Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-15 / 185. szám

DÉLM VfcYARfiltSJMff 193Í augusztus íS. H n II II O'llf FTTFH I II II fl O cég 84 év 6,a f?nnóll° órásüzemét Kárász-ucca 3. n im Ifi 81 \ IfW P I I P M I Hn ml II m sz- alá helyezte. Árban, mindégben és pontos szabályozásban RJ 8I M U VV I. I I L II JHIlUv a legnagyobb előnyt nyujtta. Márkás Órák favilása - eredeti alkatrészekkel tökéletes kivitelben. Nagy Elemér tervei és ul megoldásai Kérésemre elbeszéli, hogyan képzeli el ar Ember tragédiája előadását a szabadban Közlöm a hallatlanul érdekes tervet, azonban kérésére ennek mindennemű alánközlését megtiltom, a terű legapróbb részletében is a székeli/ zseni tulajdona és a Délmagyarországnak ez a cikke a copyright nemzetközi szabályai alá esik. Elgondolását igy mondja el: — A szegedi dóm bejárala előtt körülbelül a hatalmas tér közepén két méter ma• gas, oldalt lekonyuló gömbszeletet építenék. Ez a gömbszelet voltaképpen a földgömb egy része és szürke lenne. Ez lenne az egyetlen fix építmény. Az előadások után szét lehetne bontani és a teret újra egy szintbe hozni. Nagyságát a helszinen állapítanánk meg. A gömbszelet körül félköralakban helyezkednék el a közönség. Négy, vagy őt lift szállítaná erre a gömbszeletre a díszleteket és a szereplőket. Ádám a középen állna Luciferrel és Lucifer parancsszavára tűnnének el és szil lelnének meg korok és figurák. Ugy, ahogyan azt Madách megálmodta és megírta. A darab megállás nélkül peregne le és én csak esti előadásokra gondolok. Ha rossz az idő, nincs előadás. A fényeffektusokat kizárólag reflek• torokkal hozom elő, változások alatt komo. ran, fenségesen váltaná ki hatást a muzsika, ff fény és rendezés. Az Ur hangja a templom belsejének akusztikailag legjobb helyéről törne elő, a keppleri jelenetnél a nézők nem látnának mást, mint a csillagos eget és a bánatos tudóst. A francia forradalomnál a tömeg a közönség sorai mögül tódulna a földgömbre... Amikor Ádám a légürben lebeg Luciferrel, körülötte minden elsötétül is a közönség lénngleg azt látja, amit látnia kell: áz ember őse ott lebeg a sorsával együtt a semmiben, ahonnan megszületett és ahova visszatérj,. A reflektorokkal ugy dolgozom, ahogyan akarok, az emberek csak azt látják, amit én mutatni akarok nekik. Szegediekkel Sehet megcsinálni az egész előadást Megkérdezem tőle: meg lehet-e csinálni az előadást szegedi színészekkel és szegedi anyaggal. — Igen — szól a felelet — Nem is szabad általában idegen színészt hozni máshonnan. Az én véleményem egyebekben is az, hogy minden ember jó színész, a rendezőtől függ mindig, hogy mit tud az egyénből kihozni Nekem Ifell beszuggerálnom a színészbe, hogy miként játszón. Szent a hitem, hogy Szeged majdnem mindent a rendelkezésemre tud adni. Nagy statisztériával akarok dolgozni, remek kosztümökkel és reinhardti díszletekkel. Csak plasztikus díszleteket használnék, nem valami futurista dolgokat, olyanokát, amilyenek teljes hatást érnek el. Képzelje csak, hogy a lefelé gömbölyödő földszeleten állnak a gúlák, amiken megtörik a holdsugár és az emberek a horizont túlsó oldaláról kúsznak előre... Fenséges látvány. Minden a térben, semmi a vonalban... Ádám pedig ott áll a kráterben, ahonnan Lucifer dirigál. És világok sülyednek, világok születnek... Elképzelhetetlen hatás... — A külföld? — Nézzen körül itt Salzburgban a Jedermann előadásán. A padokon angolok ülnek és svédek, franciák és olaszok, a kezükben a Jedrrmann fordítása. És élvezik a Jedermannt, pedig ez főként beszédhatásra készült. Olcsó német, angol és francia Ember tragédia-fordítást kell csinálni és nyomban élvezhetővé itálik a darab, amelynek előadásánál különben sem a nyelv hatása a fontos... — És elmenne Szegedre, ha hivnák? — Szívesen, de csak akkor, ha hivnak. Hl Idekint külországokban megszoktuk azt, hogy csak oda megyünk, ahova Invitálnak. Ha Szeged invitál, boldogan és örömmel megyek el a magyar kultura, a magyar tettrekészség városába. És megmutatom terveimet, rajzaimat a szegedieknek. Aztán döntsék el ők, hogy alkalmasak-e azok a keresztülvitelre. — És a költség? — Pénzbe kerül a dolog, de nem sokba. Annyiért lehet kihozni, amennyi rendelkezésemre áll. Csak az alapépítmény és a négy, vagy őt lift kerül komoly összegbe. Viszont ezek örökre megmaradnak ... Vége az Operában a Figaró előadásának. Jön a közönség. Fantasztikus ruhák és fantasztikus nevek. Morgan, Speyer, Khan, a kapurtalái maharadzsa, Principessa Maria José di Piemonle, az olasz trónörökösül!, német és angol milliárdosok, káprázik az ember szeme. Csöndesen ballagunk a Salzach part' ján... Istenem, Szeged is elérhetné ezt. \Hiszen Salzburg egy gyönyörű, de egy jelentéktelen, érdekes város marad, ha Reinhardt nem jön. És egy másik Reinhardt Szegedből is Salzburgot tudna varázsolni. Paál Jób 287 Leányka és fiu Intézeti készen és rendelésre is, előírásos gyermekhar!&» nyák stb. Legjobb minőségekben. Legolcsóbb árakon. Pollák Testvéreknél. A Somogyi-telepi halálos verekedés ügyében négy vádlott közül kettőt 10—10 évi iegyházra ítéli a törvényszék (A Délmaggarország munkatársától.) A mult télen a Somogyi-telepi Tyukászkocsma közelében halalosvégü verekedés játszódott le. A kocsmában egy társaság, amelynek tagjai Huszár Pál, Sallay József, Malmos György és Tápai János voltak, a kora esteli órától mulatozott. Ugyancsak az ivóban foglalt helyet Boldizsár Sándor algyői legény is, akit a társaság többször az asztalhoz invitált, de aki a meghívást visszautasította. Záróra felé fenyegető volt a hangulat, ezért a kocsmáros azt lanácsolta Boldizsárnak, hogy ne menjen haza. Néhány perc múlva betoppant az ivóba Boldizsár öccse, Boldizsár János és most már a két legény elindult Algyő felé. Alig haladtak száz-százötven métert, amikor hátulról megtámadták fíket. Boldizsár Sándort egy léccel leütötték, mielőtt védekezhetett volna, Boldizsár Jánost pedig leszúrták. Boldizsár Jánosnak a nyakát járta át a kés pengéje és azonnali halált okozott. A rendőrség másnap reggel letartóztatta a négy férfit, akik ellen szándékos emberölés büntette miatt indult meg az eljárás. A törvényszéki tárgyaláson a vádlottak egyike sem vállalta, hogy ő szúrta volna le Boldizsár Jánost. Mindegyik a másikra tett terhelő vallomást, de főleg Sallay Józsefet vádolták valamennyien. Boldizsár Sándor, a meggyilkolt legény bátyja olyan értelmű vallomást tett, hogy nem ismeri fel egyik vádlottban sem a támadót, mert őt azonnal leütötték. Akadt egy tanú, aki nemrég szabadult ki a fogházból, ahol érintkezett a vádlottakkal. Elmondotta, hogy tudomása van arról, hogy Huszár, Malmos és Tápai összebeszéltek, hogy a gyilkosságot Sallayra tolják. Sallay, védője ezután indítványt terjesztett elő, hogy a három vádlott összebeszélt Sallay ellen. Ezt bizonyítani tudja több börtönőr és fegyenc, mert az összebeszélés a Csillagbörtön fogházában történt. A biróság rövid tanácskozás után elrendelte a bizonyítás kiegészítését. A törvényszék ViZd-tanácsa pénteken tartott az érdekes ügyben ujabb főtárgyalást, amelyre tauu'ként több fegyencet idéztek meg a Csillagbörtönből. Elsőnek Sallay József feleségét hallgatták ki, majd sorra kerültek a fegyencek. Horváth Sándor előadta, hogy hallotta, amikor Huszár és Tápai megbeszélték krumplihámözás közben, hogy a gyilkosságot Sallayra fogják. Hasonló vallomást tett Horváth Mihály is, aki azonban kijelentette, hogy; csak közvetve tud a dologról. Igy vallott még több tanú is. A tanúkihallgatások után Tápai János kijelentette, hogy a múltkori főtárgyaláson Sallay ellen tett terhelő vallomását visszavonja. Ezt azzal indokolta meg, hogyi kihallgatásakor zavart volt és nem tudta pontosan mit beszél. Dr. Nagy Mihály, dr. Hunyadi-Vass Gergely, dr. Márton József és dr. Palócz Sándor a vádlottjaik felmentését kérték. Azzal érveltek, hogy a vád nem jelölte meg a tettest, már pedig a halálos szúrást négyen nem tehették, épp ezért nem lehet szó társtettes§égről sem. A biróság hosszabb tanácskozás után' érdekes ítéletet hozott. Bűnösnek mon« dotta ki szándékos emberölésben Sallay Józsefet és Tápai Jánost és ezért őket 10—10 esztendei fegyházra ítélte, Malmos Györgyöt és Huszár Pált az ellenük emelt vád aíól pedig felmentette. A biróság szerint kétségtelenül e két ember között kell keresni a gyilkost, akik előbb mentek el a kocsmából Boldizsárék után. Ez a két ember Sallay és Tápai volt, akik a kést elkérték Molnártól és megtámadták a tanyaiakat. Az ítélet ellen dr. Szarvas János ügyész a felmentés miatt, a védők pedig az elitélés miatt jelentettek be fellebbezést. STBEDONYIPBR: 23 református palotában PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIII., RAKOCZI-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, Jőhirnevti találkozóhelye a főváros központjában. A. legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 16