Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-15 / 185. szám

T93T~ ausrusztuí" TT. DÉJT WA GYAW? Wí JT.W' Reinhardí professzor a szegedi ünnepi Játékokról „Madách remekmBve, az ímbtr tragédiája kiválóan alkalmas arra. , hogy szabadtéren előadják és ka Szeged komolyan megvalósítja ezt a t ' tervet, akkor viiághlrdvé válik" — mondja a világ legnagyobb rendezője j ftelnkardt legtehetségesebb növendéke, a magyar származású Nagy Slemér elkészítette már az Ember tragédiája szabadtéri szce* náflumát és azt a Délmagyarország utján felajánlja a városnak /S\ Salzburg, 1031 auguszt^ Előttünk a világ legszebb panorámája, ér/be nyúló havasok, azoknak alján szigetekkel aZ ölén mesébe illő tó, lótuszvirágok úszkálnak a hattyúk mellett és fáradt fűzfák szomorú ágai nyalnak a gleccserek vizének kékes fehér habjaibtt. Mögöttünk Salzburg egykori uralkodó hercegérsekének remeke, a leopoldskróni. kas. tély és szemben velem a Professzor. Gyertyák égnek a kandalaberekben és a lakájok kop. pmtóval járnak körül a parkban. Csak a fantázia és csak Reinhardt rendezői zsenije képes alkotni olyant, mint a leopoldskróni kas. tély. Erről a ttindérvilágról külön kell irni. Aranyos ragyogása a keskeny holdnak belehull a tóba és hátul a parkban hangosan rikoltanak Afrika madarai, amiket az őserdőből hoztak el ide a Szicíliában kiásott Ámor.szobrokkal egyidőben. Lampionos csónakok siklanak nesztelenül a vizén és ide hallatszik jegy öreg templom tornyának komor harangütése Hangtalan szolgák magasra tartott kandalaber. rel a kezükben mutatják az utat az allén ke• resztül az újonnan érkezőknek és a vastag fakérgekbe vágott régi monogrammokat be. lepte már a moha, meg az idő. Finom porcelláncsészékben, amik Versaillesből kerültek el a kastélyba, kávét tesznek elénk a márványasztalra és mi Szegedről beszélgetünk.„ ,.Szeged nevét ismerni fogja az egész világ..." ziden ismét a Qratídartí vezet »Ismerem jól az Ember tragédiáját, sokat foglalkoztam vele, volt idő, amikor komolyan gondoltam arra, hogy megrendezem, — mondja a Professzor. Én nem szabadtéri előadásban akartam szinrehozni Madách' remekét, hanem egyik berlini színházamban, a Schausspielhausban.* „Szabadtéri előadásra az Ember tragédiá|a kiválóan alkalmas. Gyönyörű dolgot lehel vele csinálni. Bármennyire megtisztelő lenne is rám. Szeged város ajánlata, hogy én rendezzem az előadást, ezt nem vállalhatom. Nekem hét színházam van Berlinben, egy színházam Bécsben, szerződések kötnek Londonhoz, Rigához, Stockholmhoz és nem utolsó sorban Salzburghoz, lélekzeni se érek rá és bármennyire a szivemen fekszik egy ilyen hatalmas inszcenirozás, néni vállalkozhatom rá, mert elvégre mégis csak egy ember vagyok. Azt azonban üzenem Szegednek: minden körülmények közöli csinálja meg a dolgot. Ha Szeged ezl megcsinálja, akkor világhirövé válik és nevét ismerni fogja az egész világ," Megkérdezem a professzortól, — hogy miért, erről majd későbben szólok —: Milyen rendezőnek tartja a magyar Nagy Elemért? — Legkedvesebb asszisztensem. Én fedeztem őt fel. Zseniális ember. Hihetetlen jövő áll előtte. A bécsi Nationalbibliothek Theíarsammlungjában az idén kiállította a Szentivánéji álom §zinpadi rendezésének terveit. Ezek általános feltűnést keltettek és Bécs városa egyedül ezt az egy\ tervet vásárolta meg. Nagy Elemért én alkalmasnak tartom a legnehezebb színpadi feladatok megoldására. Bucsuzunk. Szinte furcsának tűnik fel, hogy ebből a középkori kastélyból autón kell a városba szaladnom. Magyarul szól a soffőr: hova tetszik, Beinhardt soffőrje a pozsonyi IIor. vát István... A Madách-szcenárium A Caffe Bazarban már vár rám az a fiatalember, akinek a mai estémet szentelem. Hihetetlenül érdekes társaság az asztaloknál. Csupa világhiresség. Az egyik sarokban Jan. ning, a másikban a milánói Soala igazgatója, signor Lucon, emitt Moissi, amott Molnár Ferenc. A tokiói opera japán direktora Franz Schalk-kal, a kiváló bécsi dirigenssel és Dohnányi Ernővel. És a hatalmas, terebélyes fa alatt egy kicsinyke magyar kolonia. Dénes György, Reinhardt legtehetségesebb színésze, Rajter Ferenc, pozsonyi zenetanár, aki most a Mozarteum karmesteri kurzusain tart előadásokat, dr. Zádor, egy Bécsben élő magyar zenekritikus, dr Sperr Hilda, aki a Festspielek propagandájának nagy részét intézi, Ujhe. lyi Nándor, aki most érkezett meg Algírból és londoni premierjére készül és Nagy Elemér, a Reinhardt-szeminárium rendező asszisztense. Véle akarok beszélni. Zilahi Baba, Zilahi Dezsőnek, a székesfőváros idegenforgalmi hivatala igazgatójának a lánya figyelmeztetett arra, hogy ez a székely fiatalember elkészítette Madách örökmüvü remekének színpadi szcenáriumát. Mielőtt idejöttem volna, érdeklődtem színházi embereknél, hogy ki is ez a Nagy Elemér. Megtudtam, hogy Reinhardt fedezte fel őt és viszi magával mindenfelé az utjain. A fiatalember ' mindössze huszonhat esztendős még, de azok, akikkel beszéltem, a legnagyobb zsezsinek tartják. Pesten végezte a filmművészeti főiskolát, ugyanakkor a müeg3-etemre is; járt és pár évvel ezelőtt már rendezője volt a Belvárosi Színháznak. Klebelsberg Kunó gróf helyezte el aztán Bécsben a Collegium Hungaricumban és valahogyan Reinhardt elé került. Elvégezte a professzor hires szemináriumát és ott maradt asszisztensnek. A Szentivánéji álom-ot az ő szcenáriuma alapján rendezi meg most majd a nagy Reinhardt. Hát Vl Standard 2 a Hangszóróval egybeépített nagyteljesítményű 2+1 csöves váltóáramú rádió ez a Nagy Elemér.,t Félrevonulunk. Megkérem rá, mesélje el nekem, milyennek képzeli el az Ember tragédiáját a szegedi dóm előtt. Felragyog az arca, a szemei szinte elégnek a tűzben, ami belőlük kitör. Rajongó hittel beszél az ideáljáról. — Idekint annyira szeretnek", annyira becsülnek, hogy szinte nem is értem. De a szivem hazavágyik' Én az Ember tragédiájának a szcenáriumát elkészítettem, meg vannak a terveim, a rajzaim, a darabot külföldön akartam szabad téren kihozni, de ha a szivemre hallgatok, akkor elmegyek vele haza. A lelkemet, a szivemet, a Reinhardt melleit töltött hosszú időt, a Jedermann előadásainak miniden leszűrt tanulságát, mindenekelőtt azonban a nagy alkotö szellemét vittem bele a munkámba. Madách tragédiája nem mló a színpadra. Ezt csak a térben lehet megoldani. Madách tragédiáját élvezhetővé kell tenni azoknak is, akik nem tudnak magyarul. A megrendezésnek, a szcenáriumnak, a zenei aláfestésnek, az összhatásnak olyan majesztétikusnak kell lenni, hogy élvezhessék a darabot azok is, akik nem beszélik az én hazám nyelvét. — Azt hiszem, hogy az én szcenáriumommal ejérem ezt a célt. — És szentül meg vagyok győződve arról, hogy ha Szegeden a dómtér előtt, amelyet ismerek és amelyet a legalkalmasabbnak tartok ennek a feladatnak a megoldására, megrendezi az Ember tragédiája szabadtéri előadásait és megfelelő propagandával készíti elő annak útját a külföldön, akkor a szegedi szabadtéri előadások látogatottság tekintetében vetekedni fognak a salzburgival. Szeged vjlágblrQ lehet. HA MEG NEM VETT, ugy siessen Szeg^zárdy böröndöshöz, mert olcsó árusítási akciója már csak rövid Ideig tart! Vásároljon retikülf, bőröndöt • a Gróf Apponyi Albert ucca 11, és mindennemű bőrdiszmüárut! UXI@I • Kárász ucca 14- u