Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-21 / 138. szám

IO volna szó Ezt a kis mennyiséget Európa dumping nélkül is játszva fel vehetné, — ha egyáltalán tudnák sok helyütt, hogy mi is az a szegedi paprika Nem dumping kell ide, nem áron alóli szégyenletes végeladás, hanem állandó erős re!:lám a külföldön, mert ahhoz nem kell nagy tilü exportkereskedőnek lenni, hogy egy olyan cikket, mint a szegedi paprika, csődbejutolt cég módjái'a elkótyavetyélni Az ilyen szerepet engedjék esak át nyugodtan az u. n. árverési hiénáknak. Az a kereskedő, aki egy olyan elsőrendű árut, mint •milyen a szegedi paprika, csak féi 'agy negyedáron tud eladni és visszariad a versenytől, az ne kgyen kereskedő! Ezt az eszmét silánytága mellett kivihetetlennek is tartjuk Azt a veszteséget, amit a külföldi szállításoknál szenvednénk, megint csak ezzel a sze'enciét'en elkoldusodolt magyar fogyasitónéppel akarják megfizettetni Neui bün-e ajándékot szórni a külföld ölébe a fogyasztóközönség zsebéből1 Vájjon hol van az a jeles közgazdász, aki be tudja bizonyítani, hogy az országnak a legkisebb haszna is van abból, ha valamit féláron szállítunk ki a külfö'd"e? Kivihetetlennek azért kr'I mondanunk e tervet, mert az az abszurd álla ot allna elő, hogy minél jobb volna a paprikatermés, vagyis minél nagyobb vótna az exprtfelesleg, annál drágábbnak kellene lenni a belföldön a paprikának, hogv- az alakítandó részvénytáraság a kivitelnél mutatkozó ráfizetést is, no ni'", a saját hasznát is, — mert hisz a finanszírozáshoz néhány millió peng > kel'ene — a belföldi forgalomból kipréselhesse A tervezet szerint a külföld részére 1 pengőért adná a részvénytársaság az árut, a belföld részére pedig 100—200 vagon exportnál 3—4 P-ért, 3—4—5 vagon exportnál 4—5 P-ért, 6—7—300 vagonnál 5—6 P-ért, 900—1000 vagonnál már 6—7 P-ért, vagyis a külföldi ár 6—7-szereséért Ehhez persze még hozzájön a belföldi nagykereskedő, utána a kiskereskedő haszna, úgyhogy ez esetben a paprika csak 11—12 pengő kilónkénti áron kerülhetne a fogyasztóhoz. Hát komoly dolog «z? Természetesen a termelót kényszeríteni akarják, hogy paprikáját c aki • a részvénytársaságnak adhassa tovább, ami jogfosztás! jelentene, mert a termelőt nem lehet elütni attól a jogitól, hogy termését ott és annak adja el, ahol és akinek akarja. Különösen nagy elkeseredést szülne ez akkor, ha látná a termelő, hogy arr a paprika, meíyért ő 2 pengőt kapott, 10—12 P-ért kerülne a forgalomba Ez az óriási különbözet hihetetlenül fellendítené a zugörlést és zugkereskedelmet, valamint az országba való visszacsempészést, mert ugyau kit nem izgatna az, hogy egy kiló paprikán 8—10 pengőt kereshet? Ezek az uj foglalkozási ágak annál jobban virágoznának, minél nagyobb volna a belföldi paprika ira. Hisz a Bécsbe utazónak csak 2—3 kg paprikát kellene visszahozni és már ingyen utazott: Ez a körülmény, valamint az, hogy a tulra3gas belföldi paprikaárak miatt egész biztosan növekedne a borsfogyasztás a paprikafogyasztás rovására, már az első évben csödbejuttatná ezt a zseniális nemzetmentő vállalatot, hacsak a kormány nem sietne ezt megint az adózók pénzéből évenkint szanálni1 Ez a terv tehát magában hordja már halálos Ítéletét Ez a részvénytársaság jogot nyerne ahhoz, hogy paprika átvéleli árát havonkint vagy akár tetszés szerint is »szabályozhasssa<. Vagyis mikor a nagy termés és ennélfogva nqgy kiviteli felesleg miatt a belföldi fogyasztói ár a legmagasabb vo'na, akkor Kapna a termelő paprikájáért a legkevesebbet: Érdekes, hogy azt, hogy a termelő esetleg 3—1 P-t is kaphat a paprikájáért, ezek az urak, akik pedig egyedül csak a szegény paprikatermelök febegjtéséért buzognak, egyáltalán nem is igérík! Dehát hogy is Ígérhetnének ilyesmit, mikor a magas árakra nekik volna elengedhetetlen szükségük, hogy a kivitelnél előá'ló veszteséget pótolhassák De az Istenért!! hát akkor hol található meg a termelőn"k az a felsegilése, amely cél hói bevallottan ezt a felfordulást, exisztsneiák töi kie!é!e!ét, az egész fogyasztóközőnség kiuzsorá/d'-át el akarják reudeltetni? Mind élesebben domborodik ki tehát az a tény, hogy ennek a siralmas tervnek a megvalósulása esetén mind a R millió magyar az psszes paprikaé dekc'te'^k 1 együ't, a rá zvénytár:a-^ban szerephez jutó néhány ur kí\eleiével csak veszjlene és ezeken az urakon kivül még csak a külföldi fogyasztók örülhetnének a potva paprikának-Hogy ez az várszabályozási jog a részvénytársaságnál levő benfentesek számára még milyen korlátlan és rizikómentes harácsolási lehetőségeket is rejt maiiban, azt hiszem nem kell bővebben fejtegetnünk , Az alakítandó részvénytársaság részvényeiből eg\8 i állítólag bármely érdekelt fél jegyezhetne, DÉLMAGYARORSZÁG mivel azonban bizonyos, hogy az a tőkeérdekeltség, amely bekapcsolódni akar, csak akkor vállalná a finanszírozást, ha hegemóniát biztosítanak neki, világos, hogy a kis részvényeseknek csak a balek szerepe jutna, de ezeknejc ahhoz, hogy az igazgatósági ajtókon belül mik történnek, semmi közük és azokról semmi tudomásuk nem volna Többet a szóbaníorgó tervezetről a benfentesek semmiképen sem voltak hajlandók elárulni, hacsak azt nem említjük még fel, hogy a termelőket azzal vigasztalták, hogy nem ő ellenük készül ez a dolog, hanem a belföldi kereskedők ellen De azt hisszük, nincs mit sajnálkoznunk azon, hogy az egész négyoldalas tervezetet nem ismerjük, amit elárultak belőle, az is untig elég ahhoz, hogy ennek a tervnek ér'éktelenségét, célszerüt'enségét, annak rejtett célzatát és legfőképen azt megállapíthassuk, hogy ennek a tervezetnek minden máshoz inkább lehet köze, — csak épen a ma1931 junius 21. gyár paprikatermelők felsegí'éséhez nincs semmi és ezért mivel más helyen egyelőre nem áll módunkban szavainkai felemelni, ezúton vagyunk kénytelenek tiltakozni az ellen, hogy a kormány, nébany tulélelmes úriember rábeszélésére ilyen mindenkit károsító és teljes felfordulást előidéző döntést hozzon a paprikatermelők helyzetének szanálása címénFeJsegilésre igenis rászorulnak a paprikatermelők, — Ur?m Istenem, ebben a koldusországban ki nem szorul felsegitésre? — de a segítés utjának nem szabad az emiatt tönkretett existenciák hulláin keresztül vezetnie! Követeljük, hogy egy ilyen szádak és ezrek exisztenciáját érintő kérdésben a mi véleményünket is meghallgassák és figyelembe is vegyék! A szegedi paprikaker skedők, kikészitők, közvetítők és keieskedők többsége nevében Sz J. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK irta: dr. Szabó László 82 Márton. IS. x Grosz-Tajax 1782 X. 16 t 1852 IX. 7. Gyertyámos. Hk. nemes Müller Katalin lx Stíl auf Chemnitz, t Gyertyámos 1855 IX. 18). Gyertyámos község, mely a Délvidék egyik legkulturáltabb helye, jóformán egész létezését és kulturáját Gál Mártonnak köszönheti, akinek példaadó szorgalma jeles szervezőképessége rendet teremtett a faluban. Halálát a község sokáig gyászolta. Gyertyámos községnek még ma is disze a temetőben lévő Kálvária, amelyet a Gál család annak emlékére emeltett, hogy visszaköltözött Magyarországra. Megállapítható, hogy Gál i Márton atyafiai már a XVIII század elején ! megkezdték a szegedi letelepülést és a család- I ban tradiciónálissá vált a vágy a teljes szegedi j letelepülésre. Ezt előmozdította az is, hogy j ífemes Müller Katalin rokonságban volt a főbirót adó szegedi nemes Müller családdal. Gál Márton hét gyermeke közül azonban csak Ferenc követte a tradíció hivó szavál s ő alapította meg a szegedi ágat. Márton gyermekei 19-25: Terézia. 19 Hk. Puffert, t Hatzfeld II. Erzsébet. 20 x. Gyertyámos 1829, t Szeged 1908. Hk Fábik József (x Komárom 1830, t Csákóvá 1873' Gyermekei '26-27. Miklós. 21. t Homolitz III. Ferenc. 22. A szegedi ág alapitója Gyermekei 28—30 II. János. 23. t Újvár Gvermekei 40—41. Johanna. 24- Hk. Róth t Varjas 1910. Margit. 25. Kelemen, f Gyertyámos 1867. Fábik József. 26. x Csákóvá 1830, t Sz. 1912. Mészárosmester volt. Fábik Póza. 27. Gál Kálmán felesége, 1 o. A szegedi család alapitója: III. Ferenc. 22. x Gyertyámos 1821 VII. 22, f Sz. 1898 V. 31. Hk. nemes Vogel Erzsébettel 1853 X. 30- (x. Kisősz-Gottlob 1831 XII. 26, f Szeged 1930 IV. 6.) III. Ferencet rendkívüli tehetséggel áldotta meg a Teremtő s azok az erények", különösen a szervezőképes, ség, amely az ősökben már megnyilvánult, őbenne érte el teljességét. Gimnáziumot végzett, azután Zsombolyán hivatalnokoskodott s nagy szellemi tehetsége miatt tanácsért mindenki hozzá fordult, ugy, hogy az egész "város csak »fi6kális urnák* titulálta. Vágyai azonban csakhamar Pestre szólították, ahol a 20 éves ifjú a Valeró selyem gyár főtisztviselője lett. Kifejlődött müizlése teremtette meg azokat a ma már óriási ritkaságszámba menő selyemképeket, amelyek a haza jeleseit ábrázolják és amikor Kossuth Lajos politikájának szolgálatába állt,. Kossuth arcképét szövette selyembe, melyet a hazafiak kabátjuk belsejébe varrva viseltek. A 40-es években Pesten együtt találjuk azzal a? előkelő társasággal, melv a Hazai Védegyletet létesítette. A szaábadságharc alatt a Valeró gyár meg j szűnt és III. Ferenc Szegedre költözött- 1850ben sógorával megalapitótta a Gál és Madár« céget, amely hosszú éveken át Szeged egyedüli díszműáru és müker?skedés« volt. 1855ben a cs. kir. Igazságügyminiszter kinevezte a szegedi kerületi Törvényszékhez kereste delmi ülnöknek. Tevékeny részt vett a nagy árviz előtti vízvédelmi - ügyek intézésénél, amiért 1876 VIII. 17. legfelsőbb elismerés, ben ("Signum laudis) részesült Nagy tevékenységgel létesült vezetése alatt az 1876. évi szegedi országos ipari és mezőgazdasági kiállítás, amelynek érdemeiért a m. kir. Kormány 1876. XI. 20. kelt leiratában elismerését nyilvánította. Az 1879. nagy árviz alkalmával is önfeláldozó munkásságot folytatott, melyért a kormány 1879 X. 11. írásbeli elismeréssel tüntette ki. 1896-ban a millenáris kiállítás s-egedi kerületi bizottságának tevékeny alelnöke volt, amely működéséért a király 1897 II 2. ismételten a legfelsőbb elismerésben részesítette. Közéleti tevékenysége elszólította üzlete, eléről s amikor sógora meghalt, az üzletet átadta fiának, Gál Kálmánnak és vejének, Gál Jánosnénak, akik a régi céget >Gál testvérek* cégnév alatt vezették Í911 ig. III. Ferenc, aki ifjúkorában Németországot, Franciaországol, Ausztriát és Olaszországot beutazta, helyes érzékkel irányította Szeged községi életét és tevékenysége a város fejlesztése felé fordult. Csakhamar törvényhatósági bizottsági tag lett, tekintélye napról-napra nőtt, részt vett a legnagyobb szegedi ipari és kereskedelmi vállalatok alapításában. Igazgatósági tagja volt a Gyáripari Rt -nek, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak, a Kenderfonógyárnak, a Légszeszgyárnak, elnöke a Kereskedelmi és Iparbanknak, a Szegedi Téglagyár Társulatnak (két utóbbi is az ő alapítása) és a szegedi Kereskedelmi c's Iparkamarának, melynek palotája az ő kezdeményezésére elnökségének ideje alatt épült. A kiegyezés korszaka után Szeged politika^ életére is tevékeny befolyást gyakorolt s egy Ízben fáklyás menet rendezésével nyilatkozott meg mellette a közbizalom és akkor kérték fel, hogy vállalja a képviselő jelöltségei, azonban fokozott közgazdasági tevékenységére való tekintettel ez alól szerényen kitért. Ülnöke volt a Kereskedelmi Törvényszéknek, az OsztrákMagyar Bank szegedi fiókjának váltóbirája. A közgazdaság terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1897 VII. 25 a királyi tanácsosi címet díjmentesen kapta. Mintegy tiz évig a városi iskolaszék tagja is volt. Halála után többek között a gyertyámosiak a községháza részére megfesttették arcképét. A Feketesas u. 20. sz. a. kétemeletes palota, ennek Klauzál-téri frontján helyezte el a Gál és Madár* céget. Gál Ferencné halála után a család tagjai a szegedi városi muzeumnak ajándékozták azt a díszes selyemruhát, amely a Vnlero gyár selyméből készült s Gál Ferencné menyegzői ruhájának készült s ezen alkalmon kivül csak 1857-ben a szegedi királylátogatások alkalmával, mint báli ruhát viselte. Gyermekei A—L. If&TREDÖNYIPAR:-*::