Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-08 / 103. szám

1931 tajjus 10. DÉLMAGYARORSZAG 1137 Meglepő ui terv színház mOködéiének biztositáfára Állandó szinház helyeit — hudapesíi vendégszereplések? (A Délmagyar ország munkatársától.') Megírta a Délmagyarország, hogy dr Pálfy József polgármesterhelyettes, a színház intendánsa a polgármester megbízásából Budapestre utazott, ahol tárgyalni fog a szegedi szinház ügyéről azokkal a budapesti szinházi szakemberekkel, akik kombinációba jöhetnek a válság megoldásánál. A csütörtök reggeli budapesti lapok a polgárraesterhelyetl.es budapesti útjával kapcsolatban meglepő kombinációkról számolnak be. Azt irják, hogy a szegedi szinház működésének biztosítására uj terv merült fel, amelynek áz a célja, hogy a városról minden áldozati kényszert elhárítson. A lapok »budapesti szinházi körökből származó értesüléseik* alapján megírják, hogy Budapestre, érkezett Szeged város megbízottja és tárgyalásokat kezdett a pesti szinházak igazgatóival olyan érteleinben, hogy Szeged a színházát felajánlja a budapesti igazgatóknak állandó vendégjátékra. A terv szerint a város nem adja bérbe a szinházat, de nem is tartja házikezelésben, hanem meg akar állapodni a pesti igazgatókkal, hogy a pesti szinházak felváltva hetenkint négy előadást tartsanak Szegeden és pedig csütörtökön "ste, szombaton est", vasárnap délután és. vasárnap este. A pesti szinházak minden esetben teljes társulatot küldenének Szegedre, természetesen olyan darabbal, amely aznap nincs Budapesten műsoron. Igy a város mentesülne a szubvenció gondjaitól és a közönség pesti nivóju előadásokat kapna. A város a pesti színházaknak a vendégjátékokra a szinház épületét ingyen átengedné, fedezné a fűtés és a világítás költségeit, az előadások teljes bevételét azonban átengedné a pesti színházaknak. A hét többi napjain a szegedi szinház kapui zárva maradnának. A budapesti színigazgatók még nem nyilatkoztak erről a tervről, amelynek a pesti lapok nem nagy jövőt jósolnak, még pedig azért nem, mert az ajánlat elfogadása esetén a pesti színházaknak két komplett társulatot kellene tartamok, hogy Budapesten is, Szegeden is tarthassanak előadásokat A dupla társulatok költségeit pedig a szegedi vendégjátékok jövedelme nem fedezné. De állást foglalnak a terv ellen azon az alapon is, hogy Szegednek, mint az ország legnagyobb vidéki városának kulturális szempontból szüksége inm a l"ljesen önállóan működő állandó jellegű színházra. Az egyik pesti lap a terv ismertetése után ezeket írja: »Célravezető megoldás csak' egy lehet: bérbead ni a szinházat, de nem súlyos feltételekkel, hanem megfelelő szubvencióval. Az ilyen bérlő fennakadás nélkül tarthatna jó előadásokat. Példa erre Tarnay Ernő, aki bár házikezelésben, három évig vezette kifogástalanul a közönség teljes érdeklődése mellett a szegedi szinházat és akit a város komoly ok nélkül fosztott meg atlót, hogy továbbra is a szinház élén maradhasson. Tarnay Ernő garanciája volna ismét a színháznak, ha azt. a megértést, amelyet a közönség iránta mindenkor tanúsított, a város megfelelő szubvenFényképezzen a világhírű angol „ImperiáE" filmrelemezre! Kopható Ciebmann íd'MeréSMéí Kelemen u. 12 cióval is megszilárdítaná. Akkor nem volna többé szükség ilyen fantasztikus tervekre, amelyek ugy sem valósulhatnak meg.« A budapesti lapok közlése bizonyára meglepetést kelt Szegeden, elsősorban azért, mert erről a tervről a szegedi nyilvánosság eddig nem tudhatott semmit. A *Délmagyarország munkatársa kérdést intézett az ügyben cir. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a következőket mondotta: — Dr. Pálfy József, mint a színház intendánsa utazott fői Budapestre, ahol a színház ügyében kell tárgyalnia. A kérdéses ajánlat megtételérc én nem biztara meg, erről a tervről nem is tudok és azt tartom csak valószínűnek. hogy a polgármesterhelyettes igyekszik n i ulen elképzelhető megoldás ügyében tárgyalni és mindnn megoldási lehetőséget tisztáz: f Ennek a tervnek a megvalósítása csak ultima ráció lehet, csak abban az esetben gondolhatunk ilyenféle megoldásra, ha minden más megoldási kísérlet meghiusulna. A helyes megoldás csak az lehet, ha a szegedi szinházat egy vállalkozó-igazgató kapja meg, aki önálló társulattal biztosítja az uj szezon folyamatosságát „Ugy érezzük, mintha A kolozsvári dalosok megható (A Délmagyarország munkatársától.) Kétnapi ké. sedelemmel, csütörtökön délben érkeztek meg Szegedre a Kolozsvári Magyar Dalárda tagjai. Mint jelentettük, az erdélyi dalosokat már kedden várták, a szegedi dalosok ki is vonultak az állomásra, a vonat azonban befutott nélkülük és hiába telefonálták végig a határállomásokat, sehol sem tudtak felvilágosítást adni elmaradásukróh Csak később derült ki, hogy az útlevél, illetve a vizűm megszerzése körül merültek fel nehézségek és ezeknek elintézése végett kellett a kolozsvári dalárda vezetőinek Bukarestbe utazniuk. Szerencsére sikerült rövid uton elhárítani a nehéz, ségeket és igy kétnapi késedelemmel útnak indulhattak az erdélyi dalosok. Az erdélyi énekesek fogadtatása megható külsőségek kőzött játszódott le a személypályaudvaron. A csabai vonat délben, félkettőkor érkezett meg az állomásra, amelynek perronján felsorakoztak a szegedi dalárdák tagjai és vezetői, a város hatóságát dr. Tóth Béia főjegyző, az egyetemet dr. Dittrói Gábor, az orvoskar dékánja képviselte. A Szegedi Polgári Dalárda elnökei, akik a déli kerületi dalosszövetség nevében kezdeményezték a kolozsváriak kirándulását, Pongrácz Albert igaz. gató és dr. Vadász János ügyvéd, a rókusi állomástól vonaton kisérték a Szeged-pályaudvarig a dalosokat. A kolozsváriak Rezik Károly karnagy és dr. Feller Győző elnök vezetésével érkeztek meg. A hatvanhét tagból álló daloscsoport a perronon sorakozott fel. Először a szegedi vasutasok dalárdájának jeligéje üdvözölte a vendégeket, majd dr. Tóth Béla főjegyző mondott üdvözlő beszédet a város közönsége és hatósága nevében. Kijelentette, hogy a mai magyar vidék legnagyobb városa magyaros vendégszeretettel fogadja az idet gen impérium alá került magyar dalosokat, akik Erdély üdvözletét és szeretetét hozták el a Tisza partjára. Dr. Dittrói Gábor professzor az egyetem rektora és tanácsa nevében mondott üdvözlő beszédet: — Mint a Ferenc József.Tudományegyetem tagja a rektor és a tanács nevében őrömmel üdvözlőm kolozsvári testvéreinket, a Kolozsvári Magyar Dalárda tagjait. Annál nagyobb őrömmel teszem ezt, mert mint Kolozsvár szülötte, magam is ott hallottam előszór az édes magyar szót, az első bölcsődalt anyám ajakáról és ott fújtam én is gyermek- és ifjúkorom boldog nótáit Erdély hegyeinek, völgyeinek, erdeinek, vizeinek, virágainak grandiózus muzsikája mg is itt zsong a szivemben. De nemcsak én hallom a ti dalaitokat, a nagy magyar Alföld szorgos munkáju, dalosajku népe olykor, ha abbahagyja a terhes munkautáni felüdítő dalolást, a hirtelen támadt csendben messziről, nagyon messziről, talán a felhők közül, talán az égből, talán Tündérországból halk visszhangot hall énekére, nagyon halk éneket, ami olyan, mint a templomi zsolozsma. Ilyenkor ti énekeltek, Erdély fiai és mi áhítattal hallgatjuk éneketeket. Most, hogy énekelek itt, körünkben ábrándból hangos valósággá válik, fogadjátok testvéri üdvözletünket. Az egyetem üdvözöl benneteket, mint a magyar s egyben az egyetemes kuttura munkásait, akik munkátokkal, dalotokkal az érzelmen keresztül szóltok az értelemhez és igy szolgáljátok a nemzetek közötti megértés nagy ügyét. Az isten hozott benneteket! Dittrói Gábor halk hangon elmondott üdvözlő beszédét a könnyekig meghatódva hallgatták végig ugy a kolozsváriak, mint a szegediek. Utána Pongrácz Albert a délkerületi dalosszövetség és a szegedi dalárdák nevében mondott néhány üdvözlő szót, majd a kolozsváriak nevében dr. Feller GjVŐzö köszönte meg az üdvözléseket. Viszonzásai hazajöttünk volna . . fogadtatása 8zeged állomáson Erdély magyar dalosainak üdvözletét tolmácsolta; és kijelentette, hogy Kolozsvár magyar dalosai most, hogy Szegedre érkeztek, ngy érzik, mintha hazajöttek volna. Boldogok, hogy megpillanthatják azt a várost, amely árvízi fogadalmának beváltásául díszes templomot emelt és hogy éppen ebben a templomban tolmácsolhatják meleg, test, véri szeretetüket dalban is. i Dr. Feller Győző tovább nem tudott beszélni, szavai zokogásba fúltak és vele együtt sírtak a kolozsváriak és a szegediek is. Megrázó volt, amint" a Kolozsvárról érkezett magyar fiuk és leányok könnyező szemmel, lehajtott fejjel álltak a szegediek előtt Néhány percnyi néma csönd után felzendült a Kolozsvári Magyar Dalárda jeligéje, azután megindultak az erdélyi dalosok a kijárat felé. A vendégeket az egyetemi internátasban szállás solták el, ahol a város ebéddel vendégelte meg őket. A Kolozsvári Magyar Dalárda 1 hangversenye a fogadalmi templomban Kolozsvári magyar dalosok énekeltek esütőrtflu kön este a zsúfolásig megtelt fogadalmi templomban és a szentély áhítatában Erdély bánatotf köszöntése talált visszhangra a szivekben. A ko-l lozsvári dalosok szereplése inkább társadalmi es-y ményé alakult és Szeged szeretettel fogadta elszánj kadt testvéreit és örült, hogy fogadalmi temploJ mában kolozsvári magyarok hangja csendülh fel... Az alapos változtatásokon átment műsor elsS száma Bach Passacagliája volt, amit Rezik Károly, az Erdélyi Magyar Dalosszövetség elnökkarnagya játszott el orgonán. Kitűnő orgonistának bizonyult Rezik, akinek azonban még annyi idejal sem volt, hogy megfelelően beregisztrálhatta volnál az orgonát, ami azután néha a hatás rovásárai ment. Koadéta Géza: Babilonnak vizei mellett oh mű férfi kórusa követte Bachot majd njből Rezikí játszott Bossitól a Cansonicát és Piernétől a Schenj zando de concertet szép szinekkeL Szabó: Polykorus Glorifikaritját, Haydn Benediciusát a dalárda vegyeskara énekelte. Az együttesből néhány) jó szoprán vált ki. Dr. Feller György, a dalárda) szólistája Louis Saa Salve Regináját énekelte keh lemes tenorban. Egy hatalmas Liszt variáció (Weinen, Klagen, Segen, Sagen) fejezte be a mély< hatású hangversenyt. Franciaország üdvözli a spanyol köztársaságot1 Párjs, május 7. A szenátus ma délután a külügyi bizottság előterjesztésére egyhangúlag megszavazta azt az indítványt hogy a spanyol köw társaságot rokonszenves üdvözletben részesítsék. A Jorga-kormány választási paktumai (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A Jorga-kormány ni erdélyi nagynémet párttal is paktumot kötött} amelynek értelmében a németek tizenöt mandi< tumot kapnak a kamarában és a szenátusban,1 Megkötötte a paktumot a Jorg.i-knrmánv » zsidó párttal is, amelynek öt mandátumot juttat a ka« tnarában és három ni a szenátusba 1. *