Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-12 / 156. szám

DfiLMAGY *RORS7 4fJ 1931 iulins 12. fuHus hő folyamán Városi bérház Károlyi ucca' oldalára íDr Snlqó és Tár«« mellé) helyezem át. UlVaiSZUCSUZleiemet - a^em Uisárólag Tábor ucca 7 b. sssám alalí van. Kérem ° é. közönaég továbbiszlvealémogetését. Tiszteld^ jfj MGIIÍUS MíUlÓS dlvatsxilcs. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Nemzeti elleniállás) A dtra bontkorszak idejében Torontál vármegye megmutatta, hogyan kell sikerrel diadalra juttatni a nemzeti ellentállást. Előzetesen hosszas tárgyalások, vitatkozások folytak a köryl, hogy sztbad-e kitenni a tisztviselőket az önkénynek? Hiszen kenyér nélküli vállalkozó mindig akad, akit a felfüggesztett hivatalnok helyébe tesznek, ez aztán ott reked a legközelebbi tisztújításig. Az a megállapodás jött hát létre, hogy a tisztikar ne rezisztáljon, ellenben az ellentál.ást fejtse ki a törvényhatóság Mindegy, hogy obstrukcióval, vagy másképpen. Igy lehetett adót elfogadni, ki kellett állítani a katonai szolgálatra jelentkezők belépési nyilatkozatát, ezzel aztán elérték azt, hogy cem kaptak királyi biztost és nem függesztették fel az autonómiát. Ha a maga dolgaiban nem akar a vármegye határozni, ez privát ügye. Az a fő, hogy nincs »veszélyeztetve* az < államérdek Mikor aztán véget ért a darabont-uralom, kiderült, hogy Torontálban egyetlen fillér adó nem folyt be és senkinek sem állítottak ki belépési nyilatkozatot A rejtély nyitja pedig ez volt: Belép a sváb legény a főszolgabírói hivatalba és azt mondja; — Katona szeretnék lenni, kérem a szükséges írásokat. — Komolyan akarod? — Komolyan. A főszolgabíró felkelt a helyéről és ugy teremtette kétszer is képen a legényt, hogy az beletántorodott. Aztán szelid hangon megkérdezte. — Mit is akarsz fiam? Csakugyan katona szeretnél lenni 1 Nagyon sürgős? A legtöbb esetben használt a belépési nyilatkozatnak ilyen tormában való kiállítása, ha azonban nem lett volna elég, éppenséggel nem fukarkodtak a folytatással sem. A főszolgabíró kezdetben meglehetősen sok, később már egyre kevesebb ilyen aktát intézett el, (ideje volt, mert már görcsöl kapott a csuklója), — aztán egészen restancia nélkül maradt. Akadt azonban, aki felháborodásában elégtételt áhítozott és bement az alispánhoz. — Panaszom van a főbiró ellen. Ezt, meg ezt csinálta. — Ejnye, a kutyafáját annak a főbírónak, majd megtanítom én keztyübe dudálni. Menjen csak be X. aljegyzőhöz, az felveszi a panaszjegyzőkönyvet, mert ezek az ügyek hozzá tartoznak. Az aljegyző öles atléta, csupa finomság. — Tessék elmondani a panaszt. — A főszolgabíró pofon ütött. — Hol? Nyilvános helyen? — A hivatalos helyiségében. — Ez már nagv dolog. Aztán miért? — Mert belépési nyilatkozatot kértem Az aljegyző leteszi a tollát. — Hány pofon volt? — Kettő. Erre már ál! a referens. — Édes Jó lelkem, piszkos, akasztani való gazember, itt felebbviteli fórum előtt állasz, a mi hatáskörünk dupla, nesze ugyanazért még négy pofon. Ha jókedvében volt, ötödiket is rásózott ráadásnak, végeredményben aztán, mikor hire ment ennek a közigazgatási eljárásnak, teljesen elmaradtak a legények. Ezért nem volt Torontálban sem királyi biztos, sem sorozás. (A tragikus halál) Az amiékeim körött van egy újságcikk, a legtipikusabban magyar. Ha erőszakkal akarna valaki ilyesmit kitalálni, talán soha nem jönne rá. Mert hogy mégis csak a véletlenben van a legtöbb ötlet. Valaki meghalt. Mellékes, hogy kicsoda. Tísztfiselő volt. A nekrológja pedig igy kezdődött: — Tragikus körülmények között halt meg ma X. Y- Éppen a hivatali Íróasztala előtt ült és dolgozott, amikor megszédüli és... Ismertem azt, aki a halál hirét beküldte a lapnak. Rágondolva valóban alig tudok tragikusabb valamit elképzelni, minthogy a hivatali iróasz tala előtt ül és dolgozik. De bit az ilyesmi öntudatlanul buggyan ki az embwből. (A régi, meg az uj nemes) Volt valamikor a szegedi zsidó hitközséginek egy tiszteletben álló dájen-je, alpapja, aki az idők folyamán elöregedett. Az öreg ember w.ba pedi* nem olyan fürge már, mint a fiatalé, különösen, ha csuz hasogatja, félnie kell a szeles időjárástól. A rendes fizetésén kívül ki is járt ezért neki minden évben huszonöt forint, hogy felmehessen a Lukácsfürdőbe. Rendes tétel volt ez már a költségvetésben, szívesen megszavazták neki, soha gon dolatban sem merült fel az ellene való tiltakozás. Mikor aztán Rósa Izsót választották hitközségi elnöknek, a nagy erélyű férfiú rendbe akarta hozni a község némiképpen zilált ügyeit, nekiesett a költségelőirányzatnak, jobbról is lefaragott belőle valamit, balról is redukált, igy szállította le öreg alkalmazottak fürdőzési segélyét is husz forintra. A dájen nagyot nézett, nyelt egyet, aztán felment Rósához, aki a rekonstrukció körüli munkálkodásaiért épp akkorában kapott nemességet — Elnök ur, valami mondani valóm volna. — Hál csak mondja. — Azelőtt, ha a szegény zsidó elment a magyar pemeshez, szó nélkül kapott huszonötöt Maga alig lett magyar nemes, máris levon nekem ői forintot? Rósa Izsó nem szólt semmit, de még aznap kiutalványozta az egész huszonöt forintot. »Maradéktalanuh, ahogy a mostanában divatos kedvenc szóval mondanák. Bob. Női és férfi fehérriemüek ké«zen é« r-nde ésre mindenféle n.gill. TabIiiAhaIm „KELENGYE" anyagok nagy választékban SrOllűK I Clft Üzletében 25 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr- Szabó LAsziA 86 ///. János. 40. x Torontál-Ujvár 1847 IV. 7. f Bp. 1916 II. 19. Sz-en temették el. Sógorával Gál Kálmánnal, hosszú éveken át társtulajdonosa volt a »Gál Testvérek* cégnek. Közgazdasági téren elismerésre méltó működést fejtett ki. Tagja volt a köztörvényhatósági bizottságnak. Igazgatósági tagja a Szegedi Téglagyár Társulatnak, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbanknak és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak, az Osztrák-Magyar Bank szegedi fiókjának váltóbirája. Ifjabb korában élénk társadalmi életet folytatott Budapesten és a Budai Dalárdának egyik ünnepelt tagja volt. A Nőiparegvesületnek haláláig pénztárosa. Jeles gazda volt, aki szatymazi szőlőjében népszerűsítette a szegedi nyaralást Egyike volt azon Jánosoknak, akikről a szatymazi vasúti állomás előtti vasúti megállót »Jánosszállás«-nak nevezték el. Hk. Sz. 1881 X. 22. Gál Irma Erzsébet 33. (x Sz. 1864 IV. 14.) Gyermekei: a) József. 55. x Sz. 1888 II. 1. A piaristák szegedi gimnáziumában végzett, majd a budapesti műegyetemen abszolvált. A szegedi honvéd lovastüzérekkel harcolta végig a világháborút. Hadi kitüntetései: III. o. katonai érdemkereszt a kardokkal, ezüst és bronz katonai érdem érem a kardokkal, nagy ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. HŐSÍPS magtartásáért vitézzé avatták. Leszerelése után hosszabb ideig a gróf Vigvázó vácrátóti birtokán mint bérlő gazdálkodott. Élénk részt vett a Szegedi Csónakázó Eívlet életében, amrlvnck huzamosabb ideig gazdája. b. László. 56. x Sz. 1890 VII 10. A piaristák szegedi gimnáziumában érettségizett s már iskolai tanulmányai alatt kitűnt kiváló tehetségével, mint önképzőköri elnök. A budapesti tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett, majd bevonult katonának és a világháborút a cs. és kir. 8. huszárezrednél szolgálta végig. Hadi kitüntetései: ezüst és broní katonai érdemérem a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesülési érem és háborús emlékérem. Mint főhadnagy leszerelve, a budapesti kir. törvényszéktől berendeltetvén az Igazságügyminisztériumba, csakhamar a miniszter személyi titkárává osztatik be és amely beosztását megtartva, mint miniszteri tanácsos ma a szegedi jogkereső közönség példátlanul jóindulatú, állandó atyai támasza. Hk 1915 III. 25. Pártos Elzával * (Pártos Gyula műépítészt és Bartolucci Viktória operaénekesnő leányával), amely házassásbői származil Hanna. 66. x Bp. 1919 X. 28. E házastársától elválva Hk. II. Bp. 1930 XII. 9. Dr. P. Uray Mária (Urav Zoltán és nemeskéri Kiss Ilona leánya). V. Ferenc. 41. x Torontál-Ujvár 1856 XIL 3. Hk. Sz. 1881 V. 21. Madár Irénnel (x Sz,' 1862 III. 8.) Sz-en érettségizett a felsőkereskedelmi iskolában s 1877 a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tisztviselője, 1900 ugyanannak helyettes vezérigazgatója lett Elénk' társadalmi életet élt, vezető tagja volt a Szegedi dalárdának, tisztviselője a Jótékony Nőegyletnek. Mint kőztörvényhatósági bizottsági tag nagy befolyást gyakorolt a város ügyeire. Kiváló tehetségű bankár volt, aki hatalmas iramban fejlesztette a vezetése alatti pénzintézetet f Sz. 1901 V. 24. fii'. 1 «*ál bél, 8 p egy teljes rakettlíűfozás! (TEIME^ pnec'élis szakmflhe'vében, Kelemen ucc 7 198 ^ f P ITO K P>íj TIBOR fWonctAMe c«ak toaH «raW! hévhez. fordulat bizalommal. M»Ji*Migawa^MBaigaaatMiMaBBaB«!Ba^ww«ii»iiiii mm m ini.nw luummuiviiiii •••mii —«an—— Most vásárodon bútort Mertésznél! Eqy ritka alVa'mi v5tel folytán szebbnél szetji £< ~S f* ti. /ír^r/ hálószobák, remek ebédlők és pomoás urlszobák "'CylCpü UI XZK JL kerülnek e'adá?ra. TfimSrfa h6l*szoMk már 250 pergőéri, hallitott, modern ebédlőket 650 pengőért, valamint az Csízei mflinar' hnto'atwat I*va1 az e készMé*! *ron alu' Árusítom, óriási választékban. 195 KERTÉSZ SÁNDOR, Feketetat ucca 19. mai i mim N—M—IM—nrm i imw [•••HIIIIIIIIMHI I ii n • mi—••! IIIHWIi HII i n i n wiiim n—IIMIIW———i—M Szegedi Butókarosszéria (ízem Kossuth Lajos sugárut OS. Telefon 21-12. Legjutányosabb árban vállalja régi autók fényezését, javítását, uj szemely- és teherautók, valamint autóbuszok készítését j