Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-06 / 125. szám
1931 junius 6. DÉLMAGYARORSZAG 68 levente-fogoly a vasketrecben Megdöbbentő események a városi bérház udvarán (A Délmagyarország munkatársától.') Akiket a dolguk pénteken délelőtt a városi bérház udvara felé vezetett, éktelen lármát, ordítozást hallhattak, amely a kora reggeli órákban kezdődött, de még délután két órakor sem szűnt meg. A szokatlan lárma a bérház udvarának baloldali sarkából, egy szélesre tárt ajtón keresztül tört elő. Aki nem tudta legyőzni kíváncsiságát és elment ehez a nyitott ajtóhoz, megdöbbentő látvány tárult eléje. Az ajtó mögött félhomályos szobát láthatott, amelyet vasrács választ k?t részre. A vasrács mögött félmeztelenre vetkőzött fiatalemberek szorongtak heringszerü összezsúfoltságban és valahányszor megláttak' valakit a rácson keresztül, egymással versenyezve kiáltoztak feléje. Hogy mit kiáltoztak, mit akartak, azt az éktelen lármában képtelenség lett volna megérteni. Az első pillanatban mindenkit, aki benéaett ebbe a kamrába, zsibbasztó borzalom fogott el, mert elképzelhetetlennek tartotta, hogy a rács mögé hatósági intézkedések álapján kerültek azok az állandóan kiáltozó fiatalemberek, hogy ezt a vasketrecet Krisztus születése után 1931-ben találta fel a közigazgatási leleményesség. Ha azután tekintete megszokta a látványt, felfedezhette a rács előtt a ketreczbe zárt fiatalemberek őrizőjét és megtudhatta tőle, hogy a vasrács mögött szabadságvesztésre Vélt leventék várják tizenkétórás büntetésük leteltét. A tizenkétórás büntetést pedig azért szabták ki rájuk, mert nem jelentek meg a hősök vasárnapi ünnepélyén. De megtudhatta azt is, hogy a mennyezetig érő vasrács mögött, az alig néhány négyzetméternyi területen nem kevesebb, mint hatvannyolc 16—18 esztendős fiatalembert zsúfoltak össze, akik reggel hét órakor kezdték meg büntetésüket és csak este hétkor szabadulnak. Ez alatt az idő alatt semmiféle élelmet nem kapnak, legfeljebb vizet, söt. — ha egyiknélmásiknál találtak valami élelmiszert, azt a motozás alkalmával- elvették. — Meg se hallgattak bennünket, csak" lefogtak és behoztak —, kiáltozták elkeseredett, hangon a rács mögül a legénykék, akik az embertestekkel tultömött ketrec izzóvá vált levegőjét csak ájuldozva birták ki és e^ért ledobálták magukról ruháikat is. — Igy nevelnek minket! — kiáltotta tul valamennyit az egyik félmeztelen legény, aki félig ülő, félig fekvő helyzetben dűlt neki a rácsnak, hogy legalább a hátát érje az udvar frissebb levegője. A Délmagyirország munkatársának figyelmét egy felháborodott városi tisztviselő hivta fel a vasketrecbe zárt hatvannyolc gyerekemberre. A Délmagyarország munkatársa, amikor megtekintette ezt a vasrácsos kintanyát, azonnal a polgármestert kereste, hogy sürgős intézkedésre kérje föl az embertelenség megszűntetésére. A polgármester szobája azonban üres volt. A polgármester a déli órákban eltávozott a városházáról, hogy kiegészítse a még mindig Szegeden időző Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kíséretét. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettest kértük erre fel, hogy tekintse meg a vasketreciet. A polgármesterhelyettes le is ment a bérház udvarába és benézett a vasketrecbe. Amint az ott összezsúfolt fiatalemberek megpillantották, elhallgattak és kérő, segitséget váró tekintettel néztek rája. Dr. Pálfy József csak néhány pillanatig birta ki az eléje táruló látványt. Megkérdeztük tőle, hogy helyesli-e az intézmény ilyen módon vaió népszerűsítését? — Nem Ismerem a helyzetet, nem tudok hozzászólni — válaszolta a polgármesterhelyettes —, én csak annyit tudok, hogy az ujabb rendelkezések következtében a renitens leventéket tényleg szabadságvesztéssel is lehet büntetni, a város ezért készíttette azt a vasrácsos alkalmatosságot a bérház egyik földszinti hivatalszobájából. A leventéket a rendőri fogdába nem szabad elzárni. Annyi azonban bizonyos, hogy hatvannyolc embert nem szabadba összezsúfolni ezen a szük helyen. Ha nincs más megfelelő hely, akkor nem szabadna mind a hatvannyolccal egyszerre kitöltetni a büntetésidőt Amikor a polgármesterhelyettes alakja eltűnt a rács elől, a hatvannyolc leventenémétül.»l2r?Déll harangszó az Egyetemi temj lomból,:, időjárásjelentés. 12.05: * rS0T' " tettjénekf hangverseny©.;^ h angverseny ífplvi^' iárás nek: bor. ,'G dr.) 7: i verseny működi! r^oe ^nplofíb'p&tzr* ^eíér zeneiskolai igazgató, a Vá« jro-i ZcnCTsTioía ének. és zene'.cara, gojdnnknpégvcfogoly ismét éktelen orditozásba kezdett, amely megállította a járókelőket, becsalta a bérház udvarába azokat is, akik a Széchenyi-téren mentek keresztül. A legnagyobb siker jegyben zászlót bontott a független balpárt Rassau Károlyt mlndentttt lelkesen ünnepeltek „Rám csak azok szavazzanak, akik azt kivániák, hogu Igazi népuralom kossuthl gondolat ervénuesltéseert harcoltak" - „Hajlandó vaguok kQzd szeged minden egpetemes érdekéért" a küzdeni (A Délmagyarország munkatársától) A független balpárt csütörtökön bontotta ki Szegeden választási lobogóját és ez a zászlóbontás a legnagyobb lelkesedést keltette a város és a tanyavilág lakossága körében. Rassag Károly pártjának néhány vezetőjével és parlamenti fegyvertársával, Hegymegi-Kiss Pál debreceni képviselővel csütörtökön délelőtt Alsótanyán látogatta meg választóit. Eredetileg az volt a terve, hogy beszámoló beszédet tart, a hatóságok azonban ezt az ellenzéki népgyűlést nem engedélyezték. Alsótanya népe azonban így is hitet tett képviselője mellett. A legnagyobb szeretettel fogadták mindenütt, ahol csak megfordult. Azokban a tanyaházakban, ahová ellátogatott, tömegesen gyűltek össze hivei és barátai és lelkesen ünnepelték mindenütt. Az ünneplés Röszkén még inkább fokozódott. A vendéglőbe, ahol a gyűlést tartották, erős rendőri készültséget vezényeltek ki. A vendéglő nagytermében háromszáz- j nál több választó hallgatta és éljenezte végig Ras- I say politikai hitvallását. Ugyanabban az időben, amikor az ellenzéki gondolat kifejtését több, mint háromszáz rőszkei választó lelkesedte végig, a kormángpárt jelöltje is népgyűlést kivánt tartani, de ez a népgyűlés a legteljesebb közöngbe fulladt. A független balpárt gyűlését Ottovay Károly nyi. totta meg. Utána Wolf Miksa _ tartott beszédet a kormány gazdasági politikájának teljes csődjéről. Megállapította, hogy a kor. mány minden egyes gazdasági ténykedése gazdaellenes. Ugyanez a gazdaellenes politika uralkodik a szegedi városházán is. A kormány és a városi hatóság gazdaellenes politikája megszünteti a gazdatársadalom teherbíró képességét, ez előbb-utóbb ugy az állam, mint a város elsorvadására vezet Mi nem vagyunk forradalmárok — fejezte be Wolf Miksa nagy tetszéssel és helyesléssel fogadott beszédét —, mi alkotmányos eszközökkel kívánjuk a jelenlegi katasztrófális helyzetet megváltoztatni és ennek a nemzetmentő célnak a leghivatottabb harcosa Rassay Károly. Ezután Rassay Károly tartotta meg beszédét — Nem azért jöttem Szegedre — mondotta —, hogy mandátumot kunyeráljak, hanem azért, mert Szeged mandátumát újból el akarom nyerni, öt évvel ezelőtt azért fogadtam el a szegedi balpárt meghivását, mert éreztem, hogy a szabadelvű politika, Kossuth Lajos igazi politikája mindaddig nem lehet átütő erejű országos politika, amig csak Budapest falai közé szorul. Amikor azután Szeged polgársága diadalra vitte ezt a politikát, egyesek azt kívánták tőlem, hpgy mondjak le a balpárti lista második jelöltje javára mandátumomról. Ezt nem tettem meg, mert abban a hitben éltem, hogy Szeged polgársága engem válísztott meg Szeged képviselőjévé. De nem mondottam le Szeged mandátumáról azért sem, mert nem akartam nevetségtárgvává tenni Szeged ellenzéki, szabadelvű polgárságát Megvoltam ugyanis győződve arról, hogy az az ur, akit mandátumhoz juttatott volna a lemondásom, akit nem hatott át az ellenzéki gondolat, rövidesen cserben hagyta volna az ellenzéki választókat és belépett volna a kormánypártba. Ez a belépés nem sokkal a választás után meg is tőrtént. Kérdem ezek után, nem vétet tem volna-e Szeged ellen,, az ellenzéki politika ellen, ha lemondva mandátumomról, országos bot ráng középpontjába kényszerítem Szeged városát 1 (Hosszantartó taps és lelkes éljenzés.) — A szegedi városi hatóság és a kultuszminiszter ' politikáját ugy az országra, mint Szeged városra | végzetesnek tartom — folytatta ezután Bassay —, ezért választanom kellett két lehetőség között. Vagy beállok azok közé, akik elhallgattatott lelkiismeretükkel elnézik azt a végzetes pazarlást, amely előbb-utóbb katasztrófához vezet, vagy pedig síkra szállok ellene. Nem vagyok az az ember, aki a kultura ellen agitál. Nekünk, ellenzéki szabadelvű polgárságnak, érdekünk leginkább, hogy a nép minél tanultabb legyen. mert a hatatom eröszakávat és butításával szemben csak egyetlen fegyverünk van: a nép értefmessége, tamiltsága. Bár tanultabb lett volna a magyar nép 1911 el Kft, akkor nem vihették volna bele a világháború katasztrófájába. (Éljenzés.) De a szükséges iskolák és az aránytalan költekezés között nagy a különbség. Nem kifogásolta soha, hogy a magyar Alföld népe végre hozzájusson a maga iskoláihoz, de mindig számolt az ország teherbíró képességével is. Áldozni kell a kulturáért, de a kultura, az iskola nem lehet öncél, az csak arra való, hogy neveljen, ehez azonban előbb csizma kell, élelem kell, a; élet legelemibb szükségleteinek biztosítása kell. Szegeden mindent az egyetemi építkezések kártyájára tettek fel. Ha a régi, gazdag Nagymagyarország beérte három egyetemmel, akkor a koldussá vált, lerongyolódott kis Csonkamagyarország nem teremtheti elő a hat egyetem fentartásához szülcBelvarosI Mozi Szombat, vasárnap Mosoly országa t és HANS M1ERENDOBF főszereplésével. Lehár világhírű operettje: BICHÁRD TAUBEB és HANS MIERENUURF löszereplí Azonkívül: Zenésznek Ali a vllhg. Trükkfilm. Előadások kezdete S, 7, vasár- ét ünnepnap 8, 5, 7 órakoi a téli, 9 ornkor n nyAri helyl« oben Korzó Mozi Szombat, vasárnap A HALHATATLAN LUMP dráma Liane Hald, Gustav Fr&hlích, Hans Adalbert Schlellow főszereplésével. Azonkívül A csodabárka. Trükkfilm. Előadások kezdete 5, 7, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 órakor a téli, 9 árakor n nvari helyiségben