Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-02 / 223. szám

S&EXftU BÚTORAIN Igen olcsóik W I P S N p D L Á S X I. O KKmnnil —. Vételkényszer nélkül tekintse wTÉTn ER"lAsVL6 ktSzponll Bulorcsőirnoka^ F ríH^teL^ucceTll Makm.1"8*' m hozzá ehez a költségvetéshez, Ha elfogadja a közgyűlés, még több lesz a csőd és a kényszeregyesség. Nem Járul a költségvetéshez, mert a befizetett adókat pem arra fordítják, mint amire kellene. Progresszív adózást követel. Borzasztó a helyzet és még mindig akadnak, akik a régi rendszert támogatják. Indítványozza, hogy a költségvetést adják vissza a pénzügyi bizottságnak. Szűcs Imre, A( a meggyőződés®, hogy hiába mondanak el Igazságokat, e* a közgyűlés azokat nem szívleli meg. Kérdezi, konszolidáció-e az, hogy mindent átadtak a kőznek, t magángazdaság pedig elsorvadt* A közigazgatás túlméretezése indjtotta el a bajokat éa a fejbólintó közgyűlés mindent Jóváhagyott. Ez a szellem tenyésztette ki a szegedi álláshalmozókat. Helytelen és nem időszerű befektetéseket eszközöltek, amelyek a város eladósodásához vezettek. Itt van a színház és a kisvasút, amelyekre óriási összegeket fizet rá a város. A magángazdaságot kell szanálni, de nem ngy, hogy terhelt emelik. A szegedi gyümölcs és bor értékesítésének nagy problémáján a város semmit sem tudott segiteni. A gázgyári ügyben at a véleménye, hogy a megváltás az áram drágulásával Jár. Wimmer Fülöp: Ellenkezőleg, le fogjuk uállitani as árakatt Sz'ies Imre: A mai közgyűlést nem tartja alkalmasnak, hogy a korszellemnek megfelelő határozatokat hozzon. A költségvetést nem fogadja el. Azt kérdezi, hogy az egyházközségek által behajtott adókat milyen célokra fordítják. 1200 pengő sajtótámogatást ad az egyházközség ar Ut Nemzedéknek. Hogy lehet közpénzzel egy magánvállalkozást támogatni. ( A Jobboldal izgatottan hallgatja Szűcs bejelentéseit, Kelemen László, Gönczg Károly, Máriafóldi Márton gesztikulálva szólnak közbe: — Nem ide tartozik, a püspök intézi. Szűcs Imre: Tiltakozom az ellen, hogy az én pénzemet ilyen célokra fordítsák. Ez a szellem nem vezetliet Jóra. Di*. Bokor Pál •cerint fokozni lehetne még a bevételeket. A tápéi réten van a városnak ötszáz hold földje. Ha Itt uj termelési rendszert vezetnének be, ennek a földnek a Jövedelmét ötszörösére lehetne emelni. Az Ínségesek megfelelő téli ellátását sürgeti. Dr. Kertész Béla Megállapítja, hogy a költségvetési vita tengelyében a pótadó áll. A pótadó felemelése megbénítaná a hitelforgalmat, az ingatlanok értéke nyomban további tiz százalékkal esne. A város háztartásához szükséges anyagi eszközöket azonban elő kall teremteni Kérdés, hogy a város vagyonát mentsék-e át a vészen, vagy pedig a már agyonterhelt adózót Megszavazza a pótadót, de kéri, hogy függesszék fel a behajtását 1932 áprilisig, amikor meg lehet majd látni, hogy van-e szikség • felemelt pótadd behajtására. Nem tartja szerencsé*, nek, hogy a gázgyári kérdést a közgyűlésen tárgyalják, mert ezt agy sem lehet junktlmba hozni a költségvetési deficit eltüntetésével. Olejnyik József tiltakozik a költségvetés Ilyen gyorsütemü tárgyalása ellen. Tudja, hogy ml ai oka a nagy sietségnek. Azért vannak a gyorstalpaló ülések, mert pénteken érkezik Szeged képviselője. A jobboldalon éljenezni kezdik Klebelsberg Kunó volt kultuszminisztert Olefnylk: A Jobboldali urak tapsolnak, éljeneznek, megfeledkeznek arról, amit a Szentírás mond, hogy ne cslnálf magadnak faragotI képei. Ünnepelni, éljenezni tudnak, de az élethez való minimális jogot nem biztosítják a nyomorgó lakosság számára. (Helyeslés.) Hiába emelik az adókat, hiszen a mii viszonyok között Örülhet a város, ha a kivetett adók hatvan százaléka befolyik. Az uj #dók a kisexístenciákat nyomorítják meg. Akik azt hiszik, hogy a kulturális követelményeknek eleget tettek a pantheonnal, meg a Templomtérrel, tévednek. Sorrendi hiba történt, először a külvárost kellett volna rendbehozni. Szeged füstölgő gyárkéményei is jobban hirdetnék a kulturát, mint a pantheon. Levegő nemcsak a belvárosnak kell, hanem a külvárosnak ts. Ezekről a kérdésekről kellene tárgyalni. A boltost mindjárt megbüntetik, ha a sajt valami más mellett van, de kinn a piacon eltűrik, hogy a tejtermékeket piszkos környezetben árusítsák. Éhségtifusz van, de ezt nem a tejtermékek okozták, hanem az emberek gyomrát a rossz dinnyék rontották el. Kováee Ferenc: A cigány döglött disznót estik, még tlnee semmi baja. (Viharos derültség.) ölejnyik József: A költségvetést még általánosságban aem fogadja el. (Helyetlés.) Fenyő Mátyás avról beszél, hogy a hatpengős bolettáből hármat • városnak kellett Volna kapuja. A telepeket nenj lehet a belváros rovására fejleszteni, Újszegedet szeretné tisztábbnak látni. Indítványozza, hogy • költségvetési vegyék le a napirendről és a pénzügyi bizottságnak adják vissza. Kelemen László dr. Szivessy Lehelnek azzal a felvetett gondolatával foglalkozik, amely a város földjeinek eladását célozza, ő nem lelkesedik ezért a tervért Azt szeretné, ha így átgondolt, koncepciózus agrárpolitika születne meg Szegeden. Nem meri kimondani a szót, de a bérlöket valamilyen formában tömöríteni kellene. Dániában másképen vau, ott hoz a föld. — Nálunk elviszi a Futára, meg a Hangya. — kiáltják a baloldalról. — A rendszerben van a hiba, _ szói közbe Wolt Miksa. Kelemen László: A város bérleti szerződései nem biztosítják a beltvjes gazdálkodást Gönczy Károly a költségvetést pénzflgvl gyászjí>I»nlésnek látja, amire kár annyi sok szót elfecsérelni. Ma jobb költségvetést csinálni, mint a ihost&ni, nem lehet Reális-e a költségvetés? Lájer Dezsff: A takarékossági bízottság összetételénél fogva másféle munkát nem is végezhetett A szociáldemokrata pártot nem vezeti politikai szempont, amikor a költségvetést tárgyalja, csak azt nézi, hogy a javaslat megvédi-e a kisemberek érdekeit A költségvetést nem tartja reálisnak. Megállapítja, hogy először jött a fogyasztási válság, azután jött a termelési válság... Közbeszólás: Kapitalista válság! Dr. Dettre János: Károlyi Imre gróf mnndja. Lájer Dezső: A bevételeket nagyrészben a kisemberek zsebéből szedik össze, a fogyasztási adókból. Lehet kitalálni még sok adót de behajtani alig. Az állam először a sáját háztartását akarja rendbehozni, azután akarja szanálni a magángazdaságot Először tönkreteszi, azután akarja talpra. állitani. Nagy naivság ez. A város adósságaira megjegyzi, hogy ilyen nagyösszegü adósságba nem lett volna szabad a városnak belemenni. Csak a kamat kétmillió pengő terhel Jelent. Helytelenít minden olyan kiadást, amely improduktív. Olyan költségvetést kell összeállítani, amely a terheket azokra hárítja, aki a mai viszonyok között azokat el is birja. A fizetésleszállitást minden vonalon végre kell hajtani, nemcsak a kisembereknél. Lájer ezután részleteket olvas fel Károlyi Imre könyvéből, amely szerint nem hosszúlejáratú amortizációs kölcsönre van szükség, hanem a hltbizományok és papi birtokok felosztásara. A város jól járna, ha földbérlőinek elengedné a hátralékokat Az uj termelési rendszerhez nem elég a föld, ahoz hathatós pénzbeli segítség Is szükséges. A tanyák mélységes nyomorúságáról beszél. Az a módszer, ahogy a város a bérlőket kezeli, nem vezethet célhoz. Mi lesz itt a télen. Lehet gyűlést betiltani, lehet statáriumot hirdetni, de ezzel a válságot elintézni nem lehet. Kinek az érdeke, hogy a veszély elhárittassék? Magyarországon nem gondoskodtak a munkanélküliekről! Közbeszólás: A golfjátékosokról gondoskodtak. Lájer: Az elégedetlenség folyton nő. Valamit mégis kellene tenni. Kemény rendszabályokat foganatosítanak a valuta terén. pásztor József: Cssft az Ipar és kereskedelem nem kap valutát. Lájer: A nyomor végtelensége és a Jólét végtelensége Van nálunk. Ne legyen szőrösszívű a uagy kapitalizmus. A munkanélküliek ügyét ngy elintézni, ahogyan Szegeden csinálják, nem lehet A költségvetést nem fogadja el. Möriifőldy Márton felszólalásával a költségvetés általános vitája véget ért A polgármester elrendelte a szavazást és megállapította, hogy a közgyűlés a költségvetési általánosságban elfogadta. A polgármester fiíl beszakította ezután az ülést és bejelentette, hogy a tárgyalást este kilenc órakor folytatják. Nagy zaj támadt erre az elnöki be. Jelentésre, végül is a polgármester kénytelen volt megszavaztatni a közgyűlést A többség as éjszakai ülés ellen döntött és igy a közgyűlés pénteken reggel 10 órakor kezdi meg a költségvetés részletes tárgyalását Szerencsés Fekete Vera „jó csengésű" nevéből akart megélni Nemlétező hamis pénzt érült a tanyákon (A Délmagyarország munkatársától.") A szegedi rendőrség néhány nap óta érdekes ügyben nyomóz. A mult hét végén megjelent a rendőrségen egy jómódú gazdálkodó ós elmondotta, hogy egy sándorfalva] fiatalember, akit tdgány Pétert néven ismer, hamis pénzt kínált eladásra, A fiatalember azzal jött hozzá, hogy adjon kölcsön neki 300 pengőt és 6 ehelyett néhány hó leforgása alatt 900 pengőt fog visszafizetni. A gazdálkodó elmondotta a rendőrségen, hogy ő az üzletbe nem ment bele és elküldte a fiatalembert. A gazdálkodó bejelentése után detektívek siettek ki Sándorfalvára, hogy kiderítsék az ügyet. Tényleg sikerült is találniok egy fiatalembert, akit a községben Cigány Péter néven ismernek, de akinek az igazi neve Kálmán Péter. A detektívek vallatóra fogták Kálmánt, aki rövid vallatás után beismerte, hogy ft járt Szegeden a gazdálkodónál és ő tett ajánlatot a hamis pénz eladásra. Kijelentette azonban, hogy erre megbizást kapott, még pedig Szerenesés Fekete Verától, a hírhedt pénzhamisítótól és ő megbízás értelmében járt el, amikor 300 pengőért 900 pengőt kináit. A detektívek azonnal előteremtették a 68 esztendős, pénzcsinálásért többszőr büntetett asszonyt és kihallgatták. Szerencsés Fekete Vera elmondotta, hogy nemrég szabadult kl a fegyházból, ahol kél és félesztendőt ült le a legutóbbi kisteleki hamis ötvenfillére. sek miatt és azóta ismét Dorozsmán él. Szüksége lett volna pénzre és ezért Kálmán Péter révén kölcsönért fordult a tehetős gazdálkodóhoz. Tagadta azonban, hogy a kölcsönt hamis pénzzel akarta volna kifizetni, vagy hogy Uyen megállapodásra felhatalmazást adott volna Kálmán Péternek. A fiatalembert ezután szembesítették Szerencsés Fekete Verával. Kálmán megmaradt állításai mellett, sőt elmondotta, hogy sikerült ts Csáki Ferenc deszki gazdálkodóval üzletet kötnie. Csáki kölcsön adott Wienböl modellekkel megérkeztem KN1TTEL a KARÁSZ UCCA 5. SZ. Szerencsés Fekete Verának 990 pengőt éa ezért a* ősszeg, ért 3000 pengft értékű hamis pénzt kellett wlná adni.í Azt Is elárulta Kálmán, hogy Szerencsés Fekete Vera' már tárgyalt ls abban az irányban, hogy * hamisításhoz megfelelő cinket és ólmot szerezzen és rövidesen, hozzá akart látni a pénzcsínáláshoz. Detektívek mentek ezután Deszkre Csáki Józsefhez. A gazdálkodó azonnal beismert mindent és felmatatta azt az Írást, amelyet Fekete Verától kapott. Az asszony itt kötelezi magát, hogy rövid időn belül a 990 pengó fejében 3000 pengó értékű, kiváló minőségű hamisítvángt fog átadni a gazdálkodónak. A detektívek Csákit magukkal vitték Sándorfalvára és s»embesitették Fekete csak kamatot sem. A kötelezvényei szereplő aláírásáról Verával, aki még ekkor is tagadott. Kijelentette, hogy ő pusztán pénzt kért és azért nem Ígért semmit, még azt állította, hogy az nem az 6 kezétől származik, azt valaki odahamisitotta. A rendiség mind a hármukat letartóztatta fa beszállította Szegedre. Szerencsés Fekete Vera lakásán házkutatást tartottak, de ott semmiféle gyanús dolgot, (pnl arra engedne következtetni, hogy pénzt akartak oolna gyártani, nem talállak. Az egyik fiókban 600 pengő értékű valódi pénzt találtak, amely a Csáki-féle üzletből eredt A rendőrségnek áz a véleménye, hogy Szerenesés Fekete Vera nem gondolt a hamisításra, ellenben ennek a meséjével akart többektől pénzt kicsalni. Neve ugyanis >jó csengésűi, amióta annyiszor készített pénzt és ezt a nimbuszt akarta csalásokra felhasználni. De az sincs kizárva, hogy az öregasszony folytatni akarta régi mesterségét Szerencsés Fekete Vera sokszor volt büntetve és majdnem minden alkalommal pénzhamisítás miatt. Emlékezetes ügye volt a dinárhamisitás, amelyért hosszabb időt töltött a fegyházban több társával együtt Csáki Józsefet osütőrtökön délután szabadlábra he. lyezték, Szerencsés Fekete Vera és Kálmán Péter továbbra ls fogva maradnak". A rendőrség folytatja a nyomozást