Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-11 / 231. szám

YAKOKSZAG SZEGED. Sserl[C»zlOs«g: Somog I ucca ÜZ.Lera. Teleion: 23-33. - (Oodöhlvnlnl. kOlctOnkanynar *s» fenylíoda - ArisdI ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda t C»W Upól ucca Itt. Telefon t 26-34. Távirati levélcím DélmnoyaronzAa Szeged. Vasárnap, 1931 október 11 Ara24 fillér VII. évfolyam, -23»0. szám ELŐFIZETÉS: Havnntn helyben 3.20, vidéken ét Budapesten 3-ttO, kllirnidHn 6-40 pengd. — Eqyet saedm Ara hétkör. nap ÍO, vnüAr- é» Ünnepnap UIL Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenne hétfA kivételével nnprtnta reociet Megbékélés Angliában megalakulhatott a nemzeti kor­ttt'ány, Németországban Brüning a nemzeti összefogás jegyében megalakíthatta pártonkí­vüli kormányát, — mi az oka annak, hogy Magyarországon élesebbek a pártellentétek, mint valaha S az izgatott és lobbanékony szenvedélyesség állítja egymással szemben azokat, akiknek ezekben a nehéz időkben egymás mellett volna a helyük? Talán a geográfiai elhelyezkedés ís egyik oka ennek s a néplélek, melynek nyoszo­lyája a földrajzi határokkal körülövezett föld­darab. Minél inkább nyugat felé haladunk, annál inkább megtalálhatjuk az emberekben azt a képességet, amelyik meggyőződést, vi­lágnézetet, osztályöntudatot alá tud rendelni a nemzeti érdeknek. És minél inkább köze­ledünk kelet felé, annál kevésbé fékezi az indulatot s a szenvedélyt még a legnemesebb belátás ís. S a lélek, a Túrán felé forduló, nem rázhatja le magáról a kelethez tarto­zás jellegét A kutató értelem azonban nem állhat meg az első feleletnél. Minden máson kivül ab­ban is különbözik a magyar közélet a nyu­gati államok közéletétől, hogy a mi közéletünk szereplői közül fájdalmasan sokan vannak olyanok, akik nem aklimatizálódhattak még ahoz a helyhez, azokhoz a tradíciókhoz, ahoz a múlthoz, melyeknek partjain kikötöttek. Egy pillanatra sem akarjuk magunkévá tenni Gaál Gasztonnak megállapításait. De nézzünk csak körül, természetesen nemcsak Szegeden, ha­nem az egész országban: a hozzászólásnak és beavatkozásnak elsőségét mennyire azok' ra­gadták magukhoz, akik vendégekből lettek polgárok. Nincs egyetlen rosszaló szavunk sem számukra s a mi megállapításunk nem értékítélet, az azonban kélsígtelen, hogy a szónak és cselekedetnek' kirobbanó tempera­mentumát ők hozták magukkal az uj határok közé, akik, mert nem tudnak küzdeni azok­kal, akiket üldözőikként tekinthetnek, szembe­Bzállnak azokkal, akikhez nem fűzi őket a kö­zös sorsnak, közös gondnak, közös munkának" s talán a közös gyermekkornak emléke. De még ezzel sem merítettük ki az oko­kat A szenvedélynek leglobhanékonyabb gyuj­tóanyaga: a felelősségnek el nem intézett kér­tlése Roskadozunk a mindannyiunkra nehe­zedő végzet súlya alatt s rámutatunk egy­másra: »te vagy a bűnös*. Az elfogultság puha viaszként formálja a tényeket s ala­kítja ki a meggyőződést. Csak' egyetlen pél­dára mutatunk rá. Amikor az elmúlt évek gazdálkodásának felelősségéről van szó, ak­kor a világválság főkönyvi lapjára könyvel­nek el mindent. Amikor a tizenkét évvel ezelőtt lejátszódó események kerülnek szóba, akkor egyedül az akkori kormányt teszik ér­tük felelőssé. Mintha akkor nem lettek volna legalább olyan súlyos világesemények, mint amilyenek a korábban elmúlt években jelent­keztek s mintha tíz év alatt a kormányzat nem tévedhetett volna intézkedésben, vagy mulasztásban valamit, amiért a személyes fe­lelősséget vállalnia kell minden világválsá­gon tul és minden világválság mellett. A megélhetés gondjai is forralják ezt a szen­vedélyt Nem mondjuk még, hogy homo ho­mini lupus, de — minél több az eszkimó és minél kevesebb a fóka, az emberi szolidaritás még egy nemzet határain belül is annál több­ször jut kísértésbe. S ez már morbus Iliin­garicus. A politika nemcsak a hivatásos po­B litlkuBok érvényesülési teszkőze lett Az el­múlt kormányzat elindult a társadalom ál­lamosítása felé s nem jelentéktelen útszakaszt tett is meg ebben ax irányban. Minél több exisztenciát fűztek a kormányzathoz, annál több életsors megszabója lett a politika. A magyar közszellem ebben a vonatkozásban egy kicsit délebbre van, mint amennyire geo­gráfiai helyzetünk azt kijelöli. A kormány­zathoz egy egész társadalmi réteg felszínen maradása fűződik, már pedig senki nem akar a napsütötte felszínről mélyebbre kerülni, senki nem akarja átadni azt a helyet, amit sikerült biztosítania »a nap alatt*. Nemcsak képviselők, államtitkárok és főispánok tar­toznak ehez a réteghez, hanem mindenki, akit be tudtak szervezni a kormánytól füg­gőség exisztenciális kapcsaival. A harc nem­csak a meggyőződés érvényesítéséért folyik, hanem a politikai, vagy társadalmi pozíció megtartásáért, az összeköttetések szárazontar­tásáért is folyik. S a harcnak ez a célja is hozzájárul a gyűlölködésig elnyúló szenvedé­lyesség felszitásához. . Pedig talán nem lenne szabad puszta jelszó­ként meglóbálni a nemzeti erők egyesítésé­nek lobogóját Pedig talán mindannyiunk jobb élete adna annyi előnyt, mint a keveseknek" ad a kiváltság. Ha mindannyiunkra sütne a nap, jobb volna azoknak a keveseknek dolga is, akikre a nap most is süt, de akik őrökké reszketnek, mert félnek a borulattól. S talán előbb mégis csak egymással kellene megbé­külniük a széttépett nép széttagolt társadal­mának; mielőtt meg akarjuk békíteni az e^Sse világot nataska Szilveszter a Morbágol inertnmet egaik tettese ? X Becsben ellogott vagyonos hercsheflő tagadta, hogu része volt a merényletben, de beismerte, Hogy tíz Kiló eftrazltot vásárolt Gyannohoh flatnsha ellen, aki elmeháborodoltságot szimulál Bécsből jelenti a MTI: A budapesti főka­pitányság három nappal ezelőtt értesítette a bécsi rendőrséget hogy a Biatorbágynál tör­tént vasúti merénylet elkövetésével Matuska 39 éves, Bécsben élő magyar állampolgár­sága kereskedőt gyanúsítják. Matuskát a bécsi rendőrségen kihallgatták. Matuska tagadja a tett elkövetését és azt mondotta, hogy an­nak idején maga is azon a vonaton utazott, a szerencsétlenség pillanatában kiesett az ab­lakon és könnyebb sérüléseket szenvedett, Megállapították, hogy Matuska julius vég'én 2 kilogram ekrazitot é® ' gyutacsokat vásárolt, amelyekre állítása szerint egyik gyára Ké­ményének ledöntéséhez volt szüksége. Azt ál­lítja, hogy az ekrazitot később eldobta. Ma­tuskát, aki több ellene szóló gyanút nem tudott megcáfolni, őrizetbe vették. A bécsi nyomozás TorbAgyl vfztt, ekrazlfnyomok, Iráshasonlós&g (Budapesti lüdósitóhk teléfonjelerilésej A' torbágyi merénylet valószínű tettese: Ma­tuska Szilveszter Károly személye körül egyre jobban szorul a hurok. Bár Matuska váltig tagad, óráról-órára ujabb és ujabb adatokat szereznek be, amelyek majdnem valószínűvé teszik, hogy Matuskának köze volt a borzalmas merénylet elkövetéséhez. Matuska a Hofgasse 9. szárnu házban lakott, ahol terménykereskedőként veit bejelentve. Több háza volt Bécsben, egy gyára a felsőausztriai Tattendorfban és több telke Klosterneuburgban. 1 1929 óta övé volt a Hofgasse 9. számú ház is. ahol lakott Adósságai azonban többszörö­sen túlhaladják vagyona értéket. Családos ember, feleségével és 15 éves leánykájával lakott házának első emeletén. Az utóbbi hónapokban egyre gyanúsabbá vált a lakóknak. Feltűnt, hogy Matuska la­kásában éjjel-nappal jöttek-mentek a vendé­gek. Sokszor cipeltek csomagokat idegen em­berele Matuska szeptember elején egy kisebb kofferrel tért haza. Bár a koffer meglehető­sen kicsi volt, látszott rajta, hogy nehezen tudja vinni. Valószínűnek tartja a rendőr­ség, hogy, ebben a kofferben hozía hala Mü* . tuska a 10 kilogram ekrazitot, amelynek a beszerzését Matuska vallomásában beismerte. A merénylet vasárnapján, szep­tember 18-án délután, amikor hazaérkezett Bécsbe, arcán néhány kisebb tapasz volt és a ház udvarán a lakóknak nagy lelkendezve beszélt csodálatos megmeneküléséről. Később barátaival egy kocsmában ünnepelte meg sze­rencsés megmenekülését és a legaprólékosabb részletezéssel mesélte el. hogyan történt a me­rénylet Pontosan leírta, milyen vólt a bomba, a gyújtózsinór, az elem. Matuskát kedden ál­lították elő a rendőrségre, kihallgatása azóta majdnem állandóan folyik és szombaton dél­után kihallgatása során beismerte, hogy juniusban 100 darab robbantólöltényt, 100 darab izzógyuj­tót és 10 kilogram ekrazitot vásárolt, Ezekre az anyagokra azért volt szüksége, mcn*. dotta, hogy ledöntse alsóausztriai gyárának kéményét és hogy robhantásokat .végezzen egyik kőbányájában. Amikor a kihallgatást végző rendőrtaná­csos elébe tárta, hogy az ekrazitot nem hasz­nálják se kéménydöntésre, se bányarobban­táshoz. zavarba jött, majd

Next

/
Thumbnails
Contents