Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-05 / 176. szám

z DftLMAGYAROR^Z 10 1931 angusztns merem jósolni, hogy minden ilyen és hasonló kifejezés, mint: »a bolsevizmus szálláscsinálói ', »a vörös rém terjesztői*, »bujtogatók és gyujtogatók*, »a szegény munkások vámszedői* — nemsokára el fognak tűnni a félhivatalos újságok hasábjairól. Egészen rővjdéletüek már ezek a csacsiságok. — És mi hasznunk lesz nekünk abból, hogy Bethlen jobban megbecsüli az ellenzéket? =*= Talán az, hogy egyszer hallgatni is fog rájuk. Amit most csinál, az már azt mutatja, hogy hallgat rájuk. Csak az a kár, hogy — hat évet megkésett vele. Debuisset feridem... Akkor most nem volna bankzárlat és devizakorlátozás Igaz viszont, hogy Társadalombiztosító és valorizált házbér se volna.., 4/. J. Kifosztották az éjszakai hudapest-szegedi személyvonat poggyászkocsiját A tolvaiok ledobálták a csomagokat, maid maguk is leugráltak a robogó vonatról és eltűntek (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedre hajnali négy órakor érkező budapest-^szegedi személvvonaton vakmerő lopást követtek el. A Szegedre készülő vonat poggyászkocsijában tegnap este a nyugati pályaudvaron igen sok s?emélypoggyászl helyeztek el a vasút alkalmazottai. A vonatvezető Cegléden, amikor megvizsgálta a poggyászkocsit, rémülten fedezte fel, hogy Igen sok értékes személypogygyász hiányzik. A dologról azonnal jelentést tett az állomásfőnökségnek és az állomáson ügyeletes .szolgálatot teljesítő rendőröknek. Azonnal megvizsgálták a kocsit és megállapították, hogy sok „értékes csomag és koffer hiányzik. A rendőrség azonnál végigkutatta a vonatot, hogy a tettesek nem tartózkodnak-e az utasok kőzött, de nem sikerült nyomukra bukkanni. A rendőrség feltevése szerint valószínűleg ugy történt a vakmerő lopás, hogy a tettesek már a nyugati pályaudvaron elrejtőzködtek a poggyászkocsiban, esetleg a kocsi tetején, vagy ütközőjén, majd amikor a vonat kifutott az állomásról, hozzáfogtak a munkához, Az értékesebbnek látszó csomagokat kidobálták a vonatból a sínek mellé, majd maguk is leugrottak és éltflntek a zsák-. mánnyal. A lopást az eddigi adatok' szerint rufinirozott betörők követték el. A lopásról értesítést kapott a szegedi rendőrség is, mert feltehető, hogy'.a lopást elkövető • tolvajok Szegedre szándékoztak jönni. A Kereskedők Szövetsége a korlátozó pénzügyi rendelkezések enyhébb értelmezését kívánja a pénzintézetektől (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetsége kedd este Varga Mihály elnökletével értekezletet tartott a T loyd nagytermében. Elsőnek Vértes Miksa szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a mai nehéz gazdasági válság legjobban a kereskedelmet érinti. Kedden a szegedi kereskedők tárgyalásokat kezdtek a szegedi bankok vezetőivel, akik kijelentették, hogy érdekeik szem előtt tartásával és a rendeletek figyelembevételével igyekeznek majd a kereskedők helyzetén valami módon enyhíteni. Paul Adolf megállapította, hogy a mai hitelélet rendkívül nehéz. A kisember nem képes készpénzért vásárolni, viszont a kereskedő sem kap hitelt a nagykereskedőül. Fenyő Mátyás arról beszélt, hogy a folyó.;zámlakóvctclésrket el kellene választani a betétektől. Tudomása szerint a szegedi nagykereskedelemben nem fordult elő hitelkorlátozás. Nagy Alberl után Rudolf Ernő a dcvizaátutalások akadályáról beszélt. A textilszakmában —• mondotta — erős hitc-lkorlátozásokat lépteitek éleibe, egyesek kizárólag idegen valutáért bnilandók csak árut adni. Ezután a forgalmiadó tervezett felemelése ellen tiltakozott. Ez az emelés a kereskedelemre rendkivül súlyos csapást mérne. Neumann Gyula a baukok rigorózus eljárását tárta az értekezlet elé. Dr Kertész Béla szólalt fel ezután. Kijelentette, hogya Kereskedők Szövetségének nagytanácsa megnyugvással veszi az intézkedéseket, ha azok a pengő megmentését célozzák. — Az adóterhek emelésénél ha már az elől nem lehet kitérni — azt kívánják a kereskedők, hogy egyöntetű legyen az adóemelés és az minden társadalmi osztályt egyformán érintsen A Szegedi Kereskedők Szövetsége a szegedi bankoknál hasson oda, hogy a rendelkezések kétes pontjait a kedvezőbb értelemben intézzék el és ne a kereskedők sérelmére. Szenes i Ferenc után Korda Jenő arról beszélt, hogy a budapesti gyárak spekulálnak és főleg dollár ellenében akarnak csak árut adni. Ellenzi, hogy a kiskereskedők beszüntessék a hitelezéseket. Véleménye szerint a nagykereskedőknek továbbra is hitelt kell nyujtaniok a kiskereskedőknek, mert csak igy lehet az ország belső helyzetét megmenteni. Dr. txindesberg Jenő beszédében összetartásra hívta fel a kereskedőket. Javaslatára elhatározta az értekezlet, hogy a szegedi bankok vezetőivel tárgyalásokat kezd az elnökség a rendelkezések enyhébb értelmezése ügyében. Motordefektus érte a Nautilust (Budapesti tudósítónk telefonjelentése. Bergenből jelentik: A Nautilus keddre tervezett indulását az Északi Sark felé el kellett halasztani, mert az utolsó pillanatban motordefektust fedeztek fel. Wilkins kapitány még nem adta Fel a reményt, hogy holnapig a hibát kijavítják és a Nautilus elindulhat útjára. Százharmincezer pengőbe kerülne a belvárosi temető kibővítése (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délelőtt dr. Balog István belvárosi lelkész, Wagner Ferenc és Barta Mihály temetőbizottsági tagok szemlét tartottak a belvárosi katolikus temető mellett fekvő földeken. A szemlére azért volt szükség, mert a belvárosi katolikus temető megtelt és már csak igen rövid ideig tud rendeltetésének megfelelni, igy tehát a temetőt mielőbb ki kell bővíteni A szemlén a város részéről Breinovits Vilmos mérnők vett részt. A szemle után a bizottság a temető kibővítésére kétféle javaslatot terjeszt a város elé. Az egvik javaslat szerint a belvárosi temetőhöz a Hősök temetője mellett elhúzódó hat hold földet csatolnák. Az igy kibővített temető ez esetben még tizenőt esztendőre lenne elegendő a halottak befogadására. Ennek a tervnek a megoldása könnyű lenne, mert a kérdéses terület a városé és igy kisajátításra nem lenne szükség. ' ' ^ A másik megoldás szerint a Temetout túlsó oldala mellett fekvő harmincholdas területet csatolnák a belvárosi temetőhöz, amivel azután a temető kibővítését ötven évre megoldanák. Ez a földterület azonban magántulajdon és ki kellene sajátítani. Ha mindkét területet sikerülne megszerezni — a bizottság véleménye szerint —, akkor a többi katolikus temetőt bezárhatnák és a belvárosi temetőben megvalósíthatnák a központi temető tervét, a régóta vajúdó központi ravatalozóval együtt. Ezeket a kibővítési terveket egyébként Rerrirch Béla műépítész már el is készítette és a tervek szerint a belvárosi katolikus temető kibővítése százharmincezer penaőbe kerülne. Hz osztrák kormány ás a magyar bankzárlat (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Az osztrák kormány lépéseket készül tenni a magyar kormánynál a két ország kereskedelmi forgalmának akadályoztatása ügyében. Az osztrák kormány ugy látja, hogy a bankszámlák lezárása nagy mértékben korlátozza a magyar-osztrák forgalmat és különösképen akadályozza a Magyarországgal kötött kontingentális megállapodások eredményes realizálását. Kellős szerelmi Iragédia Budapesten Budapest, augusztus 4. Kedden délelőtt a Mester-ucca és a Ferenc-körut sarkán levő ház negyedik emeletéről az uccára vetette magát dr. Téglássy József né, egy főszolgabíró elvált felesége és pár pillanat múlva abban a lakásban, amelynek ablakából az asszony levetette magát, Kritsfalussy István orvos mellbelőtte magát. Az asszony kórházba szállítása közben meghalt, mig az orvost eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. A kettős tragédia okát nem tudják. A fiatal orvos idegbeteg volt és az asszony, aki nagynénje volt, ápolta. Közben az orvos és nagynénje között szerelém fejlődött ki. A tragédiát állítólag civakodás előzte meg. A kettős szerelmi tragédia másik áldozata, dr. Kritsfalussy István kedden éjjel féltizenkettőkor anélkül, hogy visszanyerte volna eszméletét, meghalt.