Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-31 / 248. szám

Negyvenhárom okirathamisitás­ért és sikkasztásért egy évre ítéltek egy iárás­birésági altisztet (A Délmagyarország munkatársától.) 43 rend­beli okiratbamisitással és 43 rendbeli sikkasztással vádoltan állt pénteken a szegedi törvényszék Vild­tanácsa előtt Makai János járásbirósági altiszt. Makai 1928 óta éveken keresztül a járásbirósági letétjntalékokat dézsmálta meg olyan módon, hogy a poi!a'akaré'<pénztári csekken érkere't juia'ékokat, anélkül, hogy arra megbizása lett volna, felvette ,és a címzettek neveit a nyugtára ráhamisítolta. Több esetben előfordult az is, hogy a jutalékok S anok cimére érkeztek, akik időközben meghal­. Makai ezeket a pénzeket is felvette és a fel­tételt az elhaltak neveivel nyugtázta. ' Májusban fedezték fel azután Makai manipulá­cióit, akit azután letartóztattak. A pénteki tárgyalá­son a biróság kihallgatta Scultély Rezső irásszak­(értőt, aki szakvéleményében kijelentette, hogy a postatakarékpénztári csekkek nyugtáin lévő aláirá­|sok Makai János kezétől származnak. A biróság ''bűnösnek mondotta ki Makai Jánost, akit egyévi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és 3 évi hiva­talvesztésre itélt. Makai büntetéséből a törvényszék a vizsgálati fogsággal hat hónapot kitöltöttnek vett Az Ítélet ellen ugy az ügyész, mint a védő felleb­bezést jelentett be. Vakmerő szélhámosság 400 pengő bőráruért f (A Détmagyarország munkatársától.) A Bene­Pál bőráru cég Tisza Lajos-körutí üzletébe tegnap délután beállított egy fiatalember. Felmu­tatta a Szegedi Bútorgyár megbízólevelét, amelyben • cég a bőrárukereskedőtől több, mint négyszáz pengő értékű bútorhoz való bőrárura tett megren­delést és kérte az áru kiadását. Miután a Szegefii Bútorgyár évek óta összeköttetést tart fenn a ;Ber«dek.cé^gel, a tu'ajdonos előtt nem tünt gyanús Aak a taegrendelés, a kért árukat a fiatalembernek kiszolgáltatta, de óvatosságból elkísértette az áruért jelentkező fiatalembert a cég tanoncával, hogy gyártelepen vegye fel az áruért járó pénzt A fiatalember és a tanonc el is indultak a gyártelep felé, az egyik uccában azonban a fiatal­ember a csomagot valamilyen ürüggyel elkérte a tanonctól, akit azután valahová elküldött Mire természetesen a tanonc visszajött, a fiatalember! nek hűlt helyét találta. A Benedek.cég nyomban feljelentést tett az ismeretlen tettes ellen. A rendőr­ség megállapította, hogy a csaló fiatalember Törők Árpád Lászlóval azonos, aki október lO.én szaba­dult ki a Csillagbörtönből. Büntetésének ideje alatt Török a Szegedi Bútorgyárnál dolgozott és így "juthatott a cég nyomtatványaihoz, amelyeknek fel­használásával azután elkövette a csalást „ A rendőrség elrendelte a szélhámos körözését Néz^e meg Kertész Sándor Feketesas uccei kirakatában a remekbe készült pompás XVI. Lajos korabeli pom­pás aranyszalont e<-ti fényben lalabAnyal dorog - íoKodi klráldl elsőrendű Legjobb minőségű hazai szobafiitő SZENEKET tatai loiasbrixeftet TŰZIFÁI KOKSZOT POROSZ SZENET állandóan nagy mennyiség-ben raktáron tartunk és tuvar- vagy zsáktételekben azonnal szállítunk. Szállítási torlódások elkerülése érdekében ren­delje meg azonnal szükségletét. 244 SFIÍTFC Szénkereskedelmi VLn 1 lJ Részvénytársaság Szeged, Boldogasszony sugárul 17. TUNGSRAM RIBIIMCSI gyártásunkat nagy méri ékben emeltük az árakat lényegesen mérsékeltük november l-l érvénnyel. ErdelödJék kereskedőiénél az u} árak iráni. Egyesült Izzólámpa és villamossági RT., Újpest 4. Fráter Cyprianus9 a Vörös Klastrom i»^ma barátja kétszáz esztendővel ezelőtt siklórepülögépével a Dunajec melletti Koronahegyröl elrepült a Halasiéig Maííyasovszky László nyltrai püspök rendeletére a szepesbélai piactéren nyilvánosan elégették a „sátánnal cimboráló barát" „Ördög szekerét" i' . Tátraszépiák, 1931 őszén. • " • * A monda: Csöndes téli estéken, amikor méteres hő födi a Magas-Tátra égbenyúló bérceit, amikor éleset füttyent a mormota a jégvölgyi csúcs­nál, kicsinyke házak sárgásán fénylő ablakai világítják be a hosszú éjszakákat. Elhagyatot­tak ilyenkor a völgyek utjai és ezeken az es­téken reszkető kezű, halkan beszélő apák, szakállukat és hajukat régen belepte már a dér, csudálatos regéket mondanak a fiatalok­nak. Imigyen mesélik el a Cyprianus fráter legendáját: *Sok, sok esztendőről ezelőtt, amikor gya­koribb volt a medve és kevesebb a gond a Kárpátok alján, élt egy néma barát ott, ahol Dunajec túlsó partján már lengyel pásztorok hajtják a hegyek tejtőire a juhaikat. Ott élt ez a barát a Vörös Klastromban, aminek el­hagyatott romjai még ma is állnak és minden becsületes ember keresztet vet magára, ha errefelé visz el az utja. Abban az időben Ta­liánországból jött fráterek laktak a klastrom­ban, de a néma barát, akit Cyprianusnak hív­tak, itt szülelett a Szepességben. Tudós em­ber volt a Fráter Cyprianus, minden embert ki tudott gyóggitani a nyavalyájából. Jártak ls hozzá emberek még Gácsországból is. Azért volt olyan nagy a tudománya, mert az ördög­gel cimborált. Megjelent pedig egy éjszaka a Gonosz a néma barát álmában fs megtanította őt arra, hogyan kell olgan szárnyakat fabrikálni, amik­kel ugy tud repülni,, mint a magasban kóvály. gó sas, vagy a késő ngárrat költöző fecske. Fráter Cyprianus titkos műhelyében, ahol min. den éjfélkor a kuvik kiált, ilyenkor jár ide vissza a fehér barát nyugtalan lelke, tizenhá­rom éjszakán át össze is fabrikálta az tördög szekerét«. Fűzfavesszőkkel összetákolt fenyő, szálakon átkelt a Dunajccen és magával vit. te a masináját a Koronahegyre, összesereg. lettek az emberek és ámulva látták, hogy Fráter Cyprianus magára kapcsolja a szárnyait és elszáll vele napnyugat felé. Másnap éjsza. ka újra megjelent az ördöngös barát álmában a Sátán. Gyönyörű leányzó képében. Azt mond. ta neki édesen csengő hangján: »Éti nagyok a Halastó mellett juhokat őrző pásztor leá­nya, szeretemmel várlak tégedet, néma barát! Kössed fel a szárnyaidat és gyere el hoz* zárni* A fráter másnap újra felkötötte a szár­nyait és elrepült a Halastóhoz. Ott legeltette a juhait az aranyhajú Marianka. A Belzebub komája ott kóválygott az égbenyúló bércek alatt, a kristálytiszta tengerszem fölött, ami« kor a Halastó tündére kinyúlt a tó fenekéről és megfogta a barát szárnyait, hogy lehúzza magával a lóba. Fráter Cgprlanusnak még volt annyi ideje, hogy ledobja magáról a szárngakat, kiugrott a tó partjára, de ott ab. ban a minutumban kővé változott. Ott áll ma is. A Halastó partján azt a sziklát, amely! ngy néz ki, mint egy csuhás barát, kelet felé néző hegyes kapucnival, a nép ma ls Barát­sziklának hivja. Aki elmegy előtte, lekapja a süvegét és gyorsan elmondja a Miatyán­kot ...« m < T Ez a monda... , \ * Lássuk hát a valóságot.' ' ' - , r v A A valóság az, hogy Fráter Cgprfa­s nus, a néma barát tényleg élt a Vőrős s' Klastromban. És a valóság az, hogy a camoldoliak rendjéhez tartozó szer­zetes kétszáz esztendővel ezelőtt maga­készítette siklórepülögépével negyven kilómétert repült szél ellenében kelet­ről nyugatra. A ma Lengyelországhoz tartozó Koronahegyröl elszállott ax ugyancsak Lengyelországhoz tartózó Halastóig. A jutalma érte az volt, hogy \ •s, ördöngös* masináját, ünnepélyesen elégették a szepesbélai piactéren Ennek a csodálatos históriának írott bizo nyitékai vannak. Ezeket esztendőkig tartó ku-; tatások után most találta meg a Kárpátegye-; sülét. Az a kultúregyesület, amely ápolja éa1 kutatja a Szepesség sok-százesztendős kultú­ráját fl Dunajec mellett, Lengyelország határán elhagyottan áH a néma barátok Vörös Klastroma... Nitsch Andor képviselővel, aki a Szepességet reprezentálja a prágai nemzetgyűlésen és a leg­alaposabban ismeri ennek a kulturában olyan gazdag vidéknek minden csücskét, továbbá a Kár. pátegyesület kitűnő elnökével, dr. Guhr Mihály­ijai, a tálraszéplaki szanatórium főorvosával in­dulunk el a Vörös Klastromhoz. A főorvos ur­nák jutott eszébe először, hogy megfejtse Cypria­nus atya életének titkát, a legendát Vadregényesen gyönyörű az ut. Végigmegyünk a Magas Tátra alján, magas hó borítja már a lej löket, amikről vidáman szaladnak lé ródlival a kipirult arcú sportolók. Elhagyjuk a tátrai fürdőket, keresztülszaladunk Késmárkon, Szepcs. bétán, ahol a máglya lángjai belekaptak abba a masinába, amivel kétszáz esztendővel ezelőtt re­pült az Ember. Kelta várak maradnak tőlünk jobbra és a Magura tetején megállunk, hogy, meg­bámuljuk a Pogánykövet. Faragott, Mvijt szikla áH az ut mellett, itt áldoztak azok, akik sok-sok é*. századdal ezelőtt hymnusszal köszöntötték a fel* kelő napot. Messziről csillog már a Dunajec és fantasztikus alakú sziklás hegyek sorakoznak glé. dába a túlsó parton. Ez már Lengyelország. Va­sárnap van, a lányok festői népviseletükben siet. nek oda, ahol muzsika szól. A parton kivájt nyírj faszálak hevernek, ezeket fűzfavesszővel kötik ösz­sze, ugy hívják őket bogy Einbaum, olyan tutaj* féle alkotmány ez, rajta kelnek át a Dunajecen. Elérjük a legészakibb német községet, Oberschwa, bent, a lakósait 1786-ban telepi tette ide II. Jó­zsef császár Uiin vidékéről, Württenbergből. Ak­kor oszlatták fel a szerzetesrendeket és a derék ulmiak donációba kapták a császártól, hogy csak í nekik szabad lazacot halászni a Dunajeoen. A I halból, aminek rózsaszínű a husa, egy mázsát

Next

/
Thumbnails
Contents