Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-02 / 223. szám

Heves baloldali támadások után a költségvetést általánosságban elfogadta a közgyűlés többsége A liberális és a szociáldemokrata bizottsági tagok a létminimum biztosítását követelték a kistisztviselők számára — Pénteken kezdik meg a részletes vitát (A Délmagyarország munkatársától) Alig néhány városatya jeleplétében nyitotta meg csütörtökön délelőtt dr. Somogyi Szilveszter polgármester a folytatólagos közgyűlést Petrik Antal indítvány* alapján javasolta a pénzügyi bizottság, hogy, 0 város emelje fel a vagyonátruházási illetéket. Miután az illetékkulcs maximálva van, feliratban kéri a törvényhatóság, hogy a törvényhozás 1 és fél százalékról 3 százalékra emelje fel a vagyonátruházási illetéket. (Petrik Antal ugyan visszavonta a pénzügyi bizottságban ezt a javaslatot, azonban a pénzügyi bizottság magáivá tette). Petrik azt kívánja, hogy ha felemelik az illetéket, akkor azt csakis « pótadó csökkentésére fordíthassa a város. Kovács Ferenc és Császár Rudolf az illeték felemelése ellen szólalt fel, Lájer Dezső furcsálja, hogy Petrik előbb megteszi, azután visszavonja az indítványt A mai viszonyok teljesen indokolttá teszik a nagvvagyonok megfelelő megadóztatását A javaslatot elfogadja. Dr. Kertész Béla szintén elfogadja a javaslatot Pap József: Ma már nemhogy adót nem tudunk fizetni, de még ennivalóra sincs. Ellenzi a vagyonátruházási illeték felemelését. Hegedűs Bite János hatvannégy holdas kisgazda, de nem tud ünneplőruhát venni, a felesége, amikor beküldi Szegedre, rettentően megpakol, hogy legalább a kisvasút árát behozhassa. Nem fogadja •3 a javaslatot. A közgyűlés többsége azután elfogadta a Javas, latot. A pénzügyi bizottság javaslatára egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy feliratban kéri a kormánytól a városra kirótt 280.000 pengős rend őrségi hozzájárulás elengedését, vagy — legroszszabb esetben — 50 százalékkal való leszállítását. Ezen a címen a pénzügyi bizottság már csak 140.000 pengőt illesztett a költségvetés kiadási tételei közé. Polczner Zoltán nyugdijának felemelését kérte azon a címen, hogy katonai szolgálatot teljesített — 1920-ban. Miután akkor csak különítmények vol tak és azok nem tekinthetők törvényes katonai ala. fculatoknak, Polczner pedig ilyen alakulatban szolgált, a közgyűlés egyhangúlag elvetette a kérelmet. Féltízenkettőkor került sor a költségvetés tárgyalására. Lájer Dezső az ügyrendhez kért szót — Lelkiismereti dolog — mondja Lájer —, hogy a város költségvetésével minden bizottsági tagnak tisztában kell lenni. Ezért javasolja, hogy a költségvetés tárgyalását füge esszék fel és halászszák el néhány napra, mert a Javaslat áttanulmányozására eddig nem volt elég idő. A polgármester ellenezte a költségvetés tárgyalásának elhalasztását, a közgyűlés ugy határozott, hogy a költségvetés tárgyalását általánosságban elkezdi. Ezután Rack Lipót tanácsnok ismertette a költségvetést Elmondotta, hogy a költségvetés hiánya egymillióháromszázezer pengő, amit 68 százalékos pótadóval lehet fedezni. Ismertette az üzemek és az alapok költségvetését ís. Wimmer Fülöp szólt először a költségvetéshez. Megállapította, hogy kellemetlen munka volt a költségvetés összeállítása, különösen a tisztviselők fizetésének leszállítása. A benyújtott javaslat olyan, hogy azon már változtatni alig lehet. Egy tétel katasztrófáiig; • 88 százalékos pótadó. Eí ax adótöbblet elviselhetetlen terheket jelent különösen a háztulajdonosokra, akik jövedelműk hetven százalékát vesztik el. Az uj gázgyári szerződéssel lehet majd segiteni a dolgokon. 1930 ban kapta a város az első ajánlatot a gázgyártól. Ez évben a másikat A gázgyárnak nagy érdeke, hogy a város meghosszabbítsa a koncesszióját. Amikor a város ilyen súlyos helyzetben van, foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert az az összeg, amelyet a gázgyártól kapna, mentesíthetné a közönséget a horribilis pótadótól. Indítványozza, hogy ha a viszonyok nem változnak, január 1-től fogadja el a közgyűlés a 68 százalékos pótadót. Addig a polgármester tárgyalja le a gázgyárral az uj ajánlatot, miután a gázgyárnak nagy érdeke, hogy a szegedi üzemet továbbra is megtarthassa. Rámutat arra, hogy a megváltásért felajánlott négymillió pengővel visszaválthatná a város drága függőkölcsőneit. Eziel négyszázezer pengő kamat szabadulna fel, asii azután teleslegessé lenné a póladó emelését. Hangsúlyozza, hogy a gázgyár a város tulajdona és cak az üzemet adnák át meghatározott időre. Jamár l-ig tehát a polgármester véglegesítse a gázgyárral a megállapodást és akkor nem kerülhet soi a 68 százalékos pótadó kivetésére. A tőke is negmarad, mert a négymillióval a város nem a bankoknak, hanem a gázgyári alapnak fog tartozni. Dr. Bodnár Géza » megállapítja, hogy amit a liberális párt állandóan követelt a takarékoskodás, most valóraválik. Egyes embereket a kétségbeesésbe kell most azért kergetni, hogy a költségvetés egyensúlyát biztosítsák. Az előző kormány rettentően pazarolt, e« ráragadt Szegedr® ís. A háboru elpusztította a mobil vagyont, elsorvadt a középosztály. A pazarlások folytak: a szinház, a sevillai kiküldetések eklatáns példák erre. Szegeden soha sem voltak nagvvagyomi polgárok. Verejtékes munkája, ból élt itt mindenki. A polgárság jövedelméből fedezték a város szükségleteit Hz év alatt _ leszámítva az egyetemi Í

Korzó Mozi Péutektíl vasárnapig | Laura la Planfe-val EJFELI NAP szerelmi történet ilonkivtu: A caballero bosszúja kalandorfilm j Kern Maynard dal EMSadások kezdete 5, 7, 9, vasárnat) 3, 5, 7, 9 órakor ».étkezéseket _ semmi sem tőrtént SEB. geden. Nem köveztek és nem csatornáztak. A vagyonmérlegből megállapítja, hogy 30 millióvá/ több a város vagyona, mint 1913-ban volt. Ez a gazdagodás — miután a közület nem folytat produktív munkát —, csak a polgár ig terhére történhetett. Nem érdek az, hogy t köz gazdagodjék, gazda, godjék a polgár. (Helyeslés.); A Roldogasszonysugárut elején kisajátított telekről szólva kijelenti, hogy »ez a nagy fyuk 194 000 pengőjébe vr.n a városnak*. A világ elszegényedett és ennek megfelelőleg kell a kiadásainkat megszabni. Indítványozza újból, hogy a létminimumot száz pengőben állapfis* meg a közgyűlés. A légszeszgyár megváltására vonatkozólag szintén kívánja a tárgyalásik meginditását. A költség, vetést elfogidja. Dr. Sdvessy Lehel azt mondja, hogy a költségvetést mindenre kiterjedő figyelemmel állították össze. Védelmébe veszi azt az irányzatot, amely a város érdekében működött. Nem történt az utolsó tiz évben pazarlás. Az utolsó tiz év alatt nagyobb mértékben fejlődött a város, mint azelőtt Bizonyos, hogy az erőfeszítések bizonyos tekintetben meddők voltak, mert a prosperitást nem lehetett fentartani. Maradandó alkotások történtek itt — Piramisok. — szólnak közbe. Dr. Szivessy: Nem piramisok, mert a piramisok halott dicsőséget hirdetnek, hanem egészségügyi intézmények, amelyek a legszegényebb néposztályoknak válnak előnyére és az Alföld elAFRIKA BESZÉL • leghatalmasabb régig magyarul besréW &Uatflh> vasárnapig a Belvárosiban. Előadások kezdete 5, 7, 9, vaiirnap 8, 5, 7, 9 órakor. maradt szociálhigeniáját a legmagasabb fokra emelték. Trianon után talán erőt kellett volna gyűjteni és nem nagyarányú építkezéseket végrehajtani, de minden szegedi embernek őrülni kell, hogy az egyetemi építkezésekkel Szeged kulturája gazdagodott — Szépek, de nem hasznosak, — mond}a Szűcs Imre. Dr. Szivessy: Hálásak lehetünk, hogy volt valaki, aki gondoskodott ezeknek a klinikáknak a felépi. téséről. _ Folytonos zajban beszél tovább dr. Szivessy Lehel. Polemizál dr. Bodnár Gézával, aki a közület gazdagodását ugy állította be, mintha az a polgárság terhére történne. Ezt a megállapítás* igazságtalannak tartja. Helyesnek tartja a városi bérházak emelését is. Dr. Szarnék Sára. Miért nem éplte'tek grankástakásokat? Dr. szivessy: A város minden nehézség dacára él. Megfelelő gazdasági és utpolítika esetén még jobb napok is virradnak rá. A városi földekről az a véleménye, hogy a bérletf rendszer mai alakjában sem a bérlő, tem a város szempontjából nem tartható fenn. A bérlő nem tud a mai világviszonyban megélni. Az értékesítés uj rendszerére, kell áttérni. Ki kell számítani a földek értékét, hbzzá kell adni az elmaradt béreket és értékesíteni fcsü a fö'deket, menjenek át a bérlők tulajdonába és a bérlők ötven év alatt hétpercentes anuitással fizessék meg a városnak a vételárat. Kecskemét már eladott Ilyen módon földeket. A* adminisztrációról szólva kijelenti, hogy drága adminisztrációval dolgozik a város, de a tisztviselőknek a létminimumot biztosítani keli és ő is ajánlja a százpengős létminimumot A gázgyár ügyében az a véleménye, hogy est a kérdést végre dűlőre kell juttatni Ha tudunk kapni pénzt a gázgyártól és a kamatterheket csökkenteni tudjuk, sok pénzt takaríthatunk meg és elkerülhetjük a pótadót Ajánlatosnak tartja, hogy a város annak idején stabil értékmérőben állapítsa meg a megváltási összeget. Például dollárban. A költségvetést elfogadja. Petrik Antal1 azt fejtegeti, hogy a költségvetés egyetlen uj kiadási tételt sem bir már ei, mert minden huszezerpengős uj kiadási tétel egyszázalékos pótadóemelést jelentene. Hivatkozik Bacfe Bernát egyik kőzgyü'é;I beszédére, amelyben kijelentette, fcogy a bajokból az ország csak akkor kerülhet kf, ha az egyik szomszédos állammal gazdasági szövet. ségre lép. Dr. Debre Péter (gúnyosan): Osztrák—magyar vámuniót, ugy-e? A közgyűlés tagjai kórusban kiáltják Debre felé: _ Azt bizony! Meg magyar—cseh vámuniót! Masa Miklós és Kovács Ferenc után dr. Singer istvan szólalt fel. Kijelentette, hogy az állam és a város már társtulajdonosa a házaknak, olyan súlyos közterheket róttak a háztulajdonosokra. Szintén szükségesnek tartja a gázgyári tárgyalások sürgős meginditását és á tárgyalások eredménye alapján már a decemberi közgyűlés döntse ef, hogy a magasabb pótadó behajtására szüksége van-e a városnak. Papp JózseT azt mondja, hogy a kisgazdáknak már az élettől ís elmegy a kedvük. Rőszke százötven esztendeje tapossa a J lakinek felelni kell. Szomorú, hogy 1« kell szillisarat, még sem tud gyalogjárót kapni. Követeli a minden téren való takarékosságot. Tiltakozik a pótadó felemelése ellen és a költségvetést nem fogadja el. Délután félkettőkor a polgármester félbeszakította a költségvetés általános vitáját és folytatását délután 4 órára tűzte kL Horváth József volt a délutáni folytatólagos közgyűlésen az első felszólaló. Krízis van áz egész világon, de hogy ebben az országban nagyobbak a bajok, azért vatani a közalkalmazottak fizetését A szociáldemokrata párt többszőr rámutatott a bajokra és a párt felemell tiltakozó szavát, amikor a létminl. mumot sem akarják megadni a kistisztviselőknek. Megdöbbenve áll a párt a város szomorú költségvetése előtt Az embervédelemre éppen ugy nem adnak sokat, mint az állatvédelemre. Példa rá a sertéspestis. Szeged belvárosa ma éppsn olyan rongyos, mint a külváros. Dr. Tur.óczy Mihály.: Nem igaz ebből egy szó sem. Horváth József: Bizonyítani tudom. Nem járul