minden felelősséget nem lehet Trianonra hárítani. A belső okok között első helyen áll az adózás kérdése. Adótörvényeink rosszak és igazságtalanok, az ország milliói adótartozásaikat megfizetni nem tudják. A teljes gazdasági és fizetési lehetetlenülés következett be és végzetes hiba, hogy a kormány az adók brutális behajtási módjához folyamodik. A belső okok között második helyen a vám- és kereskedelmi politika szerepel. Lehetetlen helyzet az, hogy ugyanakkor, amikor idehaza az ipari munkások tízezrei állanak munka nélkül, idegen munkásokat foglalkoztatnak egyes vállalatok azon a címen, hogy az illetők szakmunkások. A harmadik ok az agrárellenes vasúti tarifapolitika. A hjtel- és kamatpolitika is agrárellenes irányzatú volt és egyenesen előmozdította az uzsorát. Vannak az országban olyan termékek, melyeknek termelési költsége a békebelinek a kétszerese, mint például a széné, olajé, vasé. Egyes fontos cikkek sokat nem lehet nevelni, hanem az lesz történettudós, akinek megvan az elhivatottsága erre a pályára. Az ilyenek megtanulják még az ó-egyiptomit, asszírt és ó-szlávot is, ha nincs is előírva a középiskolák tananyagában. Meg fogják tanulni a latint is. Ezek a kivételesek. Az ezrek, a tömeg szempontjából azonban, akik a középiskolák padjait évről-évre elhagyják, nem is az a fontos, hogy történettudósok legyenek, hanem az, hogy megállják a helyüket az életben, a jelenkor történelmében. Ez az első. A történelem és a latin nyelv tudománya azután következik. — „Köziem és a szociáldemokrata párt mondoiia a népjóléti miniszter Többek felszólalása után Túri Béla azt mondotta az értekezleten, hogy nem bizalmi kérdésről van szó a miniszterrel szemben, de j azt kifogásolják, hogy a segélyezéseknek a szakszervezetek utján való kiosztása azt a hitet keltheti, mintha más szervezetek tagjai hátrányosabb helyzetben lennének. Szerintük a segélyezőknek látniofc kell, hogy a segélyt az államtól és nem a szociáldemokrata párttól kapják. Ernszt Sándor "kijelentette, hogy; a jövőben az inségsegélyakció lebonyolításánál a hatóságok közreműködését kívánja! igénybe venni. Ezzel a kereszténypárt ülései véget ért. monopóliumát néhányan vagyonszerzésre használ-] ják feL Az egyéni hibák között megemlítette a tulköltekezést, amelyet kezdett az állam, folytatták a megyék és végűt az egyének is. Eladósodás van az egész országban. Az államháztartás megrendü-: lésének oka az államfenntartó nép teherviselő képességének tulfeszitése. Bátor kézzel kell hozzányúlni a háromszoros fizetésekhez, le kell szállítani a nagy nyugdijakat. A büdzsé túlméretezése is nagy hiba, 890 milliós büdzséi nem bir el az ország, Gaál Gaszton ezután abban jelölte meg a segítés módját, hogy szakítani kell az eddigi rendszerrel, nincs remény arra, hogy ez a kormány megállítássá a helyét. Be kell vallani bátran a külföld előtt, hogy fizetésképtelenek vagyunk. Szükség van a fizetési eszközök szaporítására. Ezután Petracsek Lajos mondotta el szüzbeszédét, majd Buchinger Manó szólalt fel. Kijelentette, hogy azok közé tartozik, akik a nemzetközi szocialista kongresszusokon állandóan harcoltak Magyarország területi csonkítása és feldarabolása ellen. A szociáldemokrata párt állásfoglalása külpolitikai tekintetben egészen más, mint a Ház többségének álláspontja. A francia szocialisták munkájából vett idézetekkel bizonyította, hogy a francia szocialisták is a leszerelés hiveL Magyarország Budapesten 150 ezer pengő inségsegélyí kapnak a munkanélküliek Inlerpelldciók a áiálctragéáiáról, a statáriumról, asz orosss keresUedeltni kapcsolatokról, a magánalKalmaxoitalcról Éles összetűzés a szocialistáit és a belügyminiszter Között — Gaál Gaszton és Kállay Tibor rendszerváltozást sürgetett