Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-07 / 151. szám

1931 julius 7. DÉLMAGYARORSZÁG A városnak vissza kell fizetnie a Jogtalanul szedeti fogyasztási illetékeket A közigazgatási bíróság ítéletet hozott a próbapörökben (A Délmaggarország munkatársától.') A legfelsőbb birói fórum döntésével végre most befejeződött az a harc, amelyet a szegedi kereskedők indítottak a város ellen évekkel ezelőtt a törvénytelenül szedett fogyasztási illetékek visszatérítéséért. A közigazgatási bíróság, mint legfelsőbb fórum, fellebbezhetetlen ítéletében mondotta ki, hogy a város jogtalanul szedte ezeket az illetéke, ket és a törvénytelenül szedett összeg vissza, fizetésére köteles. Mint emlékezetes, évekkel ezelőtt a Délmagyarország mutatta ki, hogy a Táros törvénytelenül tár el, amikor fogyasztási illetékeket szed, mert a belügyminiszter annakidején megtagadta a fogyasztási illetékekről szóló szabályrendelet jóváhagyását. A város hatósága egyideig hallani sem akart al illetékek további szedésének beszüntetéséről, amikor azonban az érdekeltek az illetékes kormányhatósághoz fordultak, a várost belügy- ! miniszteri rendelettel tiltották el a törvénytelen j adók további szedésétől. A kereskedők, akik az j eltelt évek alatt súlyos ősszegeket fizettek be a város javadalmi hivatalába, természetesen visszakövetelték pénzüket A tanács azonban — mert akkor még nem a polgármester, hanem a tek Tanács határozott — megtagadta a jogtalanul szedett illetékek visszatérítését Ezek az ügyek bejárták a felsőbb fórumokat is, de a tanács elutasító j határozatát a közigazgatási bizottság is jóváhagyta. Az érdekeltek elhatározták, hogy nem nyugsza- ; nak bele jogos követelésük teljesítésének megtagadásába, hanem próbapőrők formájában az ügyet döntés végett felviszik a legfelsőbb birói fórumig, a közigazgatási bíróságig. Kun B. Andrást, az egyik budapesti felülvizsgáló iroda vezetőjét kérték fel, hogy terjessze az ügyeket a közigazgatási bíróság elé A közigazgatási bíróság a napokban foglalkozott ezekkel az ügyekkel és meghozta elvi jelentőségű döntését A közigazgatást bíróság Ítéletében helyt adott a panasznak, amelyet az érdekeltek megbízásából Kun B András nyújtott be a városi hatóság elutasító határozata ellen, majd az itélet ezeket mondja: »A közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága által hozott határozat megsemmisítése és annak kimondása mellett, hogy 1923. évi december 31-e után Szeged szabad királyi városnak fogyasztási Illetékek szedésére Joga nem volt és ezért az ezután az időpont után jogtalanul beszedett fogyasztási illetékek visszatérítendők, a polgármestert a panaszos által visszatéríteni kért fogyasztási illetékek összegének megállapítására és a panaszos részére leendő kiutalására köteled.« Az indokolás megállapítja, hogy 1923-ban törvény szüntette meg a városok fogyasztási illetékFontos Budapestre otazOk részére!!! Szállton meg o nmm szállóban Berlini m ? (Nungatlnál) Budapest legfőbb helyén fekvő m@d@rn szállója. Lift Központi fűtés. Hideg és meleg folyóvíz." Fürdők. Telefonos szobák. Kávéház-étterem. m Szobák 4-50, Pensió 8-tól. Egyágyasnál 10%, kétágyasnál 20% engedmény e lap előthe\ői és o!va«t'i részért;. szedési jogát és a belügyminiszter a város fogyasztási szabályrendeletét csak 1923. év végégig hagyta jóvá azzal, hogy ezután az illetékek további szedése ^feltétlenül megszüntetendőd. A város közgyűlése ugyan felterjesztésben kérte a szabályrendelet meghosszabbítását, a városnak azonban a törvény nem adott fogoí az illeíébszedésre és az a miniszteri leirat, amelybén a miniszter tudomásul vette, hogy a város szedte az illetékeket, az illetékszedés jogosságát nem ismerte ef Ezt a rendeletet a miniszter a polgármester jelentése alapján adta ki, amely szerint a közönség 1928-ig önként fizette az adót. A közigazgatási biróság megállapítja azt is, hogy egyetlen adat sem igazolja az illetékfizetés önkéntességét, tehát a város jogtalanul járt el és vissza kell fizetnie a jogtalanul szedett illetéket A közigazgatási bíróság jogerős ítélete valószínűleg a pörök egész seregét indítja meg, mert rengeteg olyan kereskedő van Szegeden, aki a próbapör kimenetelét várta, hogy megindítsa ő is az eljárást a jogtalanul beszedett illetékek sok esetben tekintélyes összegének visszaszerzéséért A polgármester levele Rassay Károlyhoz a léskárosult gazdák számára eíkültiüit 5QC0 pengős adomány ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Rassay Károly, Szeged újból megválasztott országgyűlési képviselője, mint jelentettük, levelet irt a polgármesternek, akivel közölte, hogy ötezer pengőt, félévi képviselői tiszteletdiját felajánlja a szegedi jégkárosult gazdák segélyezésére és az összeget a polgármesterhez átutalja megfelelő szétosztás céljából. A képviselő levelét a szegedi független balpárt két vezetőségi tagja vitte fel pénteken a polgármesternek. A fogadtatás nem a legszívélyesebb volt, mire a balpárt vezetősége a Délmagyarországban nyilt levélben kért magyarázatot a polgármestertől. A polgármester a nyilt levélre nem válaszolhatott azonnal, mert szombaton elutazott Szegedről és csak vasárnap tért vissza. Hétfőn azután levelet irt Rassay Károlynak és megköszönte a nemes ado« mányt. A polgármester levele igy szől: ^Méltóságos Rassay Károly országgyílü lési képviselő urnák, Budapest. Az cílsótanyai jégkárosultak felsegélyezéséré a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank utján átutalt 5000 pengős adományért ugy a magam, mint károsult polgártársaim ne• vében hálás köszönetet mondok. Az adomány szétosztásánál Méltóságod kívánsága szerint a levélben megnevezett urak meghallgatása után fogok intéskedni. Fogadja Méltóságod emberbaráti adományáért ismételt hálás köszönetemet és őszinte tiszteletem nyilvánítását. Dr. Somogyi Szilveszter polgármesteri Tízezer főnyi tömeg kísérte el utolsó útjára Várhelyi prelátust (A Délmagyarország munkatársától.) Tízezer ember vett részt vasárnap délután Várhelyi József prelátus, a fogadalmi templom első plébánosának temetésén. A rekkenő hőség szinte áttüzesitette a Templom-tér kőkockáit, amelyek' fölött az elhunyt főpap hívei és tisztelői szorongtak, hogy még egy búcsúpillantást vessenek virágokkal halmozutt koporsójára. A gyászszertartás 5 órakor kezdődött, de már négy órakor gyülekezni kezdett a gyászoló tömeg, amely csakhamar ellepte a tér nyugati oldalát. A tér négy sarkán egyegy lovasrendőr állt diszőrséget, diszegyenruhás rendőrök álltak" a templomkápolna szomorú ravatala körül, amelyre sárga gyertyák vetettek misztikus árnyékot. öt óra előtt érkeztek meg a gyászszertartás színhelyére a testületek" és az intézmények képviselői; dr. Somogyi Szilveszter polgármester a város főtisztviselőivel, dr. Aigner Károly főispán, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes a rendőrtisztikarral, dr. vitéz Shvoy Iíáimán altábornagy a tiszti küldöttséggel, a kisebbségi felekezetek papjai: Gyurgyevits István görögkeleti, Kutass Kálmán evangélikus, dr.' Löw Immánuel főrabbi és Teleki Sándor református lelkész. A templomíerrasz baloldalán helyezkedett el a gyászoló rokonság. A téren mély csönd támadt, amikor kihozták a nehéz bronzkoporsót a templombejárat két márványoszlopa között felállított katafalkra, amely előtt a város hatalmas koszorúja hevert. A koszorúk százai a ravatal két oldalát borították el. Könnyes meghatottságot keltett az a buzakal ászokból font hatalmas koszorú, amelyet a ftalánki mezőgazdák helyeztek az elhunyt főpap koporsójára. Öt óra után néhány perccel megérkezett a templom elé a gyászszertartásban segédkező papok menete és a menet végén dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök". Azután megkezdődött a komor gyászszertartás, A Circum dederum..-. knzdetü korálist a fogadalmi templom énekkara énekelte Csornák Elemér karnagy vezényletével, A gyászszertartás végeztével Glattfelder püspök a kistorony előtt felállított szószékre msnt S ott tartotta meg gyászbeszédét. — El van határozva — mondotta a püspök — t hogy az embernek egyszer meg kell halni. Egyi pap koporsója körül állunk most, őt búcsúztatják^, őt akarjuk e templom kriptájában örök nyugvóra tenni, de csak a porhüvelyét Ami felett Krisztus ítél, ami az ember értéke, az már ott repdes az Ur ítélőszéke előtt, aki nem azt kérdezi tőle: gyüjtött-e vagyont, sze.rzett-e hatalmat, nagy ba-» folyással irányitotta-e híveinek sorsát,, előkelő he« lyet töltötte be városának és hazájának életében* hanem azt, hogyha szomjas voltam, enyhítette-® szomjamat, ha éhes voltain, adott-e kenyeret, mint Isten igaz papja vigasztalta-e a fáradtakat. — Akik itt összegyültünk, nem azért jöttünk ide, hogy egy nagy parádén vegyünk részt, hanem azért, hogy az Ur Jézushoz szóljunk: Ez a pap jó ember volt, nem cáfolta meg az urnák igéjét, a jóságnak, békének, áldásnak igéjét tanította és gyakorolta ugy, hogy Isten az ő papjának testamentumként hagyta. — Azzal a hittel és reménységgel kisétjük a lelki pásztort utolsó útjára, hogy az Ur majd ugy szól hozzá: önző nem voltál, a te eleségedet szétosztottad híveid között, irigy nem voltai, kincseket nem gyűjtöttél, földi javakat nem hagytál hátra, csak drága emléket, egy Krisztus szava szerint való jó lelkipásztor emlékét. Nem fitogtattad a hatalmad, amit könnyen kaphattál volna, hanem akiken nem győztél erővel, azokat legyőzted a sziv szeretetévet. Mivel ilyen pásztort kisérünk utolsó útjára, azért reméljük, hogy az Ur Jézus azt mondja: Várhelyi József Szeged népének hü és jószívű lelkipásztora jöjj a te Uradnak jobbjára. Glattfelder Gyula megyéspüspök megrrn* ditő beszéde után szem nem maradt szárazon. Most leemelték a ravatalról a súlyos érckoporsót és gyászmenetben megindultak velo a templom bőrül. A menet élén fehér főkötős apácák' haladtak, utánuk a papság, majd hat férfi roskadozva