Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-21 / 163. szám

SZEGED. Szeruetztöség: Somogyi ucca ZZ.I.em Teleion: 23-35.^KladAhlvatal, IcOlcsOnkiinyvtAr és legylrodo - Aredl IICCB S. Telefon: 13-06. - Nyomda : L;íw llpöt ucca Itt. Telefon: 26-34. TAvlrall é* leveirlm DélmnoyaronzAa Szegeit. Kedd, 1931 Julius 21 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 163. szám mmmmmaamamammmm ELŐFIZETÉS 5 Havonta helyben 3.ZO vidéken és Budapesten 3-60, kUlMIdOo 6-40 pengd. — Ecryes szám Ara hétköz­nap 16, vasár- és Ünnepnap "II. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenne héllrt lilv^tclévrl nnnntnp reoqel !• MII I illMII Takarékossági bizottság nélkiil, de takarékosan Most már aztán egészen bizonyos, hogy lesz takarékosság a városházán. Lehet, hogy létszámcsökkentés nem lesz. Sőt lét­számemelés beszüntetése sem. Lehet, hogy fizetéscsökkentés sem lesz. Főtisztviselői fizetések csökkentése legkevésbé. Amikor a különböző pótlékokkal való fizetéseme­lésekről volt szó, akkor alig akadt aggo­dalmaskodó. Karikacsapásra szavazták meg a pótlékokat. Akkor jó volt és elég volt egy szerény közgyűlési határozat. Egészen szerény. Nem is egy­hangú. Most törvénvhozási intézkedés kell. A pót adóemelésre nem kell törvényhozási intézkedés. Arra szintén elég lesz egy sze­rény közgyűlési határozat. Egészen sze­rény. Nem is egyhangú. Csak annak a főtisztviselői fi -eíésnek közgyűlési mérsék­lése ülközik elháríthatatlan akadályokba, amelyet jó időkben bőkezűen állapítot­tak meg. Jó időkben, amikor még nem függőkölcsönökből födözték a folyó ki­adásokat, tehát a tisztviselői fizetéseket is és amikor még nem kellett — mert most már kell — foglalkozni a pótadó föleme­lésének rettenetes gondolatával. Mondanunk sem kell, nekünk egészen más a véleményünk s fogunk még cse­vegni a kérdésnek erről a részéről is. Ma azért örvendezzük ki magunkat, mert — ismételjük — most már egészen bizo­nyosan lesz takarékosság a városházán. Lehet, mint már ezt is emiitettük, hogy sok minden nem lesz. Lehet, hogy semmi­se lesz. A városházán. De takarékosság, az lesz. Mi másért csinálták volna meg a takarékossági bizottságot, ha nem azért, hogy takarékosság legyen. Ezt jól tessék megérteni. Nem azért, hogy még egy bi­zottság legyen. A világért sem azért. Ki­zárólag azért, hogy takarékosság legyen. Ha nem csal az emlékezetünk, közele­dünk a háború befejezésének tizenötödik évfordulójához. Az elmúlt közel másfél évtized alatt a keserves napok, hetek és hónapok valóságos tömegeit éltük át s volt idő, amikor komolyan és remény­kedve fogadtuk a takarékossági bizottság megalakításának gondolatát. De ma? Szé­gyeljűk magunkat a közgyűlés helyett. Szégyeljűk magunkat, amiért elo mertek állni ezzelaz avas gondolattal és szégyel­jűk magunkat, amiért senki nem akadt, . aki fölállt volna és követelte volna a ta­karékossági bizottság helyett a — taka­rékosságot. A városházán még mindig ott tarta­nak, hogy bizottsági irányítás és figyel­meztetések nélkül nem tudják, mikor és hol kell takarékoskodni? A városházán még mindig nem tudják, hogy elmúlt a takarékossági bizottságok ideje § hogy ütött a takarékosság utolsó órája? Hogy hol lehet s hol kell takarékoskodni? Ahol a magánvállalatok takarékoskodnak. Ott van például az automata következtében hatalmasan felszökött telefonkiadás. Leg­alább a felére le kell csökkenteni. Nem a mostani, hanem a régi költség felére. Legalább harminc százalékot meg kell ta­karítani a világításon és húszat a fűtésen. Aztán lemondanak-e végre ieljesen arról a nagyzolásról, amely szerint előadhatják magukat esetek, amikor a polgármester nem térhet ki az elől, hogy fölvegyen va­lakit a városhoz? Fölvegyen annak elle­nére, hogy a fizetését csak kölcsönből ad­hatja ki, még pedig olyan kölcsönből, amelynek egyetlen komoly fedezete sze­gény emberek pótadóemelése? A takarékosság szelleme és rendszere részére lakályossá kell tenni a városi hi­vatalokat. T£zt csinálják meg. De haladék­talanul. Megmondjuk még világosabban, hogy mit akarunk. A pénzügyi bizottság egyik legutóbbi ülésén készítették el a ja­vaslatot azoknak az aszfaltozási munkák­nak a bérbeadásáról, amelyekkel a julius­ban tartott juníusí közgyűlés m'ár meg is bízta az egyik budapesti céget. A legol­csóbbat. A mérnökség ismertette a pénz­ügyi bizottsággal a pályázati föltételeket, a pályázatokat s a mérnökségnek az volt a javaslata, hogy a munkát annak a cég­nek adják ki, amelyik hetvenezer pengő­vel volt drágább, mint a legolcsóbb aján­lat. Nem fogjuk, de nem is kell ismertetni az ügy aprólékos részleteit. A legolcsóbb ajánlat néhánv jelentéktelen kérdésben el­tért a pályázati föltételektől. De beleke­rülhet ez 70 ezer pengőjébe a városnak?! Ilyen esetben a magánember is a 70 ezer pengővel drágább ajánlatot választja vagy pedig elkezd tárgyalni azzal a céggel, ame­lyik 70 ezer pengővel olcsóbb ajánlatot tett és mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy a lehető legjobb munkát Kapja meg a lehető legolcsóbban? Takarékossági bizottság nélkül. De min­dig gondosan, alaposan, éjt napallá téve, gazdaságosan és takarékosan dolgozva. MacDonald nagy beszédével kezdődött meg a londoni konferencia „Fordulópont a világtörténelemben" — „Nemcsak a Hoover-tervet kell megvitatni, hanem a német válság elsimítására alkalmas teendőket is*' Pacifikálni kell Európa nyugtalan szellemeit LavaBéf Iriinins kedves® hangulata felszólalá­sai után kedden folytatiák a megbeszéléseket (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik- Hétfőn este fél 7 órakor MacDonald miniszterelnök alsóházi hivatali termeiben megkezdődött a londoni Hoovsr­konferencia. A konferencián 18 felelős állam­férfi vesz részt a pénzügyi szakértők egész vezérkarával. A megnyitó ülést zárt ajtók mögött kezdték meg. A delegációk délután egynegyed 6 órakor érkeztek meg a Yictoria-pályaudvarra. A fo­gadtatásoji megjelentek csaknem az összes kö­vetség vezetői. Az angol kormány nevében MacDonald és Henderson fogadták a delegátu­sokat meleg szivélyességgel. A filmoperatőrök és fényképészek ostroma után a pályaudvar előtt várakozó többezer főnyi tömeg lelkes éljenzéssel fogadta a minisztereket. A belga delegátusok autója körül kisebb Incidens játszódott le. Az autón ugyanis kis belga zászló volt, ami hasonlít Németország zász­lajához. Néhány Hitler-párti tüntető összeté­vesztve a színeket, Brüning-ellenes. tüntetési rögtönzött. A német és francia miniszterek" közösen a Carlton-szállóban szállottak' meg, amit poli­tikai körökben kedvező jelnek fogadtak'. A véletlen folytán félórával a konferencia megnyitása előtt megkezdődtek a London fö­lötti lég! hadgyakorlatok. A delegátusoknak módjukban volt végignézni 300 repülőgép »légi bombatámadását* London ellen. A konferenciát MacDonald másfélórás megnyitó beszéde vezette be. Szí­vélyesen üdvözölte a delegációkat, majd eze­ket mondotta: — A jelen pillanat fordulópont a világtör­ténelemben. Rajtunk áll, vájjon jobbra, vagy rosszabbra fordul-e a világ sora. Ha sikerül megoldást találnunk, az döntő bizonyítékot jelent amellett, hogy a nemzetközi együttmű­ködésnek mégis van hatása. Ezután szániada'okkal vázolta a v£ág gazda­sági és a német válság fejleményeit, majd melegen üdvözölte Hoover elnök bátor kezde­ményezését, de rnegál lapította, hogy ennek el­lenére Németországban tovább rosszabbodott a helyzet és ezért szükséges, hogy nemcsak a Hoover-íerv végrehajtásának szükségességét kell megvi­tatni, hanem a német válság elsimítására al­kalmas teendőket is. Ellenkező esetben aligha lehelne megállítani azt az áradatot, amely egész Középeurópát elöntéssel fenyegeti és el­lenállhatatlanul magával sodor mindent. — A londoni konferencia nem azért ült ösz­sze — mondotta —, hogy legyőzze és meg­alázza egyik vagy másik felet, hanem azért, hogy nyíltan megvitassa a problémákat. Nemcsak a pillanatnyi Válságot kell measzüntetni, hanem pacifikálni Kell

Next

/
Thumbnails
Contents