Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-17 / 160. szám

1931 julius 17. DÉLMAGYABORSZAG, Julius 17-től 23-is átmeneti hetet rendelt el a kormány Korlátozta a pénzintézetek igénybevételét, a devizaforgalmat és rendeletét büntetőszankciók váde'm© a!á helyezte (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A minisztertanács csütörtökön délután öt órakor ült össze, hogy megállapítsa a háromnapos bankszünet következtében szükségessé vált intézkedéseket. A minisztertanács kisebb-nagyobb megszakításokkal éjfél után egy óráig tartott A kormány elhatározta, hogy hét napra, bezárólag Julius 23-ig átmeneti időt léptet életbe, amelynek' az a célja, hogy a gazdasági élet megrázkódtatás nélkül kerüljön vissza a normális kerékvágásba. A kormány elhatározta, hogy bizonyos határt szab a pénzintézetek Igénybevételének, hogy a devizaforgalmat erre az átmeneti időre a Nemzeti Bank megítélésétől teszi függővé és hogy ezeket az intézkedéseket büntető szankciók védelme alá helyezi. Bethlen István gróf miniszterelnök a minisztertanács határozataival kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt az alábbi nyilatkozatot tette: — Á most kiadott rendelkezés tisztán átmeneti jellegű és célja az, hogy a kormány a betéteknek csak egy részét engedje az átmeneti idő alatt igénybe vétetni. Ennek megfelelően a külföldön történő kifizetéseket átmenetileg ugyancsak korlátozzák. Ez nemcsak a gazdaság általános érdekéből, de a betevők és más tényezők érdekében is történik. A kormány ezekre az intézkedésekre amelyek a gazdasági életet lényegesen megszori j ik, azért határozta el magát, hogy az átmeneti idő alatt minden inflatórikus jelenséget megakadályozzon és ilyen módon ugy a betéteknek, mint a külföldi követeléseknek aranyértékét feltétlenül biztosítsa. Rosszakaratú, sőt egyenesen lázító híresztelés az, mintha a kormány a betéteJi tervezett előzetes fetszabadilásával az állani részér© való bármilyen Igénybevételére gondolna Ennek folytán felszólítom és felkérem az egész magyar közönséget, hogy azt a nyugalmat és bizalmat, amelyet a nemzet egyetemes érdekében hozott intézkedésekkel szemben tanúsított egységet továbbra is tartsa fenn és őrizze meg, mert ez a nyugalom és biztonságérzet egyedüli eszköze és biztositéka annak, hogy a nemzetközi helyzet íolvtán előállott nehézségek leküzdhetők legyenek • és a normális viszonyok minél előbb helyreállíttassanak. A minisztertanács a bankszünnapok következtében szükséges átmeneti intézkedéseit a következő kormányrendeletben foglalta össze. A rendelet 1. paragrafusának első pontja kimondja, hogy a pénzintézetek és a hitelügyleiekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cégek lejárt, vagy az 1931 julius 23-ig lejáró pénzfizetésre irányuló kötelezettségeik, amelyek julius 17. előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken^ vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten, vagy más, julius 17. előtt keletkezett magánjogi cimen alapulnak, íutius 23-ig bezárólag csak az alább meghatározott- korlátozásokkal telj -sithetök: 2. Betétkönyvön, folyószámlán, vagy csekkszámlán, alapuló követelésből, ideértve az 1931. julius 17-ike előtt lejárt kamatokat is, a követelések 5 százalékát kitevő összeget, de legfeljebb 1000 pengőt szabad kiii. zetní 3. A második bekezdésben meghatározott követelésből korlátozásokkal lehet kifizetést követelni, ha a jogosított hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre az alkalmazottak fizetésének és munkabérnek, lakás, üzemi vagy üzlethelyiség bérnek, közüzemek használatára járó dijaknak haszonbérnek, megbízásból, vagy más hasonló személyes munkateljesítményekre irányuló szerződésből eredő 300 pengőnél nem naggobbb. díjtartozások, záloglevelek, valamint gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas, vagy óvadékképesnek nyilvánított egyéb kötvények kibocsátására alapul szolgáló kölcsönkövetelés kamatainak és tőke törlesztő részletnek, nyugdíjnak, tartásdíjnak és életjáradéknak, munkás. és társadalombiztosító pénztárak, valamint bányatársládák járulék követeléseinek, továbbá se. gély- és járuléktartozásainak, adóknak és egyéb köztartozásoknak, végül az üzem folytatására nélkülözhetetlen anyagbeszerzése végett, fuvardíjaknak és vámnak kiegyenlítése végett van szüksége4. Ha a jogosult és az intézetek között vita támad, a vitás kérdésben a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ által együttesen alakított bizottságok döntenek. 5 Pénzintézetek és hitelügyletekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cégek folyószámlán, vagy csekkszámlán alapuló kötelezettségeik csak akkor teljesíthetők, ha a követelés alkalmazott fizetése, vasy munkabére, lakás., üzem-, vagy üzlethelyiség bére s üzemek fogyasztásáért járó dijhaszonbér megbízásból, vagy más hasonló személyes munkateljesítményekre irányuló szerződésekben megszabott 500 pengőnél nagyobb összeg és dijtartozás; záloglevelek, kötvények kamatszelvényei; záloglevelek, kötvények kibocsátására szolgáló kölcsönkövetelés kamata és tőketörlesztő részlete, nvugdijtarlásdij, vagy életjáradék, munkás, és társadalombiztosító, valamint bányatárspénztárak járadékkövetelés. továbbá segély és járadéktartozási adó és egyéb köztartozás, végül vám. 6. A felék ügyleti megállapodását, a felmondást, vagy a rendelkezési összeget a betéten, folyószám. Ián, vagy csekkszámlán alapuló követelés tekintetében az 1. § 2. bekezdésében meghatározott kereteken tulmenőleg nem korlátozza. A 7. bekezdés az előbbi rendelkezéseket a Hangya áruelőlegeire is kiterjeszti. A 8. bekezdés kimondja, hogy az előbbi bekezdésekben felsorolt köztartozások és szociális tartozások kiegyenlítésére szükséges összegeket a pénzintézetek nem fizethetik ki a betevőnek, hanem kötelesek rendeltetési helyére átutalni 1 g 1. pont. Az alatt az idő alatt, amely alatt az adós kötelezettségét az 1. § rendelkezései következtében nem teljesítheti, a váltó, kereskedelmi utalvány, közraktári jegy és csekk tekintetében, a fizetés végeit bemutatás és fizetés hiánya miatt felvett óvás, csekk tekintetében pedig az 1908. évt 58-ik t-e. 17. g-ában emlKelt igazolás ts hatálytalan. Váltó tekintetében az első § 1. bek. megszabott idő alatt az 1876. évi 27. t.-c. 25—29. faiban szabályozott biztosítási visszkeresetnek helye nines. • 2. pont. Oly tartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot az 1. § í. bek. megszabott határidőre is lehet számítani. 3. pont. Lejáratkor, vagy nem teljesítés esetére bármilyen módon megállapított jogi következmények nem állanak be, ha a szoigaKa ást az adós f Jelen rendelet miatt nem teljesültté. 4. pont. Az a% idő, amely alatt az adós a jelen rendelet miatt nem teljesíthet, sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére, vagy fen. tartására medállapitott határidőben nem számit, haló be. 5. pont. Ha az, akinek az 1. §-ban meghatározott pénzintézettel, vagy céggel szemben követelése ál! fenn, mással szemben fennálló kötelezettségét azért nem tudja teljesíteni, mert a pénzintézettől, vagy cégtől járó követelését a jelen rendelet miatt nem kapta meg, ezzel késedelmét^ hitelezőjével szemben nem mentheti. 6. pont. Az 1931 julius 13-án lejárt váltók tekintetében az óvási határidő julius 18-án, a 14-én lejárt váltók tekintetében juíius 20-án, a 15-én le járt váltók tekintetében juíius 21-én és a 16-án lejárt váltók tekintetében julius 22-én kezdődik. Ugyanez áll a kereskedelmi utalvány, a közraktári jegy és csekk tekintetében is. A 3. paragrafus szerint az 1. paragrafusban felsorolt adó- és egyéb köztartozásokra, valamint • a szociális tartozásokra igényelt összeget nem sza. bad a betevőnek kifizetni, hanem átutalás utjái kell azt kiegyenlíteni. Az igy átutalt ősszeg felett a jogosult korlátozás nélkül rendelkezhetik. 4. §. A pénzintézetek és hitelügyletekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cégek erre a rendeletre való hivatkozással nem tagadhatják meg a jogosulttól olyan rendelkezéseknek foganatosítását, amelynél fogva a betétkóvetelésen, folyószámlán, vagy csekkszámlán alapuló követelésekből valamely összeg ugyanazon intézetnél, vagy cégnél 1931. évi julius hó 17. napján még fennállott 5. §. 1. pont. A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank előterjesztésére a jelen rendeletben meghatározott korlátozásokat általánosságban, vagy esetről-esetre enyhítheti. 2. pont. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik. hogy a jelen rendelet következtében a peres és nem peres eljárásban esetleg szükséges szabályokat esetleg külön rendelettel megállapíthassa. Addig, amig az eljárási szabályozó rendetet meg nem jelenik, az árverés meg nem tartható, kielégítési végre, hajtás és árverés nem foganatosítható és csőd nem rendelhető el. 6. §. Az 1. §-ban megállapított korlátozások nem vonatkoznak a közületek követeléseire. 7. § 1. pont. 1931 julius hó 23. napjáig bezárólag külföldi fizetési eszközökben fizetéseket csak a Magyar Nemzeti Rank utján, vagy. hozzájárulásával szabad teljesíteni. 2. pont. A Magyar Nemzet! Bank jogosult közérdekből a külföldi fizetési eszközökben teljesítendő fizetéseket julius hó 24. napjáig elhalasztani. 3. pont. Ha az adós jelen szakaszban foglalt rendelkezések folytán fizetési kötelezettségének nem tehetne eleget, nem esik késedelembe. 8. Amennyibn a cselekmény súlyosabb bűntető eljárás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárással büntetendő az, aki az 1. §-ban megállapított rendelkezési jog korlátozását kijátsza, vagy aki a 7. §-ban foglalt tilalmat megszegi. Pénteken és szombaton zárva marad a tőzsde Budapest, julius 16. A tőzsdetanács mai ülésén elhatározta, hogy 17. és 18-án, pénteken és smornbaton az értéktőzsde és a gabona határidős ptae zárva marad. Az amerikai kővel Bethlenné! Budapest, julius 16. Bethlen miniszterelnök ma délben fogadta Roosevelt Tivadart, az EgyesültÁllamok budapesti követét és hosszasan tanácskozott vele. A tanácskozás természetszerűleg a pénzügyi helyzettel volt összefüggésben. Pár napig még, üzletáthelyezés előtt rendkívül olcsó áron 2?o saserczhet bSröndigS, retiktiKöket, aktatáskát és pénztárcát LACHERNEL, Kárász ucca 12