Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-07 / 102. szám

2 DÉLMAf.YARORS*Af. 1331 május 7. magas védővámok és az alacsony munkabérek politikáját. Homonay Tivadar a vámok kérdésével foglalkozva, kijelentette, hogy a vámtarifa sok viszonylatban drágább, mint más államokban. Pafcots József a világválság okaival foglalkozott és hangoztatta, hogy a békeszerződés igazságtalanságait ki kell küszöbölni. A magyar kérdőt Európa békéjének tengelyévé kellene tenni. A magas ipari vámtételek megnehezítik a meg- • egyezést a szomszéd államok iparával és az a pertársad alom elsorvadásához vezetnek. Srhandl Károly a Duna—Tisza-csatorna problémájáról beszélt. A munkanélküliségen csak ugy lehet segíteni, ha nagyobb arányú csatornázási munkálatokat hajtanak végre. Nem fcnségm unkára van szükség a kubikosoknál, hanem oly nagyszabású munkálatokra, amelyek gyökerében megoldanák a kubikosok munka nélküliségét. Szerinte a csatornának Csongrádnál kellene torkolni, mert ennek a vidéknek nagyobb a gazdasági jelentősége, mint Szolnoknak. Nagy Emil rámutatott arra. hogy Németországban már évek óta nagy csatornázási munka folyik.és a Rajnát akarják összekötni á Dunával egy olyan csatorna létesítésével, amelyen 1500 tonnás tengeri hajó is közlekedhetne. Magyarországnak" figyelemmel kell kisérnie ezt a kérdést, mert ha ez a csatorna megvalósulna, akkor a kanadai' buza átrakodás nélkül, kengeri hajón mehet egészen Bécsig A Duna—Tiszacsatornával feltétlenül bele kell kapcsolódni ebbe a csatornarendszerbe. Snkompátkai Szabó István a közmunkaváltság igazságos rendezését kérte. Ezután Bud János kereskedelemügyi miniszter reflektált a felszólalásokra Kijelentette, hogy kitart a kapitalista individuális rendszer mellett. Bár a mai viszonyok között hosszúlejáratú hitelekhez nem lehet jutni, mert a tőke tartózkodó, a kor* mány mégis megtett minden szükséges intézkedést, kölcsönöket szerzett, nagyarányú beruházási programot hajt végre. Útépítésre ?*) millió pengőt irányzottak elő és a Balaton környékének úthálózata kiépítése is programba van véve. A közmunkaválság kérdésében rövidesen törvényjavaslattal fog a Ház elé jönni. — A Duna—Tisza csatorna kiépítése ís olyan probléma — folytatta Bud miniszter —, amelylyel komolyan foglalkozni kell. A mai tőkeviszonyok mellett azonban » terv megvalósítása elé >zám1alan akadály tornyosul Bejelentette, hogy a vasúti tarifareform most készül és ennek kap, csán meg fogja szüntetni az úgynevezett tőrt tarifákat A vasút villamosításának az ügye azért késett, mert az uj tipnsu villamosmozdonyokat ki kellett próbálni, ez pedig évekig tart. A kisiparosok képviseletének a kérdését ugy oldotta meg, •hogv az országos kézmüveskamara helyett >z Ipar.testületekéi megr- formálja ée azokból alakítja meg a kisiparosok érdekképviseleti központját. A miniszter beszéde után áttértek az interpellációkra. Várnai Dániel •« «J lakásrendelet mrjbáltor. tatását kérte a népjóléti minisztertől, mert a rendeletet a háztulajdonosok visszaélésekre használják fel és felmondanak a lakóknak olyas eaetek ben is. amikor ahoz nincs Joguk. F.rnszl Sándor népjóléti miniszter válaszában kijelentette, hogy ha kisebb lakásokat nagyobbá alakítanak át, nem jogos a felmondás. Ha* ilyen visszaélés történik, azt törvényes uton megtorolják. A rendi let mindenkép igyekszik a bérlőket védeni, de a háztulajdonosok érdekeire is tekintetlel van, mert elő akarja mozdítani a lakások modernizálását. Gyfirkl Imre interpellációjában szóvá tette, hogy í>«rval János ügyvédet a budapesti törvényszék rágalmazás vétsége miatt elítélte, mert egyes ka' tonai igazságügyi tényezőkről azt irta. hogy egy sikkasztás miatt megindult bűnügyben a bűnvádi eljárást eltussolták. Az ügyvéd kérelmére a tör-. \ ényszék a valódiság bizonyítását elrendelte, • katonai hatóság azonban nz Irataikat államérdekekre val« hivatkozással, nem bocsátotta a törvényszék rendelkezésére. Később azonban á Prónay Pál elten folyamatba tett bűnügyben ugyan?zk«n az Iratokat a bíróság rendelkezésére bocsátották. Dervai ezekután az ellene hozott itélet miatt njralel vételt kért, kérelmének azonban az ügyészség nem adott helyet. Kéri az igazságügyminisztert, intézkedjék, hogy hivatalból in«lltványozta»sék az ujraíelvéte) megindítása. Ha erre az igazságügyminiszter nem volna hajlandó, kéri, hogv a katona) iratokat tegyék te • Ház asztalara, hogy a Uá* tagjai azokba betekinthessenek. Zsttvay igazságügy-miniszter kijelenti, hogy a bíróság előtt lévő ügyről »em nyilaikozhatík részlete&ee. A hivatali tjtok megőrzéséről többféle jogszabály van. Ebben az esetben • honvédelmi miniszter állásfoglaiára volt az Irányadó. Az újrafelvételt a törvény kifejezetten a biróság hatáskörébe utalja. Györki Imre következő interpellációjában sürgős vizsgálatot kért a belügyminisztertől azért, mertt két községben a csendőrség bántalmazta a 1 (kosokat. (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa szerdán este Vértes Miksa elnökletével ülést tartott, amelyen foglalkozott a fizetésképtelenségi rémhírekkel. Vértes Miksa elnöki megnyitójában többek között a kővetkezőket mondotta: — A legutóbbi napok mélységesen szomorú eseményei folytán parancsoló szükségességét érezzük, hogy újból összejöjjünk és objektív . kritika tárgyává tegyük a történteket, kizárólag azért, hogy összefüggést keressünk ezen szomorú események és a gazdasági élet között. A gazdasági vihar, jól tudjuk a legutolsó tiz év eseményeiből, nem ált meg a kereskedőexisztsndák elpusztításánál, hanem száguldva rohan tovább és bátran kérdezhetem, hogyan élhet m:g a hitelében okkal, vagy ok nélkül megfélemlített kereskedelem mellett a kisiparos, a miiőgazda, a kereskedelmi atlalmazottáknak és magántisztviselőknek egész sora, ha tönkremegy és elpusztul a kereskedő? — Azt mondja egy pesti jelentés, hogy a bankok rendkívül erősen cenzúrázzák a hiteligényeket, minek következtében az ipari és kereskedelmi hitel megszerzési gondjai egyre nagyobbodnak. Ugy látszik Budapestről indul ki a hiteligények : .'V n"k sz az erős cenzúrázása, ami az évnek ebben a szakában, főként a mezőgazdaságból elő kereskedelem számára súlyos gondokat okozott. Ebben az agrárországban és különösen a mi vidékünkön szokatlan jelenség a hitelek lekaszálása aratás előtt. — Szeged fizetésképtelenségi statisztikája — folytatta Vértes — ai OHE kimutatása szerint semmivel sem rosszabb, mint az ország más részén, sőt Szegedé még kedvezőbb, akár Pestmegyéé, a fővárosé, Debrecené, vagy Békésmegyéé. — Amidőn megdöbbenésünkből most némiképen magunkhoz térünk, gróf Széchenyi István szavaival fordulok a szegedi gazdasági élét tényezőihez és mindazokhoz, akikhez a szegedi kereskedelem sorsa hozzá van kötve: v>célom az,, hogy számos agy nevezett jóakarót cs barátot szerezzünk, dc nem olyanokat, akik egy nap egekbe emelnek, másnap pedig sárral tennének hajlandók bennünkrt meglwjigálni.t Reméljük, hogy hasznára tudunk lenni önmagunknak és az önhibájukon kivül bajba jutott társainknak azzal az erkölcsi erővel, amit szövetségünk mindenkor reprezentált. Az elnöki megnyitó után dr. Kertész Béla szólalt fel. Szerinte azok a súlyos esetek, amelyek megrázkódtatták a piaoot. egy nagy gazdasági válság kisugárzói. A szövetségnek gátat kell vetni az elé a pesszimizmus elé. ami egyre jobban kezd ráfeküdni a kereskedelemre. At alábbi határozat! Javaslatot terjesztette be: »A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsi ülése a mai napon foglalkozott azokkal az aggályos jelenségekkel, amelyek a szegedi piac hitelviszonyait érintik. Távol áll a Szegedi Kereskedők Szövetségétől az a szándék hogy bírálata tárgyává tegye azokat az okokat, amelyek egyik, vagy másik cég fizetési nehézségeit előidézték, mivel sz meghaladná a szövetség hatáskörét Mégis megállapítja a szövetség nagytanácsa, bogy ezek a jelenségek esak szórrányoaak, amivel szemben :'il! a sr ^di kereskedelemnek minden vihara'o:i k-Tcsz1®! átmentett, alapjában intakt Scitovszky belügyminiszter kijelentett', hogv bántalmazás nem tőrtént, elismerte azonban, hogy az egyik tjszl helyet les olyan kifejezésre ragadtatta magát, amelyért eljárás indult ellene. Az ülés ezután 8 órakor véget ért. ereje. Nem indokolt tehát az áttolánosiló pesszimizmus a szegedi kereskedőtársad.)lom tagjai részéről, még kevésbé indokolt Ily pesszimizmus magával az életerős szegedi kc. resbedélemmel sz mben. A Szegcdi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa meg van győződve arról, hogy a szegedi pénzintézetek f 1a dalok magaslatán állva, kellően mérlegeik a szegedi gazdasági viszonyokat és a pü»c érdé. kének jól felfogott belátása biztosítani fogji a hitelélel nyugodt funkcionálását. Zavarná ezt a pénzintézeteknek netán nyilvánuló oly magatartása, amely a kihelyezett tőkéknek visszafizetéséi az aratás előtti hónapokban igényelné, jóllehet a magyar gazdasági viszonyok agrárjellegéhez híven e«ak a termés betakarjlá*a után jelentkeznek olyan uj tőkék a gazdasági élet vérkeringésében, amelyek a kihitelezett tökeösszeg; k törlesztésére használhatók fel. Amikor azonban a nagytanács a. remélhetőleg szórványosan felmerült szegédi 'jelenségekkel foglalkozik, nem mulaszthatja el, hogy fel ne hívja « kormányzati tényezők figyelmét arra a nehéz helyzetre, amelyben a magyar magángazdasági élei vergődik. Az épjtő, gazdaságilag indokolt és hasznos közmunkák haladéktalan megindításában, a közterhek lényeges csökkentésében és behajtásuk terén a legmesszebbmenő megértő kíméletben, az államilag létrehívott és súlyos közpénzekkel támogatott szövetkezetek leépítésében látja a szövetség a kormány részéről nyújtandó pillanatnyi segítség mellőzbetlen eszközeit. E határozati javaslatot a szövetség megküldi Szeged város főispánjának, polgármesterének, a szegedi pénzügyigazgatóságnak és az OMKE-nek « ' — Nem hallgatnak ránk! — szólt közbe valaki a határozati javaslat felolvasása ntán. Vértes Miksa rámutatott arra, hogy a szövetség állásfoglalása a legnagyobb súllyal esik latba az illetékes tényezők előtt. Korda Jenő a túladóztatással kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a felszól amlásí bizottságok a kereskedők kőnyvkivonatait az adóalapok kivetésénél kötelesek legyenek figyelembe venni Dr. Kertész Béla felemiitette, hogy az egvilí szegedi pénzintézet vezetője az iránt érdeklődött, hogy mi lesz a nagytanácsi ülés tárgya. Amikor elmondotta, hogy a hitelkrizissel felmerüli sajnálatos jelenségek is foglalkoztatni fogják a nagytanácsot, ez a pénzintézeti vezető felhatalmazta annak a közlésére, hogy a kereskedők ne legyenek nyugtalanok az ugywvezett tárcaváltókra vonatkozólag, meri ha a kibocsájtó esetleg már rossz lett, a pénzintézetek feltétlenül vigyáznak arra, hogy legalább az elfogadót megkíméljék. Dr Salgó Sándor szerint szűkig volna arra, ha a bankokat is figyelmeztetnék, hogy mi a pénzintézetek kötelessége ezekben a nehéz időkben. Eljön még az az idő, amikor a bankok lesznek' ráutalva a kereskedőre. A bankok hitelpolitikája okozta Szegeden ezt a morális pánikot, — folytatta beszédét A sajtó segítségét kérte ahoz. hogy fel lehessen lépni a vészhirterjesztők ellen. A közönséget is kéri, hogy álljon a kereskedők mellé és a hilelrontókat, rémhirteriesztőket juttassa a szövetség kezére. fíosenbtrg József és Korda Jenő felszólalása alán Vértes elnök az ülést bezárta. A Szegedi Kereskedők Szövetsége a rémhírterjesztők ellen „Szeged fizetésképtelenségi statisztikája semmivel sem rosszabb, mini az ország más részén" »Nem indokolt az általánosilá pesszimizmus* — mondja a nagyfanács határozata