Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-19 / 263. szám

* fegyverkezés világversenyében ugy sem állhatja meg a helyét, ezért a kényszerből erényt kell csinálnunk és magunknak kell a lefegyverkezés útjára lépni. Ezért kivánja a szociáldemokrata párt, hogy a honvédelmi tárca költségvetéséből 20 százalékot töröl fenek. Pallavicini őrgróf legutóbbi felszóla­lásával foglalkozva, hangoztatta, hogy a dunai szovjet köztársaságtól nem kell félni, mert ez csak utópia, de épp ugy utópia a dunai Habs­burg-monarchia is. Érthetetlen, hogy a magyar külpolitika Mussolini barátságával kompromittálja az országot Az elnök rácscnget a szónokra. Buclünger: Demokratikus Németország és Ma­gyarország feleslegessé tenné Franciaország szá­mára azt, hogy vazallusokat tartson és feleslegessé tenné a kisántántpolitikát. Láng Márton Buchingerrel polemizálva hangoz­tatta, hogy Mussoliniról a magyar parlamentben nem szabad olyan nyilatkozatnak elhangoznia, mint Buchingeré. Ezután hangoztatta, hogy a népszö­vetségi kiküldöttek a rideg hitelezői szemponto­kat képviselték és nem segítettek rajtunk. Mi meg akarjuk fizetni tartozásainkat, de nem aka­runk rabszolgasorsba jutni. Báró Inkei Pál határozati javaslatot terjeszt be, amelyben azt kivánja, hogy a tisztviselői fize­téscsökkentéseket az eddigiek hatálytalanításával másképen valósítsák meg. A legalacsonyabb kategóriákban egyáltalán ne legyen redukció, M felsőbb kategóriákban pedig fokozatosan emel­kedjék egészen 25 százalékig. Gróf Festetich Sándor azt mondotta, hogy azok a támadások, amelyeket a boletta ellen indítottak, a legigazságtalanabb támadások közé tartoznak. Ha a kisegzisztenciák nem is részesültek a boletta előnyeiben, de mindeneseire adóelengedésben része­sítették őket Tisztába kell jönnő végre azzal a kér­déssel, hogy tudjuk-e fizetni külföldi tartozásain­kat. Ha képesek vagyunk erre, akkor a kormánynak meg kell fizetnie tartozásait, de ha erre képtele­nek vagyunk, akkor nem maradhat más hátra, minthogy meg­egyezzünk külföldi hitelezőinkkél. A mai magas kamatlábakat le kellene szállítani, to­vábbá meg kell alkotni az uzsoratőrvényt és az összeférhetetlenségi törvényt. Abba kell hagyni a meddő vitákat és produktív munkára kell fordí­tani minden erőnket, mert amig Itt elvi kérdé­sekről vitatkozunk, addig a gazdatársadalom tőnkre megy. Kállay Tibor hangsúlyozta, hogy a népszövet­ségi bizottság jelentése több szempontból igen jelentős Magyarországra. Legértékesebb megállapí­tása a jelentésnek, hogy életképesek vagyunk. Az átmeneti bajokon kell megfelelően segíteni. A mult kormány politikájában kifogásolja a titkolózást, minek következtében az adózók bizalmát a hivatalos jelenlések iránt nehéz újból megszilárdítani. A költségvetésben még ujabb 72—73 millió meg­takarítást kell elérnünk, ha nem akarjuk a köz­tisztviselők fizetését újból redukálni, amit ő is helytelennek tart, akkor a külföldi kamatszolgál­tatást kell csökkenteni. A devizagazdálkodásban nem lát megfelelő programot. Nem helyes, ha a kormány a kiadások egyrészét áttolja a közüle­tekre és községekre, ezzel csak látszólagosan men­tesíti az államháztartást Szükség van átfogó közgazdasági programra, hogy az emberek kalkulálni tudjanak. A nyersanyagok beszerzésének kérdését össze kel­lene kapcsolni egy belföldi kölcsönnel, amelyből rendezni tudnók függő adósságainknak azt a részét, amely különösen akadályozza gazdálkodásunk ren­des menetét. Mivel nem lát kibontakorási Drogra­mot, nem fogadja el a jelentést. K napirend megállapítása után áttérlek az interpellációkra. Gál Jenő a budapesti Berzsenyi reálgimnázium­ban lejátszódott diáktragédia ügyét tette szóvá. Tiltakozik az ellen, hogy az iskola vezetősége a tanulók szüleit berendelte az iskolába és ott ' bizalmi nyilatkozatot írattak velük alá. Majd az intézet igazgatóján®'; a kommünben való szereplé­1 mítermAzüo lOO kg. HAZAI szén koksz briket ElsőrendU száraz ttizlfa házhoz Bzillitva legolcsóbb 283 Iritz Bélánál Brüsszeli körút 1. séről szóit és állításainak alátámasztására több tanár nyilatkozatát olvasta fel. Arra kérte a köz­oktatásügyi minisztert hogy rendeljen el eljárást a főigazgató ellen és annak befejezéséig függessze fel az igazgatót állásától. Ernszt Sándor kultuszminiszter kijelentette, hogy őt bizalmi nyilatkozatok nem befolyásolják. A fő­igazgató kommünbeli szereplését a fegyelmi biró­ság tisztázta, ő azonban az ügyet újból meg fogja vizsgálni. A túlságos szigort nem helyesli, de feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az iskolákban rend legyen. Vázsonyi János arra kérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül Komárom költségvetését amely a kiadott rendelkezések ellenére egy százalék csök­kentést sem tartalmaz. Kertész Miklós a magánalkalmazottak fog• viszonyaival foglalkozott és konkrét esetek ismertetésével a jogviszony visszafejlesztéséről beszélt Zsitvay igazságügyminiszter azt mondotta, hogy a magánalkalmazottak jogügyeit szociális érzékkel intézik el. A munkaügyi pereket emellett rend­kívül gyorsasággal és soronkivül. Kabók Lajos a szociáldemokrata képviselői be­számoló gyűlések betiltása miatt interpellált Keresztes-Fischer belügyminiszter: Meg akarta védeni a képviselők jogait ezért utasítást adott, hogy a képviselőknek saját kerületükben tartott beszámológyülését ne tiltsák be. Györki Imre a statárium hatályon kivül helyezését kérte. A belügyminisz­ter adta ki a gyüléstilalmi rendeletet, de résztvett egy titkos társaság gyűlésén, amelyen 250 ember vett részt. Az egész országban titkos alakulatok szervezkednek és nincs jogrend, ha a miniszter is résztvesz ilyen gyűlésen. Keresztes-Fischer belügyminiszter kijelentette, hogy nem tagja semmiféle titkos társaságnak és nem vett részt semmiféle gyűlésen képviselői programbeszéde óta. A legszigorúbb rendelkezé­seket adta ki arra, hogy a hatóságok a legeré­lyesebben akadályozzanak meg mindenféle szer­vezkedést, amely akár jobboldali, akár baloldali szervezkedésekre irányul. A statárium ellen nem lehet panasza azoknak, akik a törvénnyel nem jönnek összeütközésbe. Györki Imre viszonválaszában fenntartotta azt az állítását, hogy a belügyminiszter résztvett olyan gyűlésen, amelyen kizárólag politikai kérdésekről volt szó. Utalt Esztergom közgyűlésére, ahol szóvá­tettek bizonyos szervezkedést, amely Mátéfy Vik­tor képviselő pártjából alakult A polgármester csak azt tudta erre válaszolni, hogyha van ilyen szervezkedés, csak hazafias alapon állhat. Ismétli, hogy a miniszternek tudomása van ezekről a szer­vezkedésekről. Reisinger Ferenc amiatt interpellált, hogy egyes esetekben a szociáldemokraták p»>Wlkamentes elő­adásait is betiltották. Követelte m «tatárium meg­szüntetését Keresztes-Fischer belügyminiszter: Tudniok kel­lene a képviselő uraknak, hogy a statáriumrendelet és a gyüléstilalom két különböző dolog. Nem vál­lalkozom felnőttek oktatására. Reisinger Ferenc magából kikelve kiáltja: Ne gorombáskodjék az url Óriást lárma keletkezik a teremben. Beisíngert az elnök a men­telmi bizottság elé utqsitotta. Propper Sándor hangoztatta, hogy a statárium és a gyüléstilalmi rendelet összefügg. Keresztes-Fischer belügyminiszter kijelentette, hogy intézkedett, hogy a szociálist a párt belső éle­tét, szabadságát ne korlátozzák. A gyüléstilalom azonban politikai pártállási külőmség nélkül vonat­kozik mindenkire. Propper Sándor as oross—magyar kereskedel­mi kapcsolatok felvételét sürgette, hangoztatva, hogy az sem poli­tikai,sem kereskedelmi szempontból nem lehet hát­rányos Magyarországra. Szeder Ferenc tiltakoaott az ellen, hogy a ceglédi rendőrség gróf Károlyi köngvének olvasása miatt egyesek ellen eljárást inditott. A belügyminiszter: A könyv olvasására semmi tilalom nincs, de természetes, hogy nem szabad együttes olvasás cimén politikai gyűlést tartani. Lázár Miklós szővátette, hogy a falusi jegyző­ket anyagi felelősség terhe mellett kötelezték a közadók behajtására. Szakács Andor példákat hozott fel arra, hogy as adó Kivetését a létminimum figyelembevétele nélkül hajtották végre. Végül Láng Lénárt adott elő különböző adópanaszokat. Az ülés félnyolckor ért véget Egy író megdöbbentő öngyilkossága feleségével és anyósával Fodor Lajos Szegedre küldte utolsó darabiát Budapest, november 18. A Csanádi-uccában kott Fodor Lajos 44 éves iró feleségével és anyó­sával. Tegnap este 17 éves fiát a színházba küldte^ Amikor a fiatalember éjfél után hazatért, a kony­hában holtan találta apját, anyját és nagyanyját, A lakásban több levelet találtak. A rendőrséghez irtí levél igy hangzik: •Beményben gazdag életünket nagyon szerettem, de a küzdelem meddő volt Nem birtam tovább, közös elhatározással mentünk a halálba. Bemé­lem, hogy a darabom, amelyet Czobor Imre ren­dező vitt Szegedre, szinre kerül Ne boncoljanak fel.« A Délmagyarország munkatársa beszélt Czobot. Imrével, aki elmondotta, hogy a »Halottak ha talál­koznak' cimü darab igazi költői mü, amelybe Fodor minden álmodozását és szeretetét belevitte. Szlnpadtechnikaílag azonban fogyatékos és komor témájánál fogva is nehéz most színpadra vinni. Pesten mindenütt ijedten utasították vissza a köl­tői darabot, Czobor elhozta Szegedre, de a mai viszonyok kőzött nem lehetett vállalkozni a darab előadására. Fodor nagyon bizott a szegedi premier­ben és kétségbeesett levelet irt. Legutóbb őt nap előtt irt, hogy megállapodott egy színházi ügy­nökkel, aki végignézné a szegedi előadást... Erre a levélre Czobor már nem válaszolhatott bekövet­kezett Fodor Lajos megrendítő tragédiája. Népkonyhai ebéd helyett nyers élelmiszert? (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi keresztényszociálisok beadványt intéz­tek a város hatóságához. Beadványukban azt ké­rik, hogy » v^ros szüntesse be a népkonyhai ebédosztást és helyette nyers élelmiszerekkel tá­mogassa az Ínségeseket, mert szerintük a legtöbb munkanélküli sokkal szivesebben főzi meg odahaza, saját tűzhelyén ebédjét ha megkapja nyersen a hozzávalót minthogy odaálljon a népkonyha elé mindennap és várja, amig rá kerül az ebédosztás sora. Az egyszerűség kedvéért a város M* napra előre kioszthatná minden családnak a nyers élel­miszereket A számvevőség számításokat végzett, amelyek­nek eredményeképen nem javasolja a kívánság teljesítését. Kiszámította ugyanis a számvevőség; hogy abban az esetben, ha a* ingyenebédek költ­ségeinek keretében osztaná ki a város a nyers élelmiszereket, tekintettel arra, hogy tiz népkonyhai ebéd 1 pengő 50 fillérbe kerül, tiz ebédadag he­lyett adhatna 125 deka kenyeret 2 kiló babot 5 kiló burgonyát és 1 kiló lisztet Igaz, hogy, nemsokára megkezdi a város az tngyenfa kiosztását is, azonban Igen sofc olyan iméges van, aklncK nincsen tűzhelye, amelyen megfőzhetné az ebédet és nincsen pénze, hogy a természetben kapott nyers élelmiszerekhez megvásárolhassa a szüksé­ges pótlásokat Félős azonkívül, hogy a nyers élelmiszerek kiosztása visszaélésekre vezetne. A kérvényt a számvavőség javaslatával együtt szak­bizottság tárgyalja majd le. a bankjegyforgalom Budapest, november 18. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a szeptember 15-iki kimutatás sze­rint a november 7-iki forgalommal szemben 21.2 millió pengővel 379.5 millió pengőre csökkent E csökkentést főképen a girószámlákra történő be­fizetések és a váltótárcaállomány apadása idézte elő. Az állami számlákra 10 millió pengő, egyéb számlákra kétmillió pengő folyt be, ugy, hogy a giróköveteiések 12 millió pengővel növekedtek. A váltóesedékesség összege a váltóbenyujtások össze­gét 3.7 millió pengővel haladta meg. Az érckészlet 4.5 millió pengővel csókkent Az egyéb követelések és egyéb tartozások lényegtelen változást mutatnak. Ékszereit, óráját javitassa az UtvOsnéll Vésések olosón I F. Molnár, Karáss ucca 12. ssám. BSS^&IVAIf szakszerű álhuzása és iavitása Bxífi%H^ ¥ Wl^f leqtobban és legolcsóbban CtPinPrn^nAl Kölcsey ucca (2. »iAm. 91CIIICI IIG1IUI, Gázgyári irodával szemben. Rlnnrlollforo+olr kll4"sií(1"í készítője Szegeden DIUNUBIKttrtHBK Scötller József műaro­nyoz'Vmestor és képkerelezö. Apoonyi A. (Iskolai u. 14. Cegréglbb ssegedl ssakmabell iparos

Next

/
Thumbnails
Contents