Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-21 / 138. szám

1931 .junius 21, DÉLMAGYARORSZAG A magyar AlfAüd öntözést Tanulmányul az alföldi öntözések lehetőségéről Irta dr. Benda László geológus, oki. mérnők Ha az elkövetkező öntözesek alkalmával az fintözöcsatornák és az alföldi folyók és patakok mentén (amelyeket ügyesen szintén bele lehetne vonnunk az öntözés keretébe), rendszeresen fásitanánk, amint mondottam, mesterséges galériaerdőket hoznánk létre, akkor ezek az erdők 30—50 év alatt a degenerálódott alföldi talajokat feljavítanák, erős párologtatásukkal biztosítanák egyrészt a talajvíz egészséges körforgását, ami a talajsók helyes és egyenletes elosztódását is elősegítené, másrészt biztosítanák a naponkénti harmatot, amelyet ma bizony az Alföld legnagyobb részén mind a növényzetnek, mind á talajnak nélkülöznie kell. Az uralomra jutó fás növényzet és vele a rendszeres naponkénti páralecsapódás megjavítaná alföldi talajaink sokszor túlságosan is kolloid sajátságait, morzs-alékosabb talajokat eredményezne, amelyeket a levegő jobban \ár_ hat. A közvetlen öntözés pedig feloldja majd a felsőbb talajrétegekben lévő fölös sókat, azokat leviszi a mélyebb rétegekbe és igy a =zikesedés folyamatát nemcsak hogy megállítja, de határozottan visszaszorítja a szikeseket régi terjedelmükre, amikoris már nem lesznek jelentősek. Annál is inkább nem, mert a megmaradó szikes területeket is alkalmasakká tehetnénk bizonyos gazdasági megmunkálásra. A megmunkálás mikéntjét területenként kell majd külön-külön meghatároznunk. IV. Hogyan valósithatnánk meg az öntözést? Az Alföld öntözése, hogy annak — a tőle elvárt — gazdasági haszna tényleg meglegyen, műszakilag nehéz probléma. Nehézzé teszik az Alföld speciális morfológiai viszonyai. Mielőtt tehát öntözések műszaki keresztülvitelének lehetőségeit tárgyalnánk, lássuk röviden az öntözésre váró terület morfológiai viszonyait. Az az utolsó tenger, amely az Alföldet borította, a pannóniai, vagy pontusi tenger volt. Ennek vízszintje az Adria mai tengerszintje íölőtt mintegy 300 méter magasságban volt. Vize eleinte sós volt, majd lassankint kiédesedett.. A nyilt óceánnal csak egy igen szük csatornán át közlekedett. A pontusi korszak vége felé már inkább tó volt, ezért lerakódásai kezdetben tengeri-, később tavi-jellegüek és főleg homok-, meg agyagrétegek. Ezek a lerakódások eredetileg vízszintes rétegeket alakítottak, de később különböző kéregmozgások miatt ez a helyzetük megváltozott. A földkéregben különböző repedések, törések követkéztek be, amelyek azután az Alföld arculatára döntő hatással voltak. Igy egy hatalmas törésvonal húzódik Budapesttől Apatin irányában; emellé a törés mellé húzódott a Duna. Egy másik Budapesttől Cegléd felé irányul. Ez választja el a Gödöllői-halomvidéket a pesti síkságtól. Ugyancsak törésvonal határozza meg a Tisza észak-déli folyásiránvát Szolnok és Titel között. Emellett az Alföld körül is kell egy karéjos törésvonalrendszernek lennie, amely mentén az alföldi medence pontusi-pannóniai üledékei mélyre zökkentek, (ez a süllyedés eléri az 1000—2000 métert is), mig a törésvonalrendszeren kivül, azaz közvetlenül az Alföld peremén, ugyanezek a rétegek 200 m. tszf. magasságban vannak. Az Alföld helyén elsüllyedt pontusi-pannóniai rétegek fölött minden valószínűség szerint sivatagos medence képződött. A medence szélein a hegyekből jövő folyók, mint a Duna, Körösök, Maros. stb. hatalmas törmelékkupokat raktak le. Ilyen óriási törmelékkup van a Delibláti homokpuszta szomszédságában is. Ezt egy nagyesésü vízfolyás létesítette amely annakidején a Duna mai folyásával szemben igyekezett le a Déli Kárpátok északi lejtőiről, körülbelül Bezzászka tájékáról, a medence belseje felé. A törmelékkupokon belül maradt medencét lefolyástalan tavak borították. A száraz églat alatt a tavakba jutó törmelek a tavak vizét minduntalan kiszorította helyéből. Igy a tavak óriási területeket böritottatk el, viszont a folyamat jellegéből következően óriási területeket egyengettek igy ki tökéletes síksággá. A plejsztocénköri jégkorszak előtt ez volt az Alföld képe. Ekkor azonban az addig száraz éghajlat kezdett nedvesebbé válni. A sivatagos medence ágyagos és homokos felszi•nét gyepes pusztaságok lepték el és azokat bővizű patakok és folyók tagolják. Megindul a löszképződés. A levegőből rengeteg sok finom por hüll alá. Ez a por feltölt, kiegyenlít minden felszíni egyenetlenséget és 'az egész-Alföldre Vastag lösztakarót borit. Persze helyenkint váltakoznak a lösszel a futóhomok, meg elvétve a folyókból és tavakból visszamaradt homok-, agyag- és kavicslerakódások. Mindenesetre bizonyos az. hogy ez a lösztakaró olyan egyenletes, sik felszint kölcsönzött az Alföldnek, mintha a peremhegységek csúcsaira valami óriási nagy lepedőt szegeztek volna ki: Ahogy ez a lepedő egy kissé belapulna a közepén, olyan — nagyon kis mértékű — mélyedés", medence volt a lösztábla középtáján is. Amikor már a lösztakaró ennyire, (azt mondhatnók, tökéletesen) kifejlődött, a Duna lefolyásra talált az aldunai szoroson és ezzel megkezdte völgyalakitó munkáját. Rohamosan vájta bfle völgyét a puha löszbe s minthogy közben állandóan keletről nyugatnak irányuló vándorlást is szenvedett (Baerféle törvény!) Budapest'apatini szakaszán, itt nagyon széles völgyet képezett ki 'magának. Ehhez a völgyfenékhez viszonyítva, az eredeti löszfelszin jóv^I magasabban volt. Ez a fels2inreliktum alkotja ma a Cegléd-kecskeméti hátat. Ugyancsak ennek az eredeti felszínnek maradványa a solti Tételhalom is. Az emiitett hátság délről a Teleaskai halomvidékben ér véget. Később a Duna- ismét' mélyíteni kezdte aVEZÉRKÉPVISELET RCVCiZ ERNŐ és Társa Budapest, V., Nádor ucca 30. völgyét, de már nem egész szélességében, hanem uj völgye, amely 5—8 méterrel mélyebb az első izben bevágott völgy síkjánál, már jóval keskenyebb amannál. A helyzetet nagy vonásokban vázlatom érzékelteti. E paprtatermeSífk szanálása cimén isiaSib sulyos ado fenyegeti a fogyasztóközönséget Az utóbbi hetekben furcsa-hirek terjedtek el arról, hogy a paprikában a kormány részéről valami kényszerintézkedés készül a'.megboldogult Hadite'mény Részvénytáraság mintájára, hogv ilyen módon segítsen a paprikaler'rrielok helyzetén. A paprikaretraelők, kikészitök,- a belföldön dolgozo kereskedők nagygyűlésen akartak ijltakozni az érdekeiket súlyosan sértő "terv ellen, de gyü'ésüket a választások előtt nem engedélyezték, ta'án ngy gondolva, hogy a paprikaérdekeltek még a választások után is jókor fo.cmak értesülni arról, hogy a kormány az ő megkérdezésük.-és beleegyezésük nélkül sorsukról hogyári fogintézkedni A do'og azonban sokkal komolyabb, semhogy arról tovább is hallgatni lehetne, hisz ugy hirlik, hogy a tárgyalások már nagyon előre haladtakÁrról van ugyanis .szá, hogv néhányan a paprikanagykereskedők közül, akik inkább exporttal fogla'koznak, el akarják hitetni a fö'dmivelésíígyi minisztériummal, hogy csak eg.>'e!len mód létezik a paprikatermelők felsegi'.ésére és ez az, ha megint egy kézbe kerü! az e,?ész paprikafo-galóm, de persze ez a kéz csakis az ó kezük lehetne és ők tetszés szerint szabhatnák meg mindig a paprika árát, mint egykor , a boldog jó időkber. — a Haditermény részvénytársaság idején. Egy pár termelőt megnyerlek maguknak, azzal, hogy az uj alakulatnál nekik is- szerepet juttatnak és ezeket címernek felhasználva, el akarják hitetni a földmivelésűgyi minisztériummal, hogv mindenki a terv mellett van, de egyébként a tenezet részleteit hét lakat alatt őrzik és . azt minden kérés dacára sem a termelőkkel, sem a kikészitökkej, sem a kereskedők kizárt nagyrészével nem ismertetik. A terv nyilvánvalóan az, liogy mindezeket az érdekelteket befejezett tények elé állítsák és igy nem csoda, hogy. .ezekben a körökben hetek óla teljes tájékozatlanság év forrongás uralkodik. . .". • .. " 1. Miért nem lehet ezeket a terveket megismerni, ha mindnyájunk javáról van szó? Világos, hogy. a tervezetnek vannak olyan nagyon is kényes diszkrét pontjai, melyeket nem igen tanácsos szellőztetni, mert szaguk van Hogy e tekintetben sejtelmünk mennyire közel jár az igazsághoz, kitűnik abból a néhány adatból is, amit a szóbanforgó tervezetből elárultak az érdekeltek. Ezek szerint a paprikaforgalom szabályozására egy részvénytársaság alakulna és minden paprikát csakis ennek a részvénytársaságnak adhatnának át a kikészitök az előre meghatározott áron, a tervezet szerint kg-kint 2 pengőjével és minden kereskedő csak ettől a részvénytársaságtól kaphatna eladásra árut, de már csak 1—6 pengőért kílójáf, amihez a kereskedő előre maximált hasznát üthetné hozzá, úgyhogy a paprika, amiért a kikészítő két pengőt kapott, a vidéki kereskedőhöz már 5—8 pengős áron kerülne, — a külföldre azonban ugyanaz az áru mélyen az előállítási áron alól 1 pengőért volna szá'litandó- Kérem nem nyomdahibáról van szó, igenis egy pengőért kg-ként! És ezek a kózgaszdászok el akarják a kormánnyal is és a szegény termelőkkel is hitetni hogy itt egy nemzetmentő zseniális ideáról van szó Ki van adva a jelszó pipribadumpfagot akarnak csinálni!! Igen, dumpingot! És nem veszik észre, hogy milyen nevetségessé válnak ezzel. Mintha bizony legalább is néhány millió métermázsa eladatlan paprikakészlet heverne az országban! Holott a tény az, hogy számbajöhető eladatlan készletek egyáltalán nincsenek és a paprika szabadforgalom mellett is egész idény alatt nem volt semmivel sem olcsóbb, mint a háború előtti normális években. Az egész magyar paprikatermés legfeljebb évi 3—400 vagont tesz ki, ebből cca 100 vagon megy külföldre Oly kis menynyiség ez, hogyha megduplázódik is a termés, akkor is csak 4—500 vagon kiviteli feleslegről • —— —-—-—- ——« ii im i •MnwnH^nm'Bem.v^ —-J, --.- t7r.-r. - - - - - • A SZEGEDI USZÓ EGYESÜLET vasárnap délután fél hatkor kezdődő versenyét végignézhetik az állóhelyről azok, akik délután a fürdőjegyei megváltották, A versenyuszoda a nagyközönségnek este nyolc őréig rendelkezésére Ali, folyó hó 19-iöL 2<?2