Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-31 / 248. szám

átállítottak minden ivt>««n a csiszár asztalára. Innen már néhány perc az ut. Hatalmas hárs­fák előtt omladozó szobor. Rajta az évszám: 1765. Balra kanyarog a Dunajec, jobbra szétmálló falakból vörös téglák hullanak le és tárva-nyttva áll a Vörös Klastrom vörös kapuja. Lengyelország határán elhagyottan áQ a néma barátok Vörös Klastroma, a tizennegyedik szá­zad egyik legragyogóbb gótikus építménye. a cellákban, ahol aranyat akartak csinálni a néma barátok". Szinte érthetetlen, hogy ennek a történelemben és kulturában egyaránt gazdag csudálatos épít­ménynek a restaurálására és gondozására nem gondolnak azok, akiknek ez feladatuk lenne. Az udvart felverte a gaz, a falak vakolata minden­hol leomlik, a cellákban térdig gázolunk a sár­ban, meg a törmelékekben, a szentképek — van­nak közöttük egykori mesterek értékes atkotásai — lehullanak és áldozatául esnek vandát kezek­nek. Gonosz emberek bajuszt rajzoltak a Szent Szűz arcára és szakállal ékesítették a szenteket. A Johann. meg a Mariska nem találtak maguknak alkalmasabb helyet látogatásaiknak tintaceruzával való megörökítésére, mint az oltár mögötti szen­télyt. Pusztulás, enyészet nyomai mindenfelé... A korai gótikus művészetnek hat évszázadon ke­resztül megőrzött remekeit pusztítja itt a nem­WJrődömség. Pedig ez a hely megfelelő szakér­tplemmel restaurálva messzi országok kiváncsiai­nalc ezreit hoznák el ide, ahol a természet is két kézzel szórta kincseit. Hatalmas kőfallal van körülvéve a Vörös Klast­rom és a kőfalon még ma is látszanak a lőrések nyomai. A Vörös Klastrom évszázadokon keresz­tül megerősített hely volt. Éjszakai menedéket nyújtott kereskedőknek, akik Lengyelországba igye­keztek. 1319-ben alapították a Vörös Klastromot ahol a karthausí szerzetesek találtak otthonra. Az oltár mógőtt tizenkét szék', ezekben tar­tották csöndes miséjüket a néma barálok. A tizenkét szék támláján tizenkét festmény, ezek a barátokat mindennapi foglalkozásuk közben ábrázolják. Az egyik ficánkoló halat ránt ki a folyóból, a másik ájtatosan imád­kozik, a harmadik beteget ápol, a negyedik a vendégnek ad enni, az egyik egymagában áll a folyó partján és elgondolkozva bámul a folyón keresztül a túlsó partra, ahol a Ko­ronahegy emelkedik. Azt tartja a néphit, hogy ez a Fráter Cypriamis... Dr. Guhr Mihály főorvos, a Kárpátegyesület elnöke foglalkozott először a Cyprianus monda megfejtésével. Megállapításairól ezeket mon­dotta nekem: »A legendán kivül, amely ma is él a nép ajkán és amelyet én még gyermekkoromban hallottam adatszerű bizonyítékait fedeztük fel. Azt, hogy Cyprianus atya élt, már a század elején megállapítottuk, ekkor került a Kárpát­egyesület poprádi muzeumának birtokába Fráter Cyprianus herbariuma. Ez egy barna kutyabőr te kötött főlió alakú könyv, amely magában foglalja a Magas Tátra és a Szepes­ség 272 gyógynövényét, közli azoknak latin, görög, német és szlovák neveit, a növények lelőhelyét és azt, hogy egyfes betegségek ellen miképen kell a növényeket használni. Csodá­latos, hogy a modern orvosi tudomány nem egy gyógynövényt teljesen ugy használ, aho­gyan azt a tizennyolcadik század derekán Cyprianus atya leirta. Több konkrét betegségi esetet is felsorol a herbárium, amelyben taná­csokat ad az atya a diétás étkezésre is, meg­dicséri azokat, akik az orvosi tanácsaiért meg­fizettek és megrójja azt a társát, aki hálát­lansággal honorálta fáradozásait. Magáról ezt írja Fráter Cyprianus: tudós, természetbúvár, aíchymista, orvos, botanikus, tűzmester, asztalos. tükörkés:itőí festő és ezer­mester... Tehát elée változatos foglalkozása volt Jelmondata: Ducit ed asfra... Vagyis: az erény az egekbe visz! E mellett még egy mondat: Aequati robore certant: egyenlő erőkkel harcolni! Mrrész mondás a tizennyol­cadik században. Az első irott nyomot arról, hogy Fráter Cyprianus tényleg repült, Kőszeghy Elemér az ismert tudós, a Szepesi Történelmi Tár­sulat mütárosa fedezte fel. Ez egy feljegyr zés az 1760-as idők tájáról és egy rimaszom­bati tanár vetette papirosra. Az egykori kró­nikairó latin nyelven ezeket irja: Szigorú szerzet volt ez. A barátok még egymáshoz is csak egyszer egy esztendőben beszélhettek és ha találkoztak, agy köszöntötték egymást, hogy „Mementó móri**, emlékezzél a halálra... A kolostort a vallásháborúk idején többszőr ki­fosztották és 1563-ban a karthansi szerzetesek rendje megszűnt. Kétszáz esztendeig különféle vi­lági urak birtoka volt a Vörös Klastrom, amig 1705-ben Mattyasovszky László nyitrai püspök meg­vásárolta azt és Olaszországból ide telepitette a camoldoli barátokat. II. József császár ezt a ren­det 1781-ben feloszlatta. A templom majdnem teljesen épségben van meg. a falakon és az oltár mögött jól láthatók a szép festmények. A látogatók elgondolkozhatnak azok­ban a három lépés hosszú és négy lépés széles cellákban, ahol hosszú lustrumokon át a néma barátok ábrándoztak a világ soráról. És ahol ke­resték a bölcsek kövét. Mert alchimiával is fog­lalkoztak és őket sem hagyta békén a Körszellem, amely aranyat akart csinálni az ólomból. Az al­chimista műhelyben megmaradtak még a falba épitett lombikok helyei és megbámulhatjuk a szé­les kandallókat, amikbe rést vágtak be az al­chimisták... Koronahegyről a Halastóig? *Ott voltam Szspesbélán a Piactéren, Ladislaus Mattyasovszky de Markus­falva nyitrai püspök rendeletért a tüz martaléka lett az tördög szekere*. A masinát egy Cyprianus nevü barát fabrikálta a lechnitzi klastromban, ameli/et a vörös téglák után, amelyből épült, a nép vörös klastromnak nevez. Az elégetésnél sok nép volt ott és meg­jelentek a kanonokok a szepesi kápta­lanból is. Cyprianus fráter, akit az­előtt Vogelbergernek neveztek az tőr­dög masináját« a Kronebergen ma­gára csatolta és azokkal elrepült a Halastóig. A püspök ur az elégetésnél nem volt ott, de nem láttuk a barátot sem, akit másik helyre helyeztek át. Ott nincsenek hegyek és ott nem eshe­tik kísértésbe... >Megállapitottuk azt is — meséli tovább a Kárpátegyesület elnöke —, hogy Cyprianus atya Szepesszombaton született és vesztét egy igen különös körülmény okozta. Repülési kí­sérleteinek hamar híre ment, az emberek messze vidékről sereglettek a Koronahegyre és ajándékokat hoztak a barátoknak, meg a rendnek. Ez az ajándékvivés sértette a kör­ÁLLANDÓAN TISZTA levegC, kellem** meleg, abasolnts #1 higiénikus less * lakisit, konyhája, ha kályháját és torhelyét VERDERBER vasflzlefében szerzi be. Feketesas u. 15. i nyéken lévő többi rendház érdekét és a »koo>i kurrens* barátok jelentették fel Cyprianus! a nyitrai püspöknél, aki a camoldoli barátohj legfőbb patrónusa volt, hiszen ő vásárolta meg a számukra a klastromot. A püspök ázom a nézeten volt, hogy repülni csak a madáré nak szabad, az ember nem kisértheti meg al Istent. Pannonhalmára helyeztette át a barátot és a masináját elégettette. A Koronahegy, ahonnan a fráter repült, szemben van a klastrommal. Ez a hegy 980 méter magas és évszázadok óta tudjuk róla, hogy ide állandóan nyugat felől fuj a széL Tudjuk, hogy siklórepülő.^éppel csak szél elled lehet repülni, mert hiszen* a gépet egyfelől a vele szemben fújó szél hatása, másrészt sajál súlya hajtja. Ennek a két erőnek egymásra való hatása kergeti előre a gépet Cyprianuí a tizennyolcadik században ezt állapította mefl és a kedvező szél mellett nem is volt neki nehéz gépével az 1392 méter magas Halastóra repülni. Ez az ut légvonalban negyven kilo­méter.* Szó van arról, hogy egy ismert szepességi siklórepülő a tavasszal megpróbálja rekon­struálni Fráter Cyprianus bravúros kísér­letét ... • A Halastónál elhagyatottan áll a Mőnch. A szikla, amely agy néz ki, mint eg9 barát. Földig érő csuha van rajta és ha megvilárjitja a hold, az ember azt hiszi. hogy csillognak a szemei. A szemeki amelyek a hegyes kapucni alatt keletre néznek. Kelet felé, ahol a nap felkél, amerre a Koronahegy négy ormd W né* mán és elhagyatottan és ahonnan nent messzire van Szepesbéla, ahol megégették a szárnyakat, amikkel az Ember először szállott az Ég felé... Paál Jób. MEGHÍVÓ GfD harlsnudk ggár! lerahatá. Esöernuőh guárl árakon. A november l-tn kezdődő 26-íh téli vásárra! Mely alkalommal az összes raktáron lévő cfkVeV: kOfOffárAk, seluem és öuaplu álsöruhák, lerll és nOl lehérnemiiek, téri! kalapon és sapkák, harisnuák, nuakkendOk, bokavédők, pluamák, sllionok és vásznak, aau- és asztainemüek, namerll gyártmányú bOrkesztgUk stb. Dacára az általános drágulásoknak, O régi áraknál IS Ol­csóbban lesznek árusítva. Tisztelettel POLLAK mTVÍRfK Hogyan repiilt Fráter Cyprianus a

Next

/
Thumbnails
Contents