Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-06 / 125. szám
DÉLMAGYARORS7*' 1931 junius 6. séges anyagi eszközöket. A régi három magyar egyetem mindig termelt ennyi kulturát és tudást, mint amennyit ez a mostani hat egyetem protekciós tanáraival és hallgatóival termel. Maradjon a tudomány fejlesztése arányban az élettel, mert semmiféle építkezést sem lehet a toronynál elkezdeniAzokból a munkaalkalmakból, amelyeket az egyetemi építkezések jelentettek Szegednek, nem származik kereseti, megélhetési lehetőség a jövő számára. Rassay ezután arról beszélt, hogy Magyarország költségvetése néhány év akti megháromszorozódott, ezzel szemben a bevételek a minimumra zsugorodtak össze. Ezer és ezer dolgozni akaró kéz hiába nyul a megszerezhetetlenné vált darab ke nyér felé. Ma ezeket meg nem látni: a nemzet ellen árulás lennel (Taps.) Naiv dolog azt képzelni, hogy amikor az ipar, a kereskedelem és a mező. gazdaság a legsúlyosabb válsággal küzd, a tisztviselők megélhetési bázisát nem fenyegetheti semmiféle. veszedelem. A? m-hfág egyetemes érdeke kiván fa. hogy i megállj t kiáltson a polgári öntudat ennek a kormánypolitikának. A kormány minden baj okát a Trianonban jelóli meg. Ha már erre a nemzetre a bűnös politika keserű gyümölcseként rázudult a trianoni szerencsétlenség, nem volna szabad itt lakodalmi életet éln). az ország lakossága joggal kiván fokozottabb előrelátást, megértést, testvéri együttérzést azoktól, akik az ország sorsát intézik. Azzal a kormányzattal szemben, nmely ezt nem látja be, magamra hagyottan is küzdenem kell. (Közbeszólás: Nem lesz magára hagyva.) — Nem a kistisztviselők amúgy is kicsi fizetését kell csökkenteni, hiszen ma már a tisztviselők tábora az egyetlen fogyasztóképes tábor ebben az országban. Ha tehát tőlük is elveszik a megélhelés lehetőségét, a lakosság többi kategóriáit lökik még mélyebbre a válságba. Azokat a tételeket kell redukálni, amelyek a mai viszonyok között bűnös lukszust jelentenek. Miért kell másfélmillió pengőket sajíótámogatásokra, félmillió pengőket re de" e é i a apokia fordi a i m ér; kell a' ál ami szinházak támogatására milliókat elkölteni, miért kell szobrokat emelni, követségi palotákat vásárolni és berendezni százezerpengős szőnyegekkel és dísztárgyakkal, amikor a leaelemibb szükség, letekre nem jut pénz? — A Bethlen-kormány tiz év alatt egyetlen ötletet termelt ki: a bolettát, amellyel azonban a gazda csak adót fizethetett. Kérdi, hogy a gazdák mi hasznát vették a bolettánakf — Semmitl — kiáltozták a teremben. — A gazda önhibáján kivül került válságos helyzetbe. A régi magyar törvények gondoskodtak már a válságba jutott gazdák támogatásáról, azonban ugy, hogy ezt a támogatást csak a tényleg ráutalt gazda kapja meg. A boletta az ö'holdas g-izda számára nem Jelent segítséget, de annál nagyobb hasinál látják a százezerholdas nagy uradalmak. Ez pedig igazságtalan és jogosulatlan intézkedés, mert a nagy uradalmaknak voltak konjunklurás évei és igy joggal kivánhatja mindenki ezektől, hogy <7 nehéz esztendőket most saját erejükből vészeljék át- Ha a kormány a legteliesebb tehetetlenséget árulta el a hadirokkantaikat, a hadiözvegyekkel, a hadiár uáhkil, a nyugdíjas-, k ai és általában a nyomorgó kisexistenciákkal szemben, akkor legyen tehetetlen a favorizált polgárokkal szemben is- (Éljenzés és tqps. ) — Szeged város hatósága még mindig aít hiszi, hogy a városra vállalt óriási terheket ki tudja sajtolni a polgárságból. Közben nem veszi észre, hógy a földbérlök már fizetésképtelenek, nogy maholnap lehetetlenné válik a földek bérbeadása is és ezzel sietteti a katas.-.trófa bekövetkezését. Ma minden közületnek, államnak, városrak egyaránt csak egy kötelessége van: a közterhek csökkentése és a legszigorúbb takarékosság érvényesítése minden vonalón. — Ugy érzem — mondotta ezután emelt han,íon Rassay —, hogy a jövőben mi közöttünk félreértés nem lehet. Aki a legkisebb mértékben is helyesli a kormány és a városi hatóság politikáját, az rám nem adhatja a választásokon a szavazatát Rám csak azok szavazzanak, akik azt kívánják tőlem, hogy az Igazi népuralom, • kossuthi gondolat érvényesítéséén har coljak. Én Szeged város minden egyetemes érdekéért hajlandó vagyok küzdeni, de olyan érdekeknek, amelyek egyeseknek kormányfőtanácsosi cimet, másoknak rendelést, üzletet szórakozási lehetőséget jelentenek, képviselője lenni nem tudok és nem is akarok. A népgyűlés résztvevői felugrálva helyeikről, percekig éljenezték és tapsolták Rassay Károlyt. Amikor a lelkes ünneplés véget ért, a népgyűlés HegymegtKIss Pált, Debrecen ellenzéki követét kivánta hallani. Hegymegi Kiss Pál beszédében őrömmel állapi" totta meg,, hogy ezen a népgyűlésen leolvadt a szegediek szivéről a jégkéreg, amit a kormánypárt politikai mesterkedése vont rája. Az ellenzéji egy jobb magyar jövő igazságáért harcol. Amiraz ellenzék hirdet, az nem más, mint amiért több, mint ngolcvap évvel ezelőtt szegedi szuronyok és szivek segítségével Kossuth Lajos sikra szállt. Kossuth céljai és eszméi azóta sem haltak meg. A hatalmások veszélyes játékot űznek, amikor el akarják venni a magyar nép ideálját, amikor a maguk politikai céljaira akarják kihasználni azt a rajongást, amit a magyar nép érez halhatatlan vezére, Kossuth iránt. Kossuth elgondolásának, a polgári gondolatnak hivatott védelmezője az ellenzék, nem pedig az ország mai urai. Rassay támogatására kéri fél a szegedieket. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Gyermek tiroli nadrág A A r nadrágtartóval. 2-es nagyság 3*50 % I le 10% pénztári eng. - 35 |J laj Számonként 30 f emelkedéssel • ^ Fehércégtáblás Boros Miksa cég Széc!teny!-fér 15., Blau László melleit A lelkes hangulatu népgyűlést dr. Pap Róbert zárta be emelkedett szellemű rövid beszéddel. A független balpárt este jól sikerült és lelkes hangulatu pártvacsorát rendezett a Kálvária.uti Marschall-vendéglőben, amelynek tágas kerthelyisége zsúfolásig megtelt. Az első beszédet dr. Vajta Jenő mondotta, majd dr. Singer István beszélt. Singer beszéde közben érkezett meg Rassay Károly, akit a vacsora nagyszámú közönsége percekig ünnepelt. Helmberger György, volt zentai polgármesterhelyettes mondta az első köszöntőt Rassawa. örömmel állapította meg, hogy Rassay nem tkijáró emberi, az ő személye garancia arra, hogy a menekültek egyszer visszajutnak idegen impérium alá került hazájukba. Beszélt a nyugdijasok kétségbeejtő helyzetéről, kijelentette, hogy a szegedi nyugdíjasok a kormánynál még, panaszaik meghallgatását sem érhették el. Olyan politikai rendszerre van szükség, amely tömöríti az erőket. Felszólította minden osztálgostársát, hogy állfon Rassay zászlója alá. Ezután Rassay Károty tártótt beszédét. Elmondotta, hogy kora ifjúsága óta küzd a kósiuthi függetlenségi gondolatért. Az egyik szegedi lap mégis kétségbevórtta azt a jogát, hogy a kossuthi gondolat hivének hirdesse magát. Nem tudja, hogy hol lehetett megszerezni ezt a jogot inkább, a függetlenségi harcok tüzvonalaiban, vagy pedig a munkapárt előszobáiban. — Ha valakinek joga van a függetlenségi gondola! letéteményesének mondania magát, akkor nekem van — mondotta —, aki rendületlenül kitartottam mellette, azoknak van a legkevésbé, ak k nek működése szöges ellentétben van a kossuthi gondolattal, amely nemcsak az Ausztriától való elszakadást jelentette, hanem a szabadelimséget is. Kossuth serlegéhez csak az nyúljon, aki nem részese a kossuthi gondolatokat megtagadó kormányzatnak, de hive a sajtószabadság, az esküdtszék, a fogepyenlöség, a parlamenti bíráskodás, az egyenlő teherviselés, a népképviseleti parlament gondolatának. Ezzel pedig hiába dicsekszik választások idején a kormány, mert a magyar nép jól tudja, hogy Kossuth gondolatai még mindig megvalósítatlanok. A mai választási rendszer a nép birkózása a kormányhatalommal. (Taps.) A kor. mány ezzel a választással nem akar mást, csak párluralmi rendszerének meghosszabbítását. A mai kormányzat teljes tehetetlenséget árul el az Ország sulyok problémáival szemben. Az ország talpraállítása CSikis a kóSsuthi gondolát érvényesítésé, vei lehetséges. Vissza kell adni a nemzet rendelkezési jógát, mért tizévi tapasztalat alapján kétségbevonja, hogy a jelenlegi kormányzat, amely a hatálmát nem a néptől kapta, alkalmas lenne a némzet vezetésére. Rassay ezután ötéves képviselői működéséről beszélt és kijelentett®, hogy ennek a képviselősége alatt Szegednek csak erkölcsi értékeket hozhatott. Foglalkozott ezután azzal a Szegeden fólyó költekezéssel, amelynek tempóját a kultuszminiszter diktálta és amely a váras végzetes eladósodásához vezetett. — Sohasem tnondottam azt, hogy nincs szükség kulturára, de az a kultura. amely a mai viszo. nyók között palótákat épit és azoknak a falán önmagái örökíti meg egészen a mennybemenetelig (taps), amikor nincs csatornája, kövezete ennek a városnak, a legszomorúbb passiójiték, amelyet Szeged közönségével eljátszatnak. Sohasem .tudna támogatni olyan Irányzatot, amely néhány év alatt egymillió pengőt költött el a szinházi házikezelésre. Szeged dolgozó társadalma végre szabadítsa fel magát abból az álomszerű nyomásból, amelybe a kulturátlanság vádjának terrorjával taszították. Ha megtörténik ez a lelki felszabadulás, akkor uj irányt diktálhat a város politikájában is. A nagyhatású beszéd után Wolf Miksa szólalt fel. — Ma a tanyákat jártuk, járhatatlan rossz uta. kon vergődtünk keresztül, rongyos flaszteren bukdácsoltunk végig, amikor végre bekerültünk a városba, ott állott előttünk a város bölcs hatósága szoborképben megörökítve az egyetem falán. Régebben megvárták az államférfiak, hogy az utókor örökítse meg emléküket, a maiak — ugy látszik — félnek attól, hogy az utókor megfeledkezik róluk és ezért sietnek önmaguk megörökítésével. A kultu. rális építkezés nem más, mint Potemkin.falu, amely, j elkendőzi a gazdasági reménytelenséget, az általános nyomort és pusztulást. Egy olyan parlamenttől, amelynek képviselői nagyrészben igazgatói és felügyelőbizottsági tagjai a karteleknek, nem várhat: semmi jót ez az ország. (Altalános helyeslés.) Dr. Reich Zoltán pohárköszőntőjében Rassay politikai múltját ismertette és megállapította, hogy a mai politikában Rassay személye jelenti országos szempontból is a kossuthi gondolatot Dr. Balló István nyugalmazott tanfelügyelő a hadirokkantak, fizve*; gyek és árvák siralmas helyzetét tárta fel. — Én a »Te sasa loquntur helyett két számot írnék fel az égre — mondotta —, azt a két számot amely megmutatja, hogy ar. állam mennyit ad havonta a hadiárváknak és a hadiözvegyeknek A ha. diárvák, akiknek se apjuk, se anyjuk nincsen, három pengő ötven fillért, a hadiözvegyek pedig öt pengőt kapnak. Ennek a kérdésnek a rendezése a nemzeti becsület kérdése. Az a kormány, amely i igy bánik el a háború áldozataival, de amely lehe- j tővé tesz százezerpengős mammutfizetéseket, nem érdemel kíméletet. Kertész József a kisiparosság nevében beszélt és megállapította, hogy a kormánypárt iparosjelöltje nem érdemli meg a mandátumot, mert évek óta tagja a felsőháznak, ahol azonban egyszer sem emelte fel a szavát a kisiparosok érdekeinek védelmében. Rassayban megbizhatik a kisiparosság, Rassav mindig a kisemberek szószólója volt. Dr. Tóth László a kossuthi demokrácia képviselőjét üdvözölte Rassayban. A vacsora a késő éjszakai órákban lelkes hangulatban ért véget. •Kl a m VJl leszÁllitotf Árban BÚTOR Wiesnernél Bradi acca 6 alatl üzletem megszűnik . Levente Szülök! A Scmogyitelepi Levente Egye- ii'et f. hó ' 7-én délután 4 óra! kezdettel SZU1G1 érte-1 hezletef tart a Szabó-téle vendéglő (I. ucca) külön termében. _„ ... _ , íu EIndkség.