Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-06 / 125. szám

DÉLMAGYARORS7*' 1931 junius 6. séges anyagi eszközöket. A régi három magyar egyetem mindig termelt ennyi kulturát és tudást, mint amennyit ez a mostani hat egyetem protekciós tanáraival és hallgatóival termel. Maradjon a tudo­mány fejlesztése arányban az élettel, mert sem­miféle építkezést sem lehet a toronynál elkezdeni­Azokból a munkaalkalmakból, amelyeket az egye­temi építkezések jelentettek Szegednek, nem szár­mazik kereseti, megélhetési lehetőség a jövő szá­mára. Rassay ezután arról beszélt, hogy Magyarország költségvetése néhány év akti megháromszorozódott, ezzel szemben a bevételek a minimumra zsugo­rodtak össze. Ezer és ezer dolgozni akaró kéz hiába nyul a megszerezhetetlenné vált darab ke nyér felé. Ma ezeket meg nem látni: a nemzet ellen árulás lennel (Taps.) Naiv dolog azt képzelni, hogy amikor az ipar, a kereskedelem és a mező. gazdaság a legsúlyosabb válsággal küzd, a tisztvi­selők megélhetési bázisát nem fenyegetheti semmi­féle. veszedelem. A? m-hfág egyetemes érdeke kiván fa. hogy i megállj t kiáltson a polgári öntudat ennek a kormánypolitikának. A kormány minden baj okát a Trianonban jelóli meg. Ha már erre a nemzetre a bűnös politika keserű gyümölcseként rázudult a trianoni szeren­csétlenség, nem volna szabad itt lakodalmi életet éln). az ország lakossága joggal kiván fokozottabb előre­látást, megértést, testvéri együttérzést azoktól, akik az ország sorsát intézik. Azzal a kormányzattal szemben, nmely ezt nem látja be, magamra ha­gyottan is küzdenem kell. (Közbeszólás: Nem lesz magára hagyva.) — Nem a kistisztviselők amúgy is kicsi fizetését kell csökkenteni, hiszen ma már a tisztviselők tábora az egyetlen fogyasztóképes tábor ebben az országban. Ha tehát tőlük is elveszik a megél­helés lehetőségét, a lakosság többi kategóriáit lö­kik még mélyebbre a válságba. Azokat a tételeket kell redukálni, amelyek a mai viszonyok között bűnös lukszust jelentenek. Miért kell másfélmillió pengőket sajíótámogatásokra, félmillió pengőket re de" e é i a apokia fordi a i m ér; kell a' ál ami szinházak támogatására milliókat elkölteni, miért kell szobrokat emelni, követségi palotákat vásá­rolni és berendezni százezerpengős szőnyegekkel és dísztárgyakkal, amikor a leaelemibb szükség, letekre nem jut pénz? — A Bethlen-kormány tiz év alatt egyetlen ötletet termelt ki: a bolettát, amellyel azonban a gazda csak adót fizethetett. Kérdi, hogy a gazdák mi hasznát vették a bolettánakf — Semmitl — kiáltozták a teremben. — A gazda önhibáján kivül került válságos helyzetbe. A régi magyar törvények gondoskod­tak már a válságba jutott gazdák támogatásáról, azonban ugy, hogy ezt a támogatást csak a tényleg ráutalt gazda kapja meg. A boletta az ö'holdas g-izda számára nem Jelent segítséget, de annál nagyobb hasi­nál látják a százezerholdas nagy uradal­mak. Ez pedig igazságtalan és jogosulatlan intézkedés, mert a nagy uradalmaknak voltak konjunklurás évei és igy joggal kivánhatja mindenki ezektől, hogy <7 nehéz esztendőket most saját erejükből vészeljék át- Ha a kormány a legteliesebb tehe­tetlenséget árulta el a hadirokkantaikat, a hadi­özvegyekkel, a hadiár uáhkil, a nyugdíjas-, k ai és általában a nyomorgó kisexistenciákkal szemben, akkor legyen tehetetlen a favorizált polgárokkal szemben is- (Éljenzés és tqps. ) — Szeged város hatósága még mindig aít hiszi, hogy a városra vállalt óriási terheket ki tudja sajtolni a polgárságból. Közben nem veszi észre, hógy a földbérlök már fizetésképtelenek, nogy maholnap lehetetlenné válik a földek bérbe­adása is és ezzel sietteti a katas.-.trófa bekövetke­zését. Ma minden közületnek, államnak, város­rak egyaránt csak egy kötelessége van: a közterhek csökkentése és a legszigorúbb takarékosság érvé­nyesítése minden vonalón. — Ugy érzem — mondotta ezután emelt han­,íon Rassay —, hogy a jövőben mi közöttünk félre­értés nem lehet. Aki a legkisebb mértékben is he­lyesli a kormány és a városi hatóság politikáját, az rám nem adhatja a választásokon a szavazatát Rám csak azok szavazzanak, akik azt kí­vánják tőlem, hogy az Igazi népuralom, • kossuthi gondolat érvényesítéséén har coljak. Én Szeged város minden egyetemes érdekéért haj­landó vagyok küzdeni, de olyan érdekeknek, ame­lyek egyeseknek kormányfőtanácsosi cimet, má­soknak rendelést, üzletet szórakozási lehetőséget jelentenek, képviselője lenni nem tudok és nem is akarok. A népgyűlés résztvevői felugrálva helyeikről, per­cekig éljenezték és tapsolták Rassay Károlyt. Ami­kor a lelkes ünneplés véget ért, a népgyűlés HegymegtKIss Pált, Debrecen ellenzéki követét kivánta hallani. Hegymegi Kiss Pál beszédében őrömmel állapi" totta meg,, hogy ezen a népgyűlésen leolvadt a szegediek szivéről a jégkéreg, amit a kormánypárt politikai mesterkedése vont rája. Az ellenzéji egy jobb magyar jövő igazságáért harcol. Amiraz el­lenzék hirdet, az nem más, mint amiért több, mint ngolcvap évvel ezelőtt szegedi szuronyok és szi­vek segítségével Kossuth Lajos sikra szállt. Kossuth céljai és eszméi azóta sem haltak meg. A hatal­mások veszélyes játékot űznek, amikor el akarják venni a magyar nép ideálját, amikor a maguk poli­tikai céljaira akarják kihasználni azt a rajongást, amit a magyar nép érez halhatatlan vezére, Kossuth iránt. Kossuth elgondolásának, a polgári gondolatnak hivatott védelmezője az ellenzék, nem pedig az ország mai urai. Rassay támogatására kéri fél a szegedieket. (Hosszantartó taps és éljen­zés.) Gyermek tiroli nadrág A A r nadrágtartóval. 2-es nagyság 3*50 % I le 10% pénztári eng. - 35 |J laj Számonként 30 f emelkedéssel • ^ Fehércégtáblás Boros Miksa cég Széc!teny!-fér 15., Blau László melleit A lelkes hangulatu népgyűlést dr. Pap Róbert zárta be emelkedett szellemű rövid beszéddel. A független balpárt este jól sikerült és lelkes hangulatu pártvacsorát rendezett a Kálvária.uti Marschall-vendéglőben, amelynek tá­gas kerthelyisége zsúfolásig megtelt. Az első beszé­det dr. Vajta Jenő mondotta, majd dr. Singer István beszélt. Singer beszéde közben érkezett meg Rassay Károly, akit a vacsora nagyszámú kö­zönsége percekig ünnepelt. Helmberger György, volt zentai polgármesterhelyettes mondta az első köszöntőt Rassawa. örömmel állapította meg, hogy Rassay nem tkijáró emberi, az ő személye garancia arra, hogy a menekültek egyszer visszajutnak ide­gen impérium alá került hazájukba. Beszélt a nyug­dijasok kétségbeejtő helyzetéről, kijelentette, hogy a szegedi nyugdíjasok a kormánynál még, pana­szaik meghallgatását sem érhették el. Olyan poli­tikai rendszerre van szükség, amely tömöríti az erőket. Felszólította minden osztálgostársát, hogy állfon Rassay zászlója alá. Ezután Rassay Károty tártótt beszédét. Elmondotta, hogy kora ifjúsága óta küzd a kósiuthi függetlenségi gondolatért. Az egyik szegedi lap mégis kétségbevórtta azt a jogát, hogy a kossuthi gondolat hivének hirdesse magát. Nem tudja, hogy hol lehetett megszerezni ezt a jogot inkább, a függetlenségi harcok tüzvonalaiban, vagy pedig a munkapárt előszobáiban. — Ha valakinek joga van a függetlenségi gondo­la! letéteményesének mondania magát, akkor ne­kem van — mondotta —, aki rendületlenül kitar­tottam mellette, azoknak van a legkevésbé, ak k nek működése szöges ellentétben van a kossuthi gondolattal, amely nemcsak az Ausztriától való elszakadást jelentette, hanem a szabadelimséget is. Kossuth serlegéhez csak az nyúljon, aki nem részese a kossuthi gondolatokat megtagadó kor­mányzatnak, de hive a sajtószabadság, az esküdt­szék, a fogepyenlöség, a parlamenti bíráskodás, az egyenlő teherviselés, a népképviseleti parlament gondolatának. Ezzel pedig hiába dicsekszik válasz­tások idején a kormány, mert a magyar nép jól tudja, hogy Kossuth gondolatai még mindig meg­valósítatlanok. A mai választási rendszer a nép birkózása a kormányhatalommal. (Taps.) A kor. mány ezzel a választással nem akar mást, csak párluralmi rendszerének meghosszabbítását. A mai kormányzat teljes tehetetlenséget árul el az Ország sulyok problémáival szemben. Az ország talpra­állítása CSikis a kóSsuthi gondolát érvényesítésé, vei lehetséges. Vissza kell adni a nemzet rendelke­zési jógát, mért tizévi tapasztalat alapján kétségbe­vonja, hogy a jelenlegi kormányzat, amely a hatálmát nem a néptől kapta, alkalmas lenne a némzet vezetésére. Rassay ezután ötéves képviselői működéséről be­szélt és kijelentett®, hogy ennek a képviselősége alatt Szegednek csak erkölcsi értékeket hozhatott. Foglalkozott ezután azzal a Szegeden fólyó költeke­zéssel, amelynek tempóját a kultuszminiszter dik­tálta és amely a váras végzetes eladósodásához vezetett. — Sohasem tnondottam azt, hogy nincs szük­ség kulturára, de az a kultura. amely a mai viszo. nyók között palótákat épit és azoknak a falán önmagái örökíti meg egészen a mennybemenete­lig (taps), amikor nincs csatornája, kövezete en­nek a városnak, a legszomorúbb passiójiték, amelyet Sze­ged közönségével eljátszatnak. Sohasem .tudna támogatni olyan Irány­zatot, amely néhány év alatt egymillió pen­gőt költött el a szinházi házikezelésre. Szeged dol­gozó társadalma végre szabadítsa fel magát abból az álomszerű nyomásból, amelybe a kulturátlan­ság vádjának terrorjával taszították. Ha megtör­ténik ez a lelki felszabadulás, akkor uj irányt diktálhat a város politikájában is. A nagyhatású beszéd után Wolf Miksa szólalt fel. — Ma a tanyákat jártuk, járhatatlan rossz uta. kon vergődtünk keresztül, rongyos flaszteren buk­dácsoltunk végig, amikor végre bekerültünk a városba, ott állott előttünk a város bölcs ható­sága szoborképben megörökítve az egyetem falán. Régebben megvárták az államférfiak, hogy az utó­kor örökítse meg emléküket, a maiak — ugy látszik — félnek attól, hogy az utókor megfeledkezik róluk és ezért sietnek önmaguk megörökítésével. A kultu. rális építkezés nem más, mint Potemkin.falu, amely, j elkendőzi a gazdasági reménytelenséget, az általá­nos nyomort és pusztulást. Egy olyan parlamenttől, amelynek képviselői nagyrészben igazgatói és fel­ügyelőbizottsági tagjai a karteleknek, nem várhat: semmi jót ez az ország. (Altalános helyeslés.) Dr. Reich Zoltán pohárköszőntőjében Rassay politikai múltját ismertette és megállapította, hogy a mai politikában Rassay személye jelenti or­szágos szempontból is a kossuthi gondolatot Dr. Balló István nyugalmazott tanfelügyelő a hadirokkantak, fizve*; gyek és árvák siralmas helyzetét tárta fel. — Én a »Te sasa loquntur helyett két számot írnék fel az égre — mondotta —, azt a két számot amely megmutatja, hogy ar. állam mennyit ad ha­vonta a hadiárváknak és a hadiözvegyeknek A ha. diárvák, akiknek se apjuk, se anyjuk nincsen, há­rom pengő ötven fillért, a hadiözvegyek pedig öt pengőt kapnak. Ennek a kérdésnek a rendezése a nemzeti becsület kérdése. Az a kormány, amely i igy bánik el a háború áldozataival, de amely lehe- j tővé tesz százezerpengős mammutfizetéseket, nem érdemel kíméletet. Kertész József a kisiparosság nevében beszélt és megállapította, hogy a kormánypárt iparos­jelöltje nem érdemli meg a mandátumot, mert évek óta tagja a felsőháznak, ahol azonban egyszer sem emelte fel a szavát a kisiparosok érdekeinek védel­mében. Rassayban megbizhatik a kisiparosság, Ras­sav mindig a kisemberek szószólója volt. Dr. Tóth László a kossuthi demokrácia képviselő­jét üdvözölte Rassayban. A vacsora a késő éjszakai órákban lelkes hangu­latban ért véget. •Kl a m VJl leszÁllitotf Árban BÚTOR Wiesnernél Bradi acca 6 alatl üzletem megszűnik . Levente Szülök! A Scmogyitelepi Levente Egye- ii'et f. hó ' 7-én délután 4 óra! kezdettel SZU1G1 érte-1 hezletef tart a Szabó-téle vendéglő (I. ucca) külön termében. _„ ... _ , íu EIndkség.

Next

/
Thumbnails
Contents