Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-21 / 138. szám

A DKLMAGY * KORSZAG 1931 junius 21. Ingyen női harisnya! 8 Ingyen férfi zokni! minin p.v vitrin gummtuipu ctpöhS* I N<M számok p Z'SS, fprti czámok P Tisza Áruház Szeged, IMI—ÍM—•—MII IIHIIW—I •• IIMTTT ták az ólom és a réz árának az emelkedését, mintha az közvetlenül érintené minden tisztviselő és munkás háztartását. -Ma már tudjuk ennek az áremelkedésnek a magyarázatát. Ez volt az az ólom és réz, amelyet kilőttek a világháborúban- és csakugyan tönkretette valamennyiünk háztartását. De akkor nem emiatt ^panaszkodtak. hanem a drágaságot, mint önmagában álló jelenséget észlelték és keresték • gyógyszereit. A Közgazdasági Társaság nagy ankétot is rendezett a drágaság kérdéséről és a lapok tele voltak a drágaságról szóló cikkekkel. Igy kerültem én is szóhoz a drágaság kérdésében a Pesti Napló hasábjain. Igaz, amiről én irtam. csak részletkérdés volt, de akkoriban, pesti lakos létemre is, iy a Kormány adjon drágasági p< az állami alkalmazottaknak, meg pedig olyanformán, hogy különböző kategóriákba sorozza őket. A legmagasabb drágasági pótlékot kapják a fővárosban levő alkalmazottak, egy másik Kategóriát csináljanak a nagyobb vidéki városok számára, mig a harmadik kategória változtatás nélküli érvénnyel birjon az összes többi állami alkalmazottak számára. Magyarázata ennek a megkülönböztetésnek az lett volna, hogy a megélhetés feltételei a vidéken kedvezőbbek és ugyanazzal a fizetéssel a vidéki tisztviselő könnyebben boldogul, mint aki a fővárosban teljesít szolgálatot. Ez volt az a felfogás, amellyel a lehető legélesebb módon szembehelyezkedtem. Felvetettem azt a kérdést hogyha csakugyan igaz az, hogy Budapesten nehezebb a megélhetés, akkor miért törekszik minden tisztviselő, tanár és egyéb közalkalmazott arra, hogy Budapestre kerüljön? Miért mozgat meg ezer meg ezer tisztviselő minden protekciót, ami csak rendelkezésére áll, a Budapestre való áthelyezés érdekében? Ha csakugyan igaz az, hogy a csirke olcsóbb Hódmezővásárhelyen, a cipő pedig Liptószentmiklóson, miért törik a tisztviselők magukat Budapest után? A magyarázatát ennek a látszólag paradox jelenségnek abban kerestem és ma is abban találom meg, hogy ez az egész helyhez kötött drágasági és megélhetési teória hamis. A nyers index-számok mellett ugyanis az életnek, különösen pedig a kulturember életének vannak számokban ki nem fejezhető tényezői ís, amelyek egyenesen arra engednek következtetni, hogy a tételnek a megforditottja igaz és az élet, a megélhetés annál könnyebb, főleg a tisztviselő számára, minél nagyobb helyen teljesít szolgálatot. Nem akarok az olyan egészen kirívó esetekről beszélni, mikor valakit egy olyan vidéki vasúti állomásra, vagy olyan járásbírósághoz vetett a sorsa, ahol nincsen középiskola. Mit ér az ilyen tisztviselőnek a pár fillérrel olcsobb csirke, ha viszont középiskolába járó gyermeket kénytelen kiadni a házból és viselheti a házon kivüli ellátás költségeit? Szegeden ma van egyetem, a szegedi szülő számára az egyetemi oktatás nem probléma, de vájjon az, akinek gyermeke a technikára, vagy más felső oktatasi intézetbe jár, nem érzi-e azt a hátrányt, amely a fővárosiakkal szemben az ő terhére mutatkozik? £s általánosságban minden féligmeddig a közéletben élő vidéki ember háztartási költségvetését nem terheli-e meg évente néhány kénys/erü budapesti utazás, ami ismét csak egy többlet-terhet jelent számára? Szabad-e. igaz-,úgos-e ilyen körülmények mellett az olyan általánosítás, hogy a vidéken olcsóbb a megélhetés és még inkább igazságos e az olyan következtetés levonása, hogy a 1 Óvárosiakat meg bizonyos különleges kedvezésben kell részesíteni? De menjünk egy lépéssel tovább. A tisztviselők nálunk ma is nagyon rbsszul vannak fizetve. A kétségtelenül tapasztalható tisztviselő-ellenes hangulat nem is innét ered, hanem abból a sajnálatos körülményből, hogy 1924 óta, mikor a tisztviselői javadalmazásokat rendezték, a többi kereseti osztályok jövedelme hatványozott mértékben megromlott- Ott nem tartanak ugyan raint a tisztviselők voltak 1922-ben és 1923-ban, mikor egy élte derekán levő, tizenöt-husz éve szolgáló köztisztviselőnek egy hónapi fizetése nem volt elegendő egy pár cipőre, de megromlott az ő jövedelmi viszonyuk is annyira, hogy ma irigylésreméltó VBlamit látnak a tisztviselő szűkös, de biztos fizetésében. Ha már most ezekre a mellékkörülményekre való tekintet nélkül vesszük figyelembe a tisztviselőnek abszolút értelemben vett csekély fizetését és azt keressük, hogy hol nyilik legkönnyebben alkalom ennek a csekély javadalmazásnak a pótlására, akkor megint csak arra az eredményre lyukadunk ki. hogy a nagyobb helyeken sokkalta inkább, mint a kicsinyeken, de leginkább mégis csak a fővárosban. A tanár, aki egy olyan városban tanit, ahoi csak egy középiskola van, tanítványt nem vállalhat, mert saját intézetének növendékét külön órán az érvényben levő miniszteri rendelet értelmében nem taníthatja. Olyan helyen, ahol több a középiskola, ennek nincsen akadálya. Minél nagyobb egy hivatal, annál több a díjazott különmunkának az eshetősége és lehetősége, amitől természetszerűleg a kisebb helyek tisztviselői vannak megfosztva. Igy van azonban ez nemcsak a fixfizetésüeknél. hanem még a szabad kereseti foglalkozásoknál is. Nagyvárosban az ügyes ember számára sokkal" több a kereseti lehetőség, mint kisebb, gazdaságilag csendes, vagy éppen pangó helyeken. A mostani viszonyok előrevetítése nélkül körülbelül ezeket állapítottam meg ezelőtt husz esztendővel és oda lyukadtam ki, hogy éppen a könnyebb megélhetés lehetősége az, amely a vidéki embereket arra ösztökéli, hogy a nagyobb városokba, de lehetőleg a fővárosba törekedjenek. Ebből pedig arra következtettem, hogy semmiesetre sem szabad a fővárosi közalkalmazottakat a vidékiek rovására még egy különleges prémiumban részesíteni. Olyan igazság ez. amit ma sem árt ismét leszögezni. Nem lehet tudni, mikor kell megint ilyen érvekkel bizonyos budapesti igényekkel szemben hadra kelni. Van azonban az éremnek még egy másik oldala. Nagyvárosban, akárcsak falun, az ember élhet teljesen magának. Aki akar eljár színházba, elmegy vendéglőbe és kávéházba, olyan jegyet vált, amilyent akar, olyan helyre ül, aminőre neki tetszik, azt fogyaszt, ami neki jólesik, vidéken azonban alá van vetve az 'egész »társada!om« ellenőrzésének, kritikájának és megszölásának. Ez pedig olyan hatalom, amivel számolni kell. Ali ez vidéken a fixfizetésüekre és szabad foglalkozásúakra egyaránt. Vidéken akár egy tekintélyesebb kereskedő, iparos, vagy félig-meddig vezető állásban levő tisztviselő jótékonyság, közélet és társadalmi kötelezettség dolgában sokkal inkább igénybe van véve, mint a fővárosban, ahol eltűnik a sok ezrek között. Ezért tökéletesen hamisak a jövedelemre vonatkozó összehasonlítások. Egyrészt ezek az összehasonlítások csak a látható jövedelmet tüntetik fel, ami kisebb helyen sokkal inkább ellenőrizhető, másrészt nem veszik figyelembe a jövedelemnek mindenféle megterhelését, ami vidéken sokkal erősebb. Ezek a vidéki életnek az árnyoldalai és azért akarom megveregetni a saját vállamat, mert ezekre a megállapításokra tisztán elméleti uton, még budapesti lakos koromban rájöttem. Azt hiszem, hogy vidéki olvasóim*száz százalékig hajlandók bizonyítani mindannak igazságát, amit megírtam. A titkos kerületekben egyaránt óriási többségben vannak azok, akik szilárdan meg vannak győződve arról, hogy Szegeden soha olyan meleg még nem volt, mint az idei nyáron és hogy a Tisza még soha olyan magas hőfokot nem ért el, mint mostanában. Ezeket sem szép szóval, sem BártfafUrdői levél Amilyen kiváló szerepe van Bártfa városának a középkori városok és a középkori művészet történetében, olyan kiváló helyet foglal el a régi fürdők sorában Bártfafürdő. Már 1247 és 1505-ben keltezett, a városi muzeum oklevél!árában lévő Írásokban van szó a fürdőről, 1767 óta előkelő lengyel nemesek, lengyel és magyar főurak találkozási helye. Még ma is láthatók az Uri-uccában a Bornemisza, Keczer, D^ssewffv, Tahy udvarházak, magyar kuriák kandallós* termekkel, régi bútorzattá^ nagy pincékkel, széles kapuival. I. Sándor orosz cár, Mária Lujza császárné, Erzsébet királyné, Tompa Mihály nyaraltak itt. Két ízben volt itt a magyar tudósok és orvos professzorok részvétele mellett országos vándorgyűlés. Bártfafürdő végtelen nagy fenyveserdői, gyönyörű vidéke vonzották ide a vendégeket és hozza ide most is évről-évre vendégek ezreit. Az erdőben írom e sorokat, titokzatos félhomály és csend vesz körül, de nemsokára itt lesz a kacagó vendégsereg, daloló párok és felveri az erdő csöndjét a strandoló közönség lármája is. Messze hallatszik a viz locscsanása, szines labdák röpülnek víg nevetés fenyegetéssel nem lehet rávenni, hogy fürdő, trikóikat és egyéb fürdőkellékeiket máshol szerezzék be, mint a fehércégláblás Boros Miksa cégnél, ahol legnagyobb a választék és ahol a legolcsóbban szerezhetik be a legdivatosabb dolgokat. közben, öreg, fiatal, erős, izmos legények", gyönyörű lánykák versenyeznek, ki tud szebb és tökéletesebb fejest ugrani. Elmúlik itt az embert sorvasztó keserv, — erőt kap és őrömet uj életre! És beljebb a fürdőben, az uj inti al a tóriumba menő, nehezen lélegző, köhőgős emberekkel találkozunk. Gyógyultan távoznak innen. Se. giti ebben a gyógyulásban a kiváló gyógyhatású, sós, szódabikarbonás Doktor-forrás; vize. Van e forráson kivül még 1*2 forrása, a pezsgőnél is jobban gyöngyöző vasas Vize. Ezért is a vasas-kénes mórfürdője miatt lett: neves, mint női fürdő és a vasas vizeknek gyerekeknél, vérszegénységnél való hatása miatt, mint a gyerekek fürdője. A források fölé Desőfi József, a kiváló iró már 1817-ben a következő feliratot készítette: Rebori. Virorum Mulierum. Foecunditati Saluti. Omnium. * 1817—1931. Nagy idők m-JLuk' el fölöttünk, — de erdők, hegyek vizek nem változnak és a fürdő ma szebb, mint valaha. Bártfafürdő, 1931 junius hó Dr. A. M. Menyasszonyi kelengyék ágv- és aszlalnemüekss^ri:Pollák testvérekísass; Ifj. Schleslnger Mór cég teNesen megszűnik. Széchenyi lér 16, sz. alatti divaiárutiáza auguszlus 1-én >v><i«w«» ...w^vin....... m Raktáron lévő árult rendkívüli mérsékelt áron áiusltjaTovábbá a teljes üzleti berendezés. Wertöelm-szekrény, 3 naay tükör. 9 m. (iosszu üvegtábla, sepöír-kdlyga, l'.vegiroda és kassza eladó. kiJlön-ttUiön is.