Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-07 / 102. szám

Csöiöriök, 1931 május 7 Ara 19 fillér VII. évfolyam, 102. szám • ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO, vldélten «» Budapetlen3'60, ktllIUldlfn 0-40 pengő. - Egyes azAm Ara hélkUznap 16, -vasár- Ünnepnap 24 (111. Hlrdeteiek felvétele tarifa Merlnt. Megjelen-h httírt kivitelével naponta renget SZEOED. Szerkeir.lOtég: Somogyi ucca 2Z.Léna. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, fe01cs**nlc»nyvtAr é» Jegyiroda Aradi ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda : Ltíw tlpól ucca 19. Telefon: 26-34. TAviratl levélcím Délmagyarország Szeged. II szegedi polgári ellenzék A szegedi nemzeti szabadelvű párt vesetőségének tegnapi határozata a város politikai mozgalmaiban üj és tiszta helvzet kialakulását késziti elő. A választások napja még bizonytalan, de közeli időpontja bizonyos s ez a határozat most a választások előtt egységes és ellenzéki álláspont mellé kötötte le a párt minden tagját. Szegeden egyetlen polgári ellenzéki párt van, a szegedi ellenzéki polgárság erejét most nem törik meg frakciók és nem gyöngítik ellentétek. A másfél évvel ezelőtt lezajlott községi választások eredménye azt mutatja, hogy a szegedi ellenzéki polgárság még külön frontokon harcolva is értékes sikereket tudott elérni. A front azóta egyesült és egyesültek a csapatok s mindezeken tul: — a siker feltételei megsokasodtak. ilyen előzmények után s ilyen körülmények kőzött fokozott jelentősége van annak a határozatnak, melyben az egységét s az egységével együtt "a teljes aktivitását visszanyert párt lekötötte magát elvei megalkuvás nélküli kép-vaselete rnéllé, — a párt nem tárgyal, a párt nem alkuszik, a párt nem paktál, a párt tőrhetetlenúl és megalkuvás nélkül ellenzéki s a tegnapi batározátaval kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy ellenzéki álláspóntját töretlenül fogja érvényesíteni a most meginduló választási harcban is. Soha olyan jogosultsága ellenzéki pártnak nem volt. mini amilyen most van. Az ország mai állapota, a mai közviszonyok, a magánháztartások siralmai — a legfájdalmasabb, de a leghatásosabb propaganda az ellenzéki politika mellett. Ezek a közállapotok s ezek a gazdasági viszonyok, szükségtelenné teszik az ellenzéki szervezkedés számára a felvilágosító munkát. Kit kell ma már felvilágosítani arról, hogy ez tovább már nem mehet, hogy változtatni kell a gazdasági politikának alapelveiben s változtatni kell a közszabadságok kezelésének módjában, ha még egyszer talpra akarjuk áílitani ezt a társadalmat s ezt a nemzetet. Csak a politikai csecsemők s a kormánytámogatás tömjénjétől elszédült nagy gyermekek hihetik azt, hogy járható tovább is az az ut, amin eddig kényszeritették a botorkálásra ezt a társadalmat s ezt a nemzetet. Rendszerváltozásra van szükség s ez a rendszerváltozás nem történhetik azoknak az értékeknek a kormányzatba való bevonása nélkül, melyek eddig a polgári ellenzéki politikának adtak komolyságot és európai szinvonalat. A választások közeledése elég volt ahoz, hogy egy táborba terel je a város ellenzéki polgárságát. Óriási hajtó ereje van ennek az ellenzékiségnek: az elégedetlenség. Ez heviti a tisztánlátást lelkesedéssé s az elhatározást ez keményíti meg kitartássá. Az elégedetlenség változást sürget, aki elégedetlen, az nem akarhatja a kormányzat mai irányának változatlan fentartását. Ne legyen félreértés: senki nem akar forradalmat és senki nem akar olyan gyökeres változást, amelyik alapjaiban rázná meg a teherbíró képességét rl vesztett társadalmat. De mindenki azt akarja, hogy a protekcionizmus dédelgelést'iiek rendszere, a közpénzekből alimentált magánvállalkozások rendszere, a társadalom államosításának rendszere, a kormánytámogatás meggyőződésből gazdasági érdekké kényszerítésének rendszere egyszer már véget érjen s jöjjön vissza az az állapot, melynek gazdasági és politikai szabadsága teremtette meg széles lehetőségeit a munkának és keresetnek. Szeged polgárságának meg kell találnia elvesztett önmagát. A mesterségesen kitenyésztett személyi kultusz tömjénfüstje nem tévesztheti meg a szegedi polgárság ítéletét s nem homályosíthatja el tisztánlátását. Minden elismerésünk az alkotóé, de az alkotások fénye nem kápráztatja el annyira szemünket, hogy ne lássuk meg azt a rettenetes árnyékot, aminek sötét súlya alatt roskadnak össze a város és polgárai A város polgársága világosan látja, hogy teherviselő képességei felől rettenetes tévedésben voltak (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A Berliner Tagebtatt pá-, risi és prágai jelentéseket közöl, amelyek szerint az angol jogügyi szakértő bizottság összeférhetetlennek találta a német—osztrák vámunió tervét a f-nnálló szerződésekkel A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Bodapest május 6 A képvjrelöház mai ülésén folytatták a kereskedelemügyi tárca általános vitáját. Az első felszólaló Lingauer Albin volt, aki a nyugatmagyarországi útviszonyokat tette szóvá. Kun Béla a kisipari hitel kérdését telte szóvá. A kisiparosok mindannyian el vannak keseredve és ezt az elkeseredést bizonyítja az, hogy U;-m lehet kormánypárti kisiparosi találni az ország, han. Nem lehet engedni azt, hogy ez az elkeseredés mind ujabb és ujabb rétegeket szakítson el a polgári társadalomtói. Tabódy Tibor arról beszélt, hogy nem elég ha a kisiparosság hitelt kap, hanem munkaalkalmakat is kell biztosítani a kisiparosoknak. Kifogásolta, hogy Magyarországon nem fordítanakelég gondot a légi forgalomra, Rolhenstcln Mór azt hangoztatta, hogy a gazdasági válságot csak a fogyasztoképésség emelésével lehet enyhíteni, ehez pedig a munkabérek emelkedése szükséges. Tiltakozott a papirvám felemelése ellen. Pctrovácz Gyula az ipari szakoktatási kérdésekkel foglalkozott és hangoztatta, hogy nem az egyetemek szaporítására van szükség, hanem az ipari szakoktatás kiépítésére. Kabók Lajos hibáztatta a kormány kereskedelmi politikáját, mivel a kereskedelemügyi miniszter nem fordít elég gondot a W-siparosokr.i és a niun. kasokra. Sürgette a vasút clektrifikálásá' \z Állani vasutak beruházási terv-ét végre kell hajtani, mert ezáltal a munkanélküliség számát léazok, akik helyetlük, de az ő terhükre vállalták a terheket. Az alkotások farsangja után a teherviselés böjtje is elérkezett s ennek a böjtnek szigorúságát nem azok érzik, akik kivették részüket a farsang örömeiből. A kormányzat gazdasági politikája, a város gazdasági politikája ugyanazt a tanulságot nyújtja s ez a tanulság legnagyobb összeterelője a szegedi ellenzéki polgárságnak. Szeged mindig hűséges védelmezője volt a szabadelvű gondolatnak s ne tiigyje senki, hogy a szegedi polgárság éppen akkor lesz dezertőrje a szabadéivüség frontjának, amikor a gazdasági viszonyok s az élet tapasztalatai megcáfolhatatlan bizonyságként állnak a szábadelvüség princípiumai mellé. Szeged polgársága vállalja ezt az alkotmányos harcot "s el fogja végezni azt a kötelességét, amit a harc sikerének biztosítása szab meg. Ausztria részéről a£ 1922. évi genfi jegyzőkönyv megszegését jelentené., ha csatlakozna a vámunióhoz. A Berliner Tagebtatt megjegyzi, hogy ezt az értesülést hivatalosan még nem erősítették meg, nyegesen csökkenteni tudnánk Oroszországgal fel kellene venni a kereskedelmi kapcsolatokat, mert így remény lenne arra, hogy kereskedelmi és iparcikkeinket megfelelő feltételek mellett értékesitchi lehetne. A magyar ipar fellendítése érdekében fontos, hogy ne vásároljunk olyan iparcikkeket, amelyek külföldön készültek. Meskó Zöltán: A társadalomnak kellene összefogni és hazafiatlannak kellene minősíteni azt, aki külföldi árut vasáról. Amig nálunk a legna gyojib munkanélküliség uralkodik, addig azáltal, liogy külföldi iparcikkeket vásánolunk, háromszázezer külföldi munkást látunk el munkával és kenyérrel. Bródy Ernő a közüzemek kérdésének megoldását követelte. Semmi szükség sincs arra, hogy az adózók pénzével tovább is fentartsák a közüzemeket, amelyek a magánvállalatokat tönkreteszik. A kisipari hitel folyósítását, a nyugdíjas vasutasok ügyének rendezését és a fegyelmi Ítéletek revízióját sürgette. Pintér I.ászló szerint Európa gazdaságpolitikája rossz, vágányon halad. Egyik állam sem akar áldozatokat hozni, már pedig áldozatok nélkül soha sem fogjuk a gazdasági krízist megoldani. A vámtarifa egyes tételeinek revízióját és a vasárnapi munkaszünet törvénybeiktatását követelte. Péyer Károly elitélte azt a tervszerűtlen gazdálkodást. ameiy az egész világon folyik és amelynek következménye. hogy az egyes . Hámok dumpinggál dolgoznak egymás ellen. K-. tekintette a 4 német—osztrák vámunió a genfi jegyzőkönyv megszegését jelentené, mondja az angol szakértő bizottság Interpelláció a laKásrendleleiröl és a Prónay—Darvai ügyről ftáxtulafdonosok felmondanak a lah.61s.nalc olyan esetekben ls, amikor a&ox nincs foguk« Sem lettet kormánypárti kisiparost látni ax országban, — mondották a kereskedelmi tárca vitájában