Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-08 / 103. szám

DELMAGYAKOHS'/ 15131 május 8. I jCphn MílrMc « közkedvelt ~ o m Xl^rt O fellépte mdfus 12, 13, 14-én, 1 énekművészének a®CIUCIJ'Ca csütörtökönt! nelvdrosl kedd, szerda, Moziban. az OTI. működéséről 1910-ben egy tag adminisztrálása 3 pengő fillérbe kerillt, 1929-ben — 14 pengő 49 fillérbe fi Déímagyarország munkatársától.) Az Országos Orvn« Szövetség egyik legutóbbi számában dr. Krausz József, a/, OTI szegedi intézetének orvosa érdekes tanulmányt irt. A tanulmányhoz grafi­kont szerkesztett a Társadalombiztosító, vagy aho­gyan azelőtt nevezték, a betegsegélyző 1910-től 1929-ig terjedő munkásságáról. A grafikon szem­léltető módon tárja fel, hogy az intézmény a leg­utolsó husz évben mennyit költött segélyekre, mennyi volt az orvosi költség, mennyit tettek ki a személyi és dologi kiadások Az adminisztráció adatai külön is érdekesek, mert köztudomásu, hogy » túlméretezett adminisztráció az egyik oka annak, hogy az OTI óriási deficittel dolgozik. Az érdekes statisztikából itt közlünk néhány adatot: Al OTI tátflétsráma voltj 1910-ben 1,018.013 1917-be, n 780.450 1919-ben 518.820 1920-ban 481.16IÍ 1928-ban 791.508 1929-be u 770.472. járulék jövedelme: 1910-ben 25,532.508 pengő 1917-ben 17,312.<M6 1919-ben J7,487.001 1920-ban 4 850.03(1 1928-ban 52.867.538 1929-ben 50,356.337, Aaszes kiadása: 191® ben 25,2«8.32I 192»beo 14.945.887. A JárulékJövedelmiből r-ntöltötiek •egélyre: 1910-ben 17,674.410 1917-ben 9,889.125 1919-ben 12,636.791 1920-ban 2,347.650 1928-ban 35,415 401 1929-ben 45,965 092 adminisztrációra: 3,794.561 ( 3.73V, 3,665.284 ( 4.70" » 3.248.265 ( 6.26*0, 576.793 ( 1.20»r, 8,000.476 (10-07o/o i 11,170.255 (U.490/0) 1910-ben 1917-ben 1919-ben 1920-ban 1928-ban 1929-ben 1910-ben 1917-ben 1919-ben 1920-ban 1928-ban 1929-ben orvos! kőttségekn 4,739.320 3,443.73 1,60194. 404.33.' 6.584.53.", 7,810.510. A statisztikából kiderül, hogy amig 1010-ben egy tag adminisztrálása 3.73 prngóbe, 1928 ban 10107 pengőbe került, addig 1929 ben HM pengőt fizetett az OTI minden tag adminisztrálása után. Ezek a beszédes számok mindennél jobban bi zonyitják az OTI mai gazdálkodásának tartha­tatlanságát. Dr. Krausz József tanulmányának végén az orvos kérdéssel foglalkozik és többek között a követ­kezőket irja: «Az orvosi költségek a háboruelőtti időkkel ősz­szehasonlitva, nemcsak a járulékjövcdelomhez vi­szonyítva, de összegszerűiig is némelyik évhez képest csökkenést mutatnak. Például 1913-ban 38,501.577 pengő járulékjővedelem mellett az or­vosi költség 7,105.106 pengő volt, 1928 ban 52,867.538 pengő járutékjövedctemnél az összes orvosi költség csak 6,084,535 pengő volt.. 1929-ben, a jelentés szerint, az összes orvosi költség 7,810.542 pengő. Ezen tétel nrkrm aggá­lyosnak látszik. Mintha itt valami hiba csúszott volna be. Talán tévedésből a tisztviselőorvosok az adminisztrációhoz tartoznak s fizetésüknek ott kell elszámoltatni. Ez a körülbelül 1,500.000 pengő lényegesen csökkentené a grafikon orvosi görbéjét Az orvosi fizetésként kimutatott 7,810.542 pengő már azért is tulmagasnak látszik, mert az 1929­ben kimutatott 50,356.337 P járulékjövedelem 12 5 százaléka csak 6,294.542 P, honnan adódik tehát a több mint 1,500.000 pengős többletkiadás? A körzeti orvosok fizetése nemcsak nem gyara­podott, de sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a háború előtt. A háború előtt félakkora taglétszám után magasabb fizetést kaptak arany­koronában. A vidéki viszonyokra vonatkozó ada­tokat nem' balál lani, de Budapesten az 1910-ben alkalmazásban levő 225 körzeti orvos száma 1929-ben 406-ra emelkedett. Ez azonban nem jelent többletkiadást, mert a körzeti orvosok taglétszám szerint kapják fizetésüket, igy ha ugyanazon tag­létszám ellátására több orvos alkalmaztatik, akkor az egyes orvos fizetése kisebb lesz, a kiadási ősszeg azonban nem változik. A szakorvosok száma 1929-ig 533-ra emelke­dett. Daeára ennek, bár ezek a taglétszámra való tekintet nélkül, fixummal vannak alkalmazva, az orvosi kiadások nem emelkedtek. A felsorakoztatott számok és a grafikon vilá­gosan mutatják — irja dr. Krausz József —# hogy az OTI anyagi válságában az orvosi kar fize­tése nem játszik aktiv szerepet, hanem a tagok­nak nyújtott segélyek és az adminisztráció túl­méretezése.' Részletvásárlás — okirathamisítással (A Délmagyarország munkatársától.) Fodor Jó­zsef vámőrőrvezető a vámőrség ezredorvosi hiva­talában teljesített irodai szolgálatot A mult év január 30-án magához vett egy üres blankettát, amely a vámőrkerület pecsétjével és az orvosfőnők aláírásával volt ellátva és az »engedélyjegy rész­letvásárlásra c cimmel kitöltötte. Ezen az engedély­jegyen megengedte saját magának, hogy bárme­lyik szegedi kereskedőnél 200 pengő értékű árul vásároljon részletfizetésre. Beleirta az engedélybe azt is, hogyha esetleg nem fizetné a részleteket, akkor az orvosfőnök fogja helyette kifizetni. Ezzel az engedéllyel beállított az egyik férfiruhaüzletbe és egy bőrkabátot vásárolt, amelyre fizetett is néhány pengőt A kereskedő az első részlet elmulasztása után felszólította Fodort, de az nem fizetett. Igy történt minden egyes felszólításnál, végre a ke­reskedő megunta a dolgot és felkereste az orvosi hivatalt. Itt megtudta, hogy Fodor József lesze­relt és hogy az engedélyjegy hamis. Az ügyészség Fodor József ellen közokirathami­sitás és csalás miatt adott ki vádiratot Az ügyet csütörtökön tárgyalta a szegedi törvényszék Ha­feermönn.tanácsa. Fodor József bevallotta, hogy kitöltötte az engedélyjegyet, de nem ismerte el, hogy ezzel hamisítást követett volna el. A biróság magánokirathamisitás vétségében mon­dotta ki bűnösnek Fodor Józsefet és egyhónapi fogházra itélte. Az itélet ellen Fodor József fel­lebbezést jelentett be. Családjuk éhezett, búzát loptak a munkanélküliek A törvényszék félévi börtönre itélte a tolvajokat (A Délmagyarország munkatársától) A mult év őszén többszőr betörtek az Angol-­Magyar Banknak a Tisza-pályaudvaron lévő rak­tárhelyiségébe. A betörők minden alkalommal bú­zát vittek magukkal. A betörést oly ügyesen haj­tották végre, hogy nem lehetett elfogni őket. Végül a bank áruosztályának főbizományosa. Iloff­niann Ferenc delektiveket kért, akik azután les­ben álltak a raktár előtt. Egyik éjjel mcgj?hnt a raktár előtt három férfi, akik benyomták a raktár ablakának fatábláit és behatoltak a helyi­ségbe. A detektívek megvárták, amig a zsáko­kat megtöltik búzával, azután rajtuk ütöttek. A három embert: Csonka Lajost, Gulyás Istvánt és Szalma Istvánt csütörtökön vonta felelősségre a szegedi törvényszék Habermann tanácsa. A vád­lottak valamennyien elismerték bűnösségüket és kijelentették, hogy mélyen megbánták tettüket. — Hosszu-hosszu hónapok óta ájlás nélkül vol­tunk — mondották —családunk éhezett, nyo­morgott. Megkíséreltük, hogy munkát szerezzünk magunknak, de ez sehol sem sikerült. A biróság megállapitotta, hogy Csonkának 9 gyermeke van, Gulyásnak és Szalmának kettő­kettő \ törvényszék Csonka Lajost és Gulyás Istvánt folytatólagosan elkövetett lopás vétségé­ben mondotta ki bűnösnek és *—C hónapi bőr­tönre ilélte. Szalma István, mint bűnsegéd, két­hónapi fogházat kapott. Az itélet Jogerős. Váüóhamisitási per érdekes törvényszéki ítélettel (A Déímagyarország munkatársától.) Érdekes in­dokolású Ítélettel mentett fel a szegedi tőrvényszék egy váltóhamisítással vádolt öreg gazdálkodót Do mokos Imre szentesi gazdálkodó ellen az ügyész­ség vádiratot adott ki, amely szerint még 1925­ben egy váltóra ráhamisitolta Juhász Sándor nevét és meghamisította a váltóbiztositéki okira­tot is. Domokos a váltót leszámitoltatta a Nem­zeti Hitelintézet szentesi fiókjánál és pengőér­tékben átszámítva, 2000 pengőt vett fel. Domokos Imre a csütörtöki tárgyaláson tagadta, hogy ő követte volna cl a hamisítást. A biró­ság Írásszakértőt hallgatott ki, aki összehason­lította Domokos irását a váltón szereplő aláírás­sal és azt a véleményt adta, hogy a hamisítást Domokos követte el, mert a két írás között fel­tétlen hasonlatosság van. A biróság Domokos Imrét felmentette a hamisi tások vádja alól. Az itélet indokolása kimondja, hogy Domokos Imre ellen gyanuokok merültek fel, azonban a tárgyalás nem szolgáltatott meg­nyugtató bizonyítékot bűnössége mellett. Igaz, hogy a szakértő azt állította, hogy Domokos kezétől származik az írás, azonban a biróság nem fogadta el a szakértő véleményét, mert azt ingadozónak találta annál is inkább, mert a szakértő egy más alkalommal nem mondta, hogy Domokos lehet a hamisító. De a biróság meg is vizsgálta az írást és megállapitotta, hogy nincs olyan hasonlóság, amilyent a szakértő állított, sőt a két aláírás teljesen eltérő egymástól. Dr. Balázs Sándor ügyész az itélet ellen felleb­bezést jelentett be. A világ vége London, május 7. Sir James Jeanes, Anglia legnevesebb csillagásza, az amerikai Pasadc­nában tartott előadásában uj elméletet fejtett ki. Eszerint a kozmikus sugarak, vagyií a világegyetem külső részéből a főidet érintő ki­sugárzások tanulmányozása során meggyőző­dött arról, hogy a világegyetem széthuüófél­ben van és nyomtalanul sl fog tűnni majd egyszerre, mint a szappanbuborék. MEGNYÍLT! • Széchenyi Fagylaltszalin * " " ^ • 111 • 11 Széchenyi tér S. Talajdonos: Szalay Alfrédné. Tölcséres fagylalt . .lOfjii. Nagy adag fagylalt .30fiit. Kis adag fagylalt . .20 ., Nagy adag habbal ,«o Hls adag fagylalt habbal 30 „ Jegeskév* habbal 40 „

Next

/
Thumbnails
Contents