Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-04 / 124. szám

1931 junius 1375. DÉLMAGYAÜCIÍSZAG 3 Nyucfdifasok küldöttsége a főispánnál az egységespárli jelölések ellen (A DUmagyarország munkatársétól.') Az egységespárti jelölések körül majdnem szőrólSzóra olyan jelenségek mutatkoznak, mint a iegutóbbi választások előtt, amikor hetekig tartott a közelharc a kormánypárti jelöltlista tnásodik és harmadik helyéért. Akkor is publikáltak végleges, még véglegesebb és végérvényes, listákat, de az utolsó pillanatban felborult a megegyezés és egészen uj listával ivette lel a küzdelmet a kormánypárt Most a helyzet, illetve a közelharc még nem fejlődött ki teljes szélességében. Egyelőre csak az első *oégleges« lista került nyilvánosságra, de a jelek már Sejteni engedik, hogy ez a lista sem lesz hosszuéletü. Szerdán délelőtt mintegy ötven tagból álló füldőttséget vezetett dr. Aigner Károly főispán elé Schreiner Ferenc nyugalmazott százados. A küldöttség tagjainak nagyrésze nyug<fljaS közalkalmazott volt, de volt közöttük néhány iparos, kereskedő és gazda is. A küldöttség élén Schreiner Ferenc elmondotta, hogy a külvárosi polgárság n°m nyugszik bfle Körmendy Mátyás és dr. Fajka Lajos második, illetve harmadik helyen történt jelölésébe, a második helyet Petrik Antal számára kívánja. Ezért arra kérik a főispánt, hogy fontolja meg a kérdést és gondoskodjék arról, hogy a második helyen Petrik legyen a kormánypárt jelöltje. A főispán hosszabb beszédben válaszolt a küldöttségnek. Rendkívül sajnálja, hogy Petrik nem fogadta a listán a Somogyi polgármester neve utáp neki fölajánlott harmadik helyet, mert tudomása szerint ebben az esetben Körmendy deferált volna. Időközben a helyzet ugy változott, hogy az iparosság Körmendy jelöltetését kivánta. Igy azután az illetékes faktorok' — mondotta a főispán — akként döntöttek", hogy honorálják az iparosok kívánságát és a második helyen Kőrmendyt jelölik. — A magam részéről kijelentem' — folytatta a főispán —, hogy ennek a kérdésnek eldöntésére nem én vagyok az illetékes faktor, de ígérem, hogy kívánságukat illetékes helyen hí^en fogom tolmácsolni. M W %> M M W? H MW* M-M W 6»M »»W M %!**»* ttf fet Íj M-l^tW-WW-V W M W M W H *>• I Rassay-párt választási irodája Kárész-ucca 8 (Rosmann-ház) I. emelet. Telefon: 32 47. Berlini beszélgetés Ossip Dumoo-val wAz éfet oly röuid, hogy a legjobbat kell tennünk, hogy éhiséihetőoé tegyük" Lessing, a Köpenicki kapitány és Kari Heinz Martin a berlini színpadokon Berlin, május. (A Délmagyarország munkatársától.) Berlin kulturája különös kettős életet él.. Egyik életében a technika gigantikus haladása, a konstruktív emberi elme megrázó meglepetései szinte drámai erővel tárulnak fel. A századnak itt valósággal mithologiájává vált a gép, az anyag, a célszerűség. 'Még igy egyik* életében ritka fénnyel ragyog a haladás, kultúrájának másik oldalán, — ezúttal színházairól akarunk beszélni, — szinte érthetetlen a stagnálás. Ma Berlinben I.cssing a legnagyobb szenzáció. Egyik legelőkelőbb színházában Minna von Rnrnhel-met játszák már hetek óta. Kissé átdolgozva, felfrissítve. Igaz, a játék, amit Ber'in két kedvence: Káthe Darsch és Matthias Wipman produkál, a művészet teljessége. Ötleteikkel, humorukkal elveszik az ósdi mentalitás melancholiáját, helyette a kosztüm érdekességével és csillogásával is valami kedves, regényes reminiscenciát ébresztenek". A másik nagy állami szinház szintén Lessíng-darabok- Emília Galotti és Nathan der Weise klasszicizmusával nyűgözi le rendületlenül a németeket. Lessing formás és dithirambikus költészete, persze a nemesebbik része a berlini szinházak programjának. Itt rohan azonban a jubileumok felé az egyik Beinhardt-szinházban, a Komödie-ben. Znckmayernek, Berlin felkapoít írójának Köpenicki kapitánya, amelynek semmi jelentősége nincs, ha csak az nem, hogy jól esik még mindég rúgni egyet a halott oroszlánba, a mi'i'arista Poroszországon.: Hogy sokan vannak, akik a német uniformis félelmetes fétisétől szabadultan kacagásban tobzódva hallgatják régi kommandók kongó szavát, bizonyítja, hogy ez a .szinház az egyetlen, amely mindég zsúfolásig1 van közönséggel. Werner Krauss játsza a hires Wilhelm Voigtot, a köpenicki kapitányt. Erre. az alakításra büszke az egész szinház. Méltán. Nagy szinész, forgó színpad, pedáns stílszerűség sem bírtak azonban olyan erővel és hatalommal, hogy a költői, értékben gyenge alkotást fedezzék. Az uj utakat, a fejlődést, a forrongást, a gondolat szimbólikus kikristályosodását a Volksbühne mutatja.' Dőblin sDie Éhen című érdekes drámája megy már hosszú ideje ö az egyetlen német színpadi iró, aki jellemezni tudja a mai embert a mai élet sikján. Költészetében tagadhatatlanul van politikai propaganda és program. De éroes szavában a mai ember kívánságai, vágyai és problémái lüktetnek, élnek és szólalnak meg Kari Heinz M irt in rendezett, zseniális eszközökkel. A szín: a színpad kőzopétől cölöpökre épített, két oldalt lépcsőkkel elérhető plató, mögötte vászonfal, alatta kis négyszögben elkerítve zenekar, A platón folyik a cselekmény, a vásznon vetítik-a helyszint, vagy amikor a játék kívánja, beszélő filmmel a távo'levők Szavát. A házasság három szituációját látjuk. A sokgyermekes, lakásné'.küü proleBémitúl. 12: Déli"haVangsz<5 az Egveterm temp? lómból, időjárásjelentés." 12.05: Ar4£^»'zikTar.; lettjének hangversenye.^^Jjji*^^^ Vő::' A •hangverseny folvfj^j^*^ V Id5«; járássflM L(J< _ Tazjenei hang mii templomból. Közre "Péter zeneiskolai igazgató, a V4 r.erskola ének- és zenekara, gprdonkanégyaj tárcsaládot, amely pusztul, a fiatal proletárasszonyt, aki a 280 ik paragrafus miatt illetéktelen segitő kezék áldozata lesz és a beteg gyáros családját, amelyet messzire elkerül a boldogság, mert érdekek és pénz boronálják össze a fiatalokat A platóra liften emelkednek fel a kellékek; egy fotel, egy íróasztal, egy állólámpa, vagy halottas ágy. Minden szituáció után elsötétített alsó színpadon a beszélőkórus zug el és sportruhás, szelidszavu fiatalember szájából, aki a színpad közepén áll megvilágítva, elhangzik a közvélemény vádló igéje. A játék alatt halkan állandóan szól a zenekar. Egy rendkívüli uj tehetség, Rathaus démoni muzsikája hasit az idegekbe. A tragédia utolsó fejezete is lejátszódott A színpadra éjszakai sötétség borul. Nagy zörgéssel hátragurul, plató, zenekar. Csak tompa, egyenletes dobogás hallatszik. Minden néző a végsőkig felcsigázva, az izgalomtól remegve figyel. Egyszerre világosodik a szinpad és a háttérből száz és száz munkás tör elő énekelve és követelve egy szebb és jobb élet feltételeit... Kimondhatatlan a hatás. Lázban, transzban, félóra hosszáig tombol a nézőtér, kiáltja szerző és rendező nevét.. Mint szinház és játék: ez a legmerészebb és leghatalmasabb, amit Berlin nyújtani tudott * Ossip Damovoal, a világhirü íróval tárgyaljuk a berlini szinházak irodalmát. Egy kedves orosz vendéglőben ebédelünk, érthetetlen nevű, de nagyszerűen elkészített orosz ételeket. Szép arcú emigráns grófnők szolgálnak fel, a legtöbbje már egész sörpincérnő szélességűre hízott. Ossip Dumov rendel. Ismeri n jó falatokat. Nagy gurmsn, de nem feledkezik meg az — irodalomról sem. Komolyan mondja: Sokat irnak az inspirációról. A gondolat, amely bennem megszületik, higyje el, az a Beefsteak, amit előtte való napon megettem Nálam minden gondolattá alakul. Ha reggel jókedvűen felkelek, szépen meg vagyok borotválkozva és a házban nem porolnak szőnyeget, akkor csak odafekszem a papiros fölé és döl az inspiráció. A tollam és a tollat fogó két ujjam a misztériumom, folyik belőle az írás, magam sem tudom, hogyan... Igy van ez gyerekkorom óta. Hét éves koromban Oroszországban fantasztikus meséket írtam, 20 éves koromban, erdészeti főiskolai hallgató voltam, dijat nyertem egy drámával. Akkor határozódott el, hogy iró leszek. — Azóta mennyi minden történt velem — folytatja Kint voltam Amerikában, Ne^yorkban és Schildkrauttal együtt szinházat alapítottam, Molnár legszebb darabját, a Liliomot én adattam elő kint először, még pedig Rátkaival a főszerepben. Sajnos, rossz volt és nem tetszett. A pech nem lépett le a sarkamról, vállalkozásunk megbukott... A feleségem, akit imádtam, kint meghalt... Ossip Dumov hangja elcsuklik, csak neheCsütörtöktői ri^Árnapifj Belvárosi Mozi Lehár Ferenc világhirü operatije, a* Operaház nagysikert! darabja : Mosoly országa Richárd Tauberé.Hanf Mierendorf főszereplésével. — Azonkivül: Híradó, Elöadásott Kezáeie 5 és 7 órntror a téli, 9 óralcor a nyári Az- Ura-tümavár St<-i8.i;egcs fllmremckével, a A HALHATATLAN LUMP -nvitta meg kertmo/i'át, Szeged legkellemesebb nyári szórakozó he jéi ma este a Korzó Mozi. Főszerepekben a lepiobb együttes: Liane Maid, Gusíav Frö§lict>, Hans Adalbert ScJ&letiow. (isé;ő. mösor: A CSODABÁRKA. 2 felvonásos vigjáték. Helyiségben mlnáKéi moziban, vasár- és Dnneonap 3 5 7. 9 órakor-