Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-21 / 138. szám

A DKLMAGY * KORSZAG 1931 junius 21. Ingyen női harisnya! 8 Ingyen férfi zokni! minin p.v vitrin gummtuipu ctpöhS* I N<M számok p Z'SS, fprti czámok P Tisza Áruház Szeged, IMI—ÍM—•—MII IIHIIW—I •• IIMTTT ták az ólom és a réz árának az emelkedését, mintha az közvetlenül érintené minden tiszt­viselő és munkás háztartását. -Ma már tudjuk ennek az áremelkedésnek a magyarázatát. Ez volt az az ólom és réz, amelyet kilőttek a világháborúban- és csakugyan tönkretette vala­mennyiünk háztartását. De akkor nem emiatt ^panaszkodtak. hanem a drágaságot, mint ön­magában álló jelenséget észlelték és keresték • gyógyszereit. A Közgazdasági Társaság nagy ankétot is rendezett a drágaság kérdéséről és a lapok tele voltak a drágaságról szóló cikkekkel. Igy kerültem én is szóhoz a drága­ság kérdésében a Pesti Napló hasábjain. Igaz, amiről én irtam. csak részletkérdés volt, de akkoriban, pesti lakos létemre is, iy a Kormány adjon drágasági p< az állami alkalmazottaknak, meg pedig olyan­formán, hogy különböző kategóriákba sorozza őket. A legmagasabb drágasági pótlékot kap­ják a fővárosban levő alkalmazottak, egy másik Kategóriát csináljanak a nagyobb vidéki váro­sok számára, mig a harmadik kategória változ­tatás nélküli érvénnyel birjon az összes többi állami alkalmazottak számára. Magyarázata ennek a megkülönböztetésnek az lett volna, hogy a megélhetés feltételei a vidéken kedve­zőbbek és ugyanazzal a fizetéssel a vidéki tisztviselő könnyebben boldogul, mint aki a fővárosban teljesít szolgálatot. Ez volt az a felfogás, amellyel a lehető legélesebb módon szembehelyezkedtem. Felvetettem azt a kérdést hogyha csakugyan igaz az, hogy Budapesten nehezebb a megélhe­tés, akkor miért törekszik minden tisztviselő, tanár és egyéb közalkalmazott arra, hogy Budapestre kerüljön? Miért mozgat meg ezer meg ezer tisztviselő minden protekciót, ami csak rendelkezésére áll, a Budapestre való át­helyezés érdekében? Ha csakugyan igaz az, hogy a csirke olcsóbb Hódmezővásárhelyen, a cipő pedig Liptószentmiklóson, miért törik a tisztviselők magukat Budapest után? A magyarázatát ennek a látszólag paradox jelen­ségnek abban kerestem és ma is abban talá­lom meg, hogy ez az egész helyhez kötött drágasági és megélhetési teória hamis. A nyers index-számok mellett ugyanis az életnek, külö­nösen pedig a kulturember életének vannak számokban ki nem fejezhető tényezői ís, ame­lyek egyenesen arra engednek következtetni, hogy a tételnek a megforditottja igaz és az élet, a megélhetés annál könnyebb, főleg a tisztviselő számára, minél nagyobb helyen tel­jesít szolgálatot. Nem akarok az olyan egészen kirívó esetek­ről beszélni, mikor valakit egy olyan vidéki vasúti állomásra, vagy olyan járásbírósághoz vetett a sorsa, ahol nincsen középiskola. Mit ér az ilyen tisztviselőnek a pár fillérrel olcsobb csirke, ha viszont középiskolába járó gyerme­ket kénytelen kiadni a házból és viselheti a házon kivüli ellátás költségeit? Szegeden ma van egyetem, a szegedi szülő számára az egye­temi oktatás nem probléma, de vájjon az, aki­nek gyermeke a technikára, vagy más felső oktatasi intézetbe jár, nem érzi-e azt a hátrányt, amely a fővárosiakkal szemben az ő terhére mutatkozik? £s általánosságban minden félig­meddig a közéletben élő vidéki ember ház­tartási költségvetését nem terheli-e meg évente néhány kénys/erü budapesti utazás, ami ismét csak egy többlet-terhet jelent számára? Szabad-e. igaz-,úgos-e ilyen körülmények mel­lett az olyan általánosítás, hogy a vidéken olcsóbb a megélhetés és még inkább igaz­ságos e az olyan következtetés levonása, hogy a 1 Óvárosiakat meg bizonyos különleges ked­vezésben kell részesíteni? De menjünk egy lépéssel tovább. A tiszt­viselők nálunk ma is nagyon rbsszul vannak fizetve. A kétségtelenül tapasztalható tiszt­viselő-ellenes hangulat nem is innét ered, ha­nem abból a sajnálatos körülményből, hogy 1924 óta, mikor a tisztviselői javadalmazásokat rendezték, a többi kereseti osztályok jövedelme hatványozott mértékben megromlott- Ott nem tartanak ugyan raint a tisztviselők voltak 1922-ben és 1923-ban, mikor egy élte derekán levő, tizenöt-husz éve szolgáló köztisztviselő­nek egy hónapi fizetése nem volt elegendő egy pár cipőre, de megromlott az ő jövedelmi viszonyuk is annyira, hogy ma irigylésreméltó VBlamit látnak a tisztviselő szűkös, de biztos fizetésében. Ha már most ezekre a mellékkörül­ményekre való tekintet nélkül vesszük figye­lembe a tisztviselőnek abszolút értelemben vett csekély fizetését és azt keressük, hogy hol nyilik legkönnyebben alkalom ennek a csekély javadalmazásnak a pótlására, akkor megint csak arra az eredményre lyukadunk ki. hogy a nagyobb helyeken sokkalta inkább, mint a kicsinyeken, de leginkább mégis csak a fő­városban. A tanár, aki egy olyan városban tanit, ahoi csak egy középiskola van, tanítványt nem vál­lalhat, mert saját intézetének növendékét külön órán az érvényben levő miniszteri rendelet értelmében nem taníthatja. Olyan helyen, ahol több a középiskola, ennek nincsen akadálya. Minél nagyobb egy hivatal, annál több a díja­zott különmunkának az eshetősége és lehető­sége, amitől természetszerűleg a kisebb helyek tisztviselői vannak megfosztva. Igy van azon­ban ez nemcsak a fixfizetésüeknél. hanem még a szabad kereseti foglalkozásoknál is. Nagy­városban az ügyes ember számára sokkal" több a kereseti lehetőség, mint kisebb, gazdaságilag csendes, vagy éppen pangó helyeken. A mostani viszonyok előrevetítése nélkül kö­rülbelül ezeket állapítottam meg ezelőtt husz esztendővel és oda lyukadtam ki, hogy éppen a könnyebb megélhetés lehetősége az, amely a vidéki embereket arra ösztökéli, hogy a nagyobb városokba, de lehetőleg a fővárosba töreked­jenek. Ebből pedig arra következtettem, hogy semmiesetre sem szabad a fővárosi közalkalma­zottakat a vidékiek rovására még egy külön­leges prémiumban részesíteni. Olyan igazság ez. amit ma sem árt ismét leszögezni. Nem lehet tudni, mikor kell megint ilyen érvekkel bizonyos budapesti igényekkel szemben hadra kelni. Van azonban az éremnek még egy másik oldala. Nagyvárosban, akárcsak falun, az ember élhet teljesen magának. Aki akar eljár szín­házba, elmegy vendéglőbe és kávéházba, olyan jegyet vált, amilyent akar, olyan helyre ül, aminőre neki tetszik, azt fogyaszt, ami neki jólesik, vidéken azonban alá van vetve az 'egész »társada!om« ellenőrzésének, kritikájá­nak és megszölásának. Ez pedig olyan hatalom, amivel számolni kell. Ali ez vidéken a fix­fizetésüekre és szabad foglalkozásúakra egy­aránt. Vidéken akár egy tekintélyesebb keres­kedő, iparos, vagy félig-meddig vezető állásban levő tisztviselő jótékonyság, közélet és társa­dalmi kötelezettség dolgában sokkal inkább igénybe van véve, mint a fővárosban, ahol eltűnik a sok ezrek között. Ezért tökéletesen hamisak a jövedelemre vonatkozó összehason­lítások. Egyrészt ezek az összehasonlítások csak a látható jövedelmet tüntetik fel, ami kisebb helyen sokkal inkább ellenőrizhető, másrészt nem veszik figyelembe a jövedelemnek min­denféle megterhelését, ami vidéken sokkal erő­sebb. Ezek a vidéki életnek az árnyoldalai és azért akarom megveregetni a saját vállamat, mert ezekre a megállapításokra tisztán elméleti uton, még budapesti lakos koromban rájöttem. Azt hiszem, hogy vidéki olvasóim*száz százalékig hajlandók bizonyítani mindannak igazságát, amit megírtam. A titkos kerületekben egyaránt óriási többségben vannak azok, akik szilárdan meg vannak győződve arról, hogy Szegeden soha olyan meleg még nem volt, mint az idei nyáron és hogy a Tisza még soha olyan magas hőfokot nem ért el, mint mostanában. Ezeket sem szép szóval, sem BártfafUrdői levél Amilyen kiváló szerepe van Bártfa városá­nak a középkori városok és a középkori mű­vészet történetében, olyan kiváló helyet foglal el a régi fürdők sorában Bártfafürdő. Már 1247 és 1505-ben keltezett, a városi muzeum oklevél!árában lévő Írásokban van szó a für­dőről, 1767 óta előkelő lengyel nemesek, lengyel és magyar főurak találkozási helye. Még ma is láthatók az Uri-uccában a Bornemisza, Keczer, D^ssewffv, Tahy udvarházak, magyar kuriák kandallós* termekkel, régi bútorzattá^ nagy pincékkel, széles kapuival. I. Sándor orosz cár, Mária Lujza császárné, Erzsébet királyné, Tompa Mihály nyaraltak itt. Két ízben volt itt a magyar tudósok és orvos professzorok részvétele mellett országos ván­dorgyűlés. Bártfafürdő végtelen nagy feny­veserdői, gyönyörű vidéke vonzották ide a vendégeket és hozza ide most is évről-évre vendégek ezreit. Az erdőben írom e sorokat, titokzatos fél­homály és csend vesz körül, de nemsokára itt lesz a kacagó vendégsereg, daloló párok és felveri az erdő csöndjét a strandoló közön­ség lármája is. Messze hallatszik a viz locs­csanása, szines labdák röpülnek víg nevetés fenyegetéssel nem lehet rávenni, hogy fürdő, trikóikat és egyéb fürdőkellékeiket máshol szerezzék be, mint a fehércégláblás Boros Miksa cégnél, ahol legnagyobb a választék és ahol a legolcsóbban szerezhetik be a leg­divatosabb dolgokat. közben, öreg, fiatal, erős, izmos legények", gyönyörű lánykák versenyeznek, ki tud szebb és tökéletesebb fejest ugrani. Elmúlik itt az embert sorvasztó keserv, — erőt kap és őrö­met uj életre! És beljebb a fürdőben, az uj inti al a tóriumba menő, nehezen lélegző, köhőgős emberekkel találkozunk. Gyógyultan távoznak innen. Se. giti ebben a gyógyulásban a kiváló gyógy­hatású, sós, szódabikarbonás Doktor-forrás; vize. Van e forráson kivül még 1*2 forrása, a pezsgőnél is jobban gyöngyöző vasas Vize. Ezért is a vasas-kénes mórfürdője miatt lett: neves, mint női fürdő és a vasas vizeknek gyerekeknél, vérszegénységnél való hatása miatt, mint a gyerekek fürdője. A források fölé Desőfi József, a kiváló iró már 1817-ben a következő feliratot készí­tette: Rebori. Virorum Mulierum. Foecunditati Saluti. Omnium. * 1817—1931. Nagy idők m-JLuk' el fölöttünk, — de erdők, hegyek vizek nem változnak és a fürdő ma szebb, mint valaha. Bártfafürdő, 1931 junius hó Dr. A. M. Menyasszonyi kelengyék ágv- és aszlalnemüekss^ri:Pollák testvérekísass; Ifj. Schleslnger Mór cég teNesen megszűnik. Széchenyi lér 16, sz. alatti divaiárutiáza auguszlus 1-én >v><i«w«» ...w^vin....... m Raktáron lévő árult rendkívüli mérsékelt áron áiusltja­Továbbá a teljes üzleti berendezés. Wertöelm-szekrény, 3 naay tükör. 9 m. (iosszu üvegtábla, sepöír-kdlyga, l'.vegiroda és kassza eladó. kiJlön-ttUiön is.

Next

/
Thumbnails
Contents