Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-05 / 176. szám

1931 augusztus 2. DÉLMAGYARORSZAG o Vallomástételre jelentkezett Ivánkov Száva vizsgálati fogoly és bevallotta a 13 év előtt elkövetett szőregi rablógyilkosságot Szerbiában állítólag már kitöltötte büntetését (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hónappal ezelőtt beszámolt a Délmagyar ország arról, hogy a szőregi csendőrség elfogott egy embert, akiről ki­derült, hogy tizenhárom esztendővel, ez­előtt rablógyilkosságot követett el Szőre­gen. Májusban a törökkanizsai szerb ható­ságok egy meglehetősen lerongyolódott külsejü idősebb embert tettek át Szőreg­nél a határon. A férfit, Ivankov Száva volt szőregi lakost a szerb csendőrök csa­vargáson érték és mivel magyar állampol­gár volt, átadták a magyar hatóságoknak. Nemsokára bizalmas jelentést kapott a szőregi csendőrség. A jelentés arról szólt, hogy Ivankov Száva 1918 decemberében egy bűncselekmény elkövetése után szö­kött meg Szőregről. 1918 decemberében rablógyilkosság tör­tént Szőregen. Négy férfi kirabolt és meg­gyilkolt egy Benda nevü házaspárt. A vé­res kegyetlenséggel végrehajtott rablógyil­kosság után a tettesek menekülni igye­keztek, de hármat közülök elfogtak. A negyedik tettes eltűnt és tel­jesen nyoma veszeti. A három rablógyilkos ellen az eljárást a nagykikindai ügyészség folytatta le és a nagykikindai törvényszék Ítélkezett fölöt­tük. A csendőrséghez érkezett bizalmas je­lentés arról szólt, hogy a rablógyilkosság negyedik tettese Ivankov Száva volt. A csendőrök a "férfit azonnal vallatóra fog­ták. Ivankov Száva rémülten tagadott. Ki­jel enleite, hogy a dologról nem tud sem­mit és nem azonos a megszökött rabló­gyilkossal. A csendőrök Ivankov Szávát, akit a sors 13 év múlva lökött újra Sző­regre, letartóztatták és behozták a szegedi ügyészség fogházába. Az ügy részleteinek kinyomozása rend­kivül nehéz feladat elé áliitotta a hatósá­gokat. Mindenekelőtt a csendőrök igye­keztek Szőregen olyanokat keresni, akik a gyilkossági ügyben tanuként szerepel­hettek volna. De ilyen módon sem sike­rült semmit se megtudni Ivankov Száva szerepéről, mert azóta igen sokan elköl­töztek Szőregről. Az ügyészség diplomá­ciai uton igyekezett összeköttetésbe jutni a szerb hatóságokkal, hogv részleteket szerezzenek az annak idején megtartott törvényszéki tárgyalásról és arról, hogy mi történi annak idején a negyedik let­tessel? A szerbektől mindezideig nem ér­kezett válasz. A magyar hatóságok meg­kísérelték, hogy felkutassák a meggyilkolt Benda-házaspár rokonait is, de ez a kí­sérlet sem járt eredménnyel. A vizsgáló­bíró többizben kihallgatta Ivankov Szá­vát, de az mindig megmaradt amellett, hogy a gyilkossági ügyről semmit se tud. A vizsgálóbíró elrendelte letartóztatását. Ebben a végtelennek látszó ügyben most érdekes fordulat történt. A vizsgálati fog­ságban lévő Ivankov Száva vallomásiételre Jelentkezeti, Előadta, hogy tizenhárom évvel ezelőtt három társával együtt tényleg megölte és kirabolta a Benda-házaspárt. Mind a né­gyen szerb katonaruhában követték el tet­tüket, majd menekülni igyekeztek. A' csendőrök azonban elfogták őket és a nagykikindai törvényszék ítélkezett felet­tük. Elmondotta, hogv ugy öl, mini iársait elitélték és ezt a büntetést valamennyien le is töltötték. Kiszabadulása után végigkóborolta egész Európát, majd ezév eleién hazatért Szer­biába. Az ügyészség most már biztos abban, hogy Ivankov Száva azonos az egyik rabló­gyilkossal, azt a vallomását "azonban, amely szerint büntetését kitöltötte, nem fogadja el addig, amig a nagykikindai tör­vényszéktől nem érkezik erre nézve je­lentés. Nem nyaraltatják Szegeden a fővárosi gyermekeket, mert Szeged a legdrágább vidéki város (A Délmagyarország munkatársától.) A főváros gyermeknyaraltatási akciója kere­tében Szegeden már kétizben 150—150 fő­városi gyermek üdült az ujszegedi Árpád­otthonban. Egy-egy turnus tizezer pengő forgalmat jelentett Szegednek, ami a mai nehéz viszonyok kőzött már tekintélyes összegnek mondható és a még tervbevett két turnussal összesen negyvenezer pengő forgalmat jelentett volna a város kereske­dőinek és iparosainak. A nyaraltatási akciót azonban most vá­ratlanul beszüntették. Hazament a máso­dik turnus, de már a harmadik százöivenes transzport nem fön le Szegedre, máshova viszik a Szegedre szánt fővárosi gyerekeket nyaralni. A nyaraltatási akció vezetője ugyanis most, hogy a második turnus nyaralása befejeződött, arra kérte fel a népjóléti minisztériumot, hogy Szegedet kapcsolják ki a nyaraltatási akcióból. mert Szeged a legdrágább város a vidéki városok között, itt mindent drágábban kell megfizetni, ; mint az' ország bármelyik más városá­ban. A nyaraltatási akció vezetője szám­adatokkal támasztotta alá a minisztérium­ba felterjesztett jelentését. Az akciónak például naponta Í00 liter tejre volt szük­sége, amiért literenkint 27 fillért fizettek. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogv bármely más magyar városban a tej 23 fillérért beszerezhető, csak Szegeden kell érte ilyen magas árat fizetni. Miután a többi élelmiszerekben is ugyanilyen nagy; eltérés mutatkozik, Szegeden többé nem nyaraltai­fák a budapesti gyerekeket. A nyaraltatási akció beszüntetése igen érzékenyen érinti Szeged gazdasági életét, mert húszezer pengő forgalomtól esik el, amire pedig most még nagyobb mérték­ben lett volna szüksége, mint eddig. Közérdekből Indokolt-e a városi üzemek feritartása ? A belügyminiszter kérdései a város hatóságához (A Délmagyarország munkatársától.') A kézmüiparosság régóta küzd a hatósági üzemek megszüntetéséért. A kisiparosság véleménye szerint a kisipar válságát nem utolsó órában a hatósági üzemek túlten­gése idézte elő. Ugy látszik, most már a belügyi kormányzat is foglalkozik a ható­sági üzemek leépítésének gondolatával. Legalább is ezt látszik igazolni az a bel­ügyminiszteri leirat, amely kedden érke­zett le Szegedre. A leiratban a belügymi­niszter felhívja a város hatóságát, hogy záros határidőn belül terjessze föl. hozzá a városban működő közüzemek kimuta­tását és különösen arra a kérdésre vála­szoljon pontosan, hogy ezeknek a közüze­meknek a fentartása közérdekből indo­kolt-e? A leirathoz kérdőivet is csatolt a mi­niszter, amelyben a következő fontos rész­letekről érdeklődik: mennyi a beruházott tőkéje a működésben levő közüzemeknek; forgótőke szükségletüket mikép­pen fedezik; mekkora a tisztvi­selő- és munkáslétszámuk; él­vez-e kedvezményeket, mint pél­dául ingyen helyiséget és ingyen világítást; foglalkoztat-e nyugdi­jasokat, milyen az üzem jogi for­mája? A miniszter végül arra szólítja fel a v'á­HA MEG NEM VETT, siessen S^egszárdy böröndö§hö^; mert olcsó árusítási akciója már csak rtSvid Ideig fart ? a i.i^a . Gróf Apponyi Albert ucca 11 UZldl Z Kárász ucca 14. Vásároljon retikült, bőröndöt és mindennemű bőrdiszmüárut! 74 9

Next

/
Thumbnails
Contents