Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-04 / 124. szám

UELMAM AHOHSJÍ 1931 junius 4. hogy Szegeden mindenki tisztában van az ő, de a többi Jelölt személyével és Ígéreteivel is. Arról beszélt ezután Lájer, hogy Peidl Gyula betegsége miatt nem vállalhat Jelöltséget, de helyette a legkeményebb kiitésii szocialista vezér, peyer Károly fogja a listát vezetni (éljenzés}, • míaft­dik helyre a párt egyik büszkeségét, Kéthly Annát Jelölik, a harmadik helyre Szeder Ferencet, aki különösen a laiya népének iigveivel foglalkozik. — A mai kaotikus állapotokból csak a szociál­demokrácia vezetheti ki az országot — fejezte be beszédét —, a szavazásnál mindenki teljesítse kö­telességét. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A szociáldemokrata párt móravárosl pártszervezete szerdán este a Szél. és Remény-ucca sarkán lévő Sánta.féle vendéglőben tartott gyűlést. A nagy­terem zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A lelkes hangulatu gyűlést szavalókórus vezette be A jól fegyelmezett kórüs Petőfi- és Kassák­\erseket adott elő. Horváth János, az első szónok arról beszélt, hogy a parlament jelenlegi tagjai közül 199 kép. viselő nyiltszavazásos kerületben jutott mandátum­hoz, a 16 titkos kerület 26 ellenzéki k pviselöt adott. Ebből látszik, hogy az általános, titkos választójog bevezetése esetén a mai rendszer egy percig sem ma­radhatna a helyén. A kormány egyelőre még taktikázik a választás kiírásával. Éppen ezért a szociáldemokrata párt igyekszik mindenkit felvilágosítani és a helyes útra vezetni, nehogy bárkit is tévútra vezessenek. .4 választás nemcsak a politikai jogok gyckorlását jelenti, hanem jelenti egyúttal az élit lehetőségét is Az egyes osztályoknak a megfőzése. azt mutatja, hogy szerte az országban elkeseredett etlenzékí hangulat uralkodik. Rossz helyzetben van a kisiparos, kiskereskedő, kisgazda, de a legrosszabb a sorsa a munkásnak, aki ki van téve az éhhalálnak, at öngyilkosságnak Horváth János beszéde végén arra hivta fel a munkásság figyelmét, hogy csakis azokkal az alá irást gyűjtőkkel álljon szóba, akik el vannak látva a szociáldemokrata párt igazolványával. A móravárosi pártszervezet a petófi Sán. dor sugárúti Pulyi-jéle vendéglőben meg­nyitja pártirodáját és «ste 6 órától kezdve mindenkinek a rendelkezé­sére áU, akinek panasza van, vagy aki tanácsot kér. Dr. Stamek Sára volt a kővetkező felszólaló. Arról beszélt, hogy az egész világ állja körül Európa dolgozó népének betegágyát. A betegpég neve: a gazdasági válság és az ebből folyó munka­nélküliség. A betegség abba a stádiumba jutott, amelyet krízisnek neveznek és amelyből két ut vezet ki: egyik a gyógyulás, másik a halál. A nagy beteget orvosok — jók és rosszak —, az államok kormányzatai veszik körül. A jó orvo­sok, a jó kormányzatok igyekszenek a nagybete­gen segíteni, igy például az ongol munkáskormány mindent megtesz a krizis enyhítésére. De még a vesztes országok is törődnek a haldoklóval, csak nálunk nem történik semmi. — De hogy állunk szociálpolitika dolgában? — folytatta beszédét. Htot a 8 órás munkaidő, mi van a munkáslakásokkal? Szegeden a mai zápor tize;er ember laki. sát tmtötte el, erekben a lakásokban a tuberkolózis ütött tanyát... A szociáldemokrata pártnak csak e.gy programja volt és van: emberi jogokat követelünk minden ember számára és ennek kivívására eszközül a tittis választó­fo^at akarjuk. Beszéde végén a nőkhöz fordult azzal a kérés­sel, hogy álljanak a férfiak oldala mellé és velük együtt küzdve vívják meg a fontos harcot. Végül Ddni János szólalt fel, aki azt hangoz­tatta, hogy a joghoz és a kenyérhez minden embernek joga van. De jog-e a jogtalanság és bele lehet.e harapni az éhezőknek az üres ke. nyérkosárba0 — Kérdezte. A magyar munkásság békét, kenyeret és jogegyenlőséget akar, azt akarja, hogy gj üléseit ne tiltsák be, szervezkedését ne akadályozzák meg. Azt hangoztatják, hogy meg­akarják védeni az országot a bolsevizmus réme ellen. De ki hiszi el, hogy a kőzszabadság hiánya, a kényszeregyességek, csődök és a munkanélküli­ség ezt a célt szolgálják? A szónokokat a közönség lelkesen megtapsolta. Esetek az orvosi gyakorlat köréből Irta dr. Kovács József. >Dat Galenus ópes< még ma is sokan hiszik, hogy ugy van, azért tódulnak annyian az orvosi pályára, pedig régen volt az, amikor a szatymazí doktor mindennap kalácsot aprított a reggeli ká­véjába s utána félrőf kolbászt fogyasztott el, hogy fokozza a munkaképességét. Mint a város akkori tiszti főorvosa, én szolgál­tattam ki a kerületi orvosoknak a hivatalos nyom­tatványokat s feltűnt, hogy a szatymazinak sokkil több nyomtatványra van szüksége, mint a többi­nek, azzal mentegetődzött, hogy nem ő, hanem a felesége használ el sokat, kalácssütéskor zsíros papirost tesz a tepszibe, hogy szebben piruljon a kalács. Az asszonyokkal nem igen merek kikez­deni, nem tettem tóbbé szóvá a dolgot, különben sem hiszem, hogy a város eladósodásához ezzel jelentékenyebben hozzájárult volna. Ez a doktorné nagyon ügyes asszony volt Ha nem volt otthon az ura és betegek keresték, ellátta a bajukat, adott nekik valami orvosságot a kézi­gyógyszertárból, de nem eresztette szélnek őket. Az orvosf gyakorlatra ugyan csak a diploma jogo­sít, de a megélhetésre még nem képesít. Az or­vosnak sok olyat is kell tudni, amit az egye­temen nem tanítanak. Bánni kell tudni a beteg­gel, megfigyelőképesség kell hozzá, ismerni kell a különböző szokásokat, az egyes emberek észjárá­sát, tudni kell a nyelvükön. Egy kollégám, aki pedig okos ember volt, szín­darabot is irt annak idején, de az Úristen nem teremtette kenyérkereső pályára, mikor egy kül­városi szatócshoz hivták, igen alaposan megvizs­gálta a beteget, megírta a recipét, de még meg sem száradt rajta a tinta, széjjel tépte * irt helyette másikat. Bizonyosan jobb jutott eszébe, de a szatócs nem merte megcsináltatni, nyilván ugy gondolkozott, hátha még ez sem az igazi s hiva­tott másik orvost. Egv jómódú tanyai ember hozzám fordult or­vosi tanács és gyógykezelés végett. Megvizsgál­tam és elláttam utasítással, mikor kivesz a mel­lényzsebből egy kis üveg orvosságot és azt kérdi tőlem, hogy hát az az Ő baja ellen való-e* Az üveg még fel sem volt bontva, amire nézve azt a felvilágosítást adta, hogy most volt a Cingelnél (Singer), vele is közölte a baját, ő irta ezt a gyógyszert, de nem sok bizodalma van hozzá, mert innen-onnan ötesztendős baj már az övé, hogy segíthetne azon 27 krajcáros orvosság. Néme­lyik ember csak a drága orvosságtól tud meg­gyógyulni. Rormérőhöz hivtak eavszir. akinek emeletes háza volt a Belvárosban, Szatymazon pedig szőlője. Kérdeztem, hogy jutok én ehez a megtiszteltetés­hez, hogy orvosi segélyért hozzám fordul, holott tudtommal éves háziorvost van? Csak volt, mon­dotta Hát hova lett, faggattam tovább? Túladtam rajta, mert a minap a szakácsnő szerelmi bána­tában lúgot ivott s doktorkőnyvből nézte ki, hogy mit adjon neki. Elvesztettem a bizalmamat, öt évig járt az orvosi oskolába s még sem tudja, hogy ilyenkor mit kell csinálni- Nekem ilyen orvos nem kell. Némelyik ember akkor veszíti el a bizalmát, ha látja, hogy az orvos ijedős természetű. Tőlem meg azt vette zokon egy szegedi szépasszony, l ogy rem vol a n megijedve, mikor a fiának 40 fokos láza volt. Igazoltam magam, hogy én csak akkor szoktam ijedezni, mikor a gáz- és villany, számlámat bemutatják, de ha egy tüdőlobos beteg­nek 30—40 fokos láza van, jobb szeretem, mintha a hőmérséke már kezdetben leszáll a 37 alá, mert akkor látom, hogy reakcióképes a szervezete. Meg­nyugtatva, hamarosan más témára tértünk át. Megmutatta az uj kalapját, megkérdezte, hogy mire becsülőm, mert egv' rendes háziorvosnak ehez is érteni kell. Nem sok beteg pártolt el tőlem hosszú orvesi gyakorlatom ideje alatt. Ugy neveltem őket, hogy tarlós legyen a bizalmuk." Ha esetleg egy meg­tántorodott, olyannak képzeltem, mint aki az órá­ját minden alkalommal mással igazittatja. Halál­eset alkalmával szokott ingadozni az orvosba he­lyezett bizalom a kisebb intelligenciájú külvárosi népnél. Az összegyűlt rokonság és szomszédok megkritizálják az orvost s hogy micsoda mulasztás történt a gyógykezelés körül, ezt vagy azt a dok­tort kellett volna hivni, az már sok ilyen beteget meggyógyított. Ha véletlenül az elhalt gyógykezelő orvosa is szemük elé kerül, azzal fogadják, ennek só köll má doktor, sé patikaszór. Ha a doktor ügyesen ki nem vágja magát, oda a repu­táció. Ilyenkor a szívre szoktuk hárítani az ódiu­mot: ha i szíve fel nem mondu volna a szolgála­tot, élhetett volna még egy darabig, de csak kín­lódás lett volna az élete, évek óta látszott rajta, hogy milyen nehezen szedi a lélegzetet, feküdni sem tudott, ülve aludt Ha meg tudjuk győzni a legszájasabbakat, nyert ügyünk van, még meg is dicsérnek: igaza van a Tekintetes urnák, jobb, hogy az Isten elvette, minek kínlódott volna. JANTZEN FÜRDŐRUHÁK és egyéb kitűnő minőségű Fürdődresszek valamint as összei fürdősikkek nagy válasstékban LUSZTIG mi Széchenyi tér 2. "i Asz olvasó rovaía Még mindig nem kapíák meg teljes fizeíésükei a népszámlálók Igen tisztelt Szerkesztő ur! Szeged város polgármesterének figyelmét hívjuk fel arra a valóban sérelmes és érthetetlen állapotra, hogy a januárban lefolyt népszámláláson résztvett szellemi munkások járandóságaikat még mindig nem kapták meg. Mindenki tudja, hogy a szellemi munkások munüa nélkül állott rétege végzetes anyagi viszonyok közt van. A város hatósága a munkadíj egyne­gyedét biztosítékul tartotta vissza arra aa esetre, ha a Statisztikai Hivatal nagyobb hi­bákat találna az összeirók munkájában. To­kintettel arra, hogy a Statisztikai Hivatal az adatokat már földolgozta és a többi város­ban már kiutalták a népszámlálásban részt­vettek teljes munkadiját, méltányos volna, fia Szeged város hatósága is kifizetné azokat az ősszegeket, amelyekkel még hátralékban van és amely összegre a mindennapi ke­nyérre van szükségük azoknak, akik a nép­számlálás igen gyengén dotált kényszermun­kájában résztvettek. tisztelettel: Egy népszámláló, akinek nem telik kenyérre. Poloska és molylrlást teljes szavatossággal Szegeden a 41 Lakásfertőtlenitő Vállalat Clán-lrodála végzi Dugonics tér 12. Telefon 31-77. Nyugágyak, hinta­ágyak (Hüngemalteii), lennlihawk, nyért ruhaszövetek g r Azt Árban kaphatók Varga Mihály cégnél Aradi ucca A. 4 Tel. 14-69. és W-47. SCHILLER ILUS fiiző-, pijama- és fehérnemű szaloniát Csekonics ucca 4. sz., I. em. megnyitotta. Mérték szerinti megrendelések a legjulányosabb árban. 100

Next

/
Thumbnails
Contents