Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

4 DRLMAGVARORN/ 1931 május 1 RMKv'IWI Gondtalan hár.bérnegyede lesz. Fájdalom nélkUl fizeti kl azt a kis béri, Ha megnézi éa végig élvezi, végig éli a legszebb, legszellemesebb, legaranyosabb vígjátékot a Mesék az írógépről c. épkézláb meséjti, remek zenéjü filmünket a Belvárosiban. nak a cime »Gyilkosság a Hableány szállóban* lesz. Ennek' a rémdrámának a szerzője egyik budapesti újságíró, akinek állítólag nem ez az első réemdrámája, de hogy a szegedi szin­ház a házikezelés idején emelkedett arra a kulturális nivóra, ahol már rémdrámákat is elő lehet adni, az bizonyos. Amikor a köz­gyűlés legutóbb nem mutatott nagy hajlandó­ságot a nyolcvanezerpengös szinházi szub­venció megszavazására, dr. Szalay József ke­rületi főkapitány azzal akarta leszerelni a többséget, hogy a szinház erős vára a kultú­rának, amelyet évtizedek alatt épitett a sze­gedi közönség és amelyet most nem lehet le­rombolni. Kérdi, milyen kulturál jelentett a tTeve 'és milyent jelent a Habltány-tzálló­beli gyilkosság a mai gazdasági válság, a munkanélküliség, a tömeges öngyilkosságok idején? — A polgármester ur az előbb egy talán tul­erős jelzőért rendreutasított, de nem tartotta sohasem szükségesnek, hogy ezért a gazdál­kodásért rendreutasítsa a szinház vezetőségét. A Hableány és a teve rengeteg pénzbe kerül. 1930 augusztusáig a szinház deficitje 824.000 pengő volt. A polgármester: Akkor nem Kürthy volt az igazgató még, hanem Tarnay. Pásztor: De a város volt a gazda. (Altalá­nos helyeslés.) Kürthy alatt o színház a mai, vagy a tegnapi nap­pal eljutott a városi szubvenció utolsó fillérjéig. A város még százezer pengő deficitre szá­mit, de csak abban az esetben, ha a kis be­fogadóképességű vásárhelyi szinkörben 1000, vagy 1100 pengő lesz a napi átlagos bevé­tele a nyári szezonban. A szegedi szinház Szeged kulturáját a Tevével és a Hableánnyal kjvánja Vásárhelyen reprezentálni. A helyze­ten a polgármester csak egy módon segíthet, még pedig ugy, ha a csengőt a színigazga­tóval szemben veszi a kezébe. (Helyeslés.) Pásztor végül a gőzfürdővel foglalkozott és azt indítványozta, hogy a város foglalkozzék a fürdő gyógyfürdővé való kifejlesztésének a kérdésével és már a legközelebbi közgyűlé­sen tegyen erre javaslatot a polgármester. Dr. Kelemen László helyteleníti annak a lehetőségnek t kizárá­sát, hogy a jövőben valaki a városnál helyez­kedhessék el. Ennek az lenne egyik követ­kezmény®, hogy mindenki, aki közszolgálat­ban akar elhelyezkedni, tartózkodni lenne kénytelen a családalapítástól. A gyermektelen­ség ellen emeli fel ezután szavát és kijelenti, hogy a társadalomnak biztosítania kell a jövő generáció megélhetését. Sürgeti az ujszegedi autőbuszforgalom megjavítását. Szegednek für­dőváros szempontjából előnyös helyzete vtn, mert a Balaton után itt van a legjobb strand, de Újszeged elhanyagoltsága miatt nem fej­lődhet ki kellőképen. Szflcs Imre a város gazdálkodási rendszerét kritizálja. A mezőgazdasági üzem nem hoz annyi jövedel­met, hogy indokolt lenne a fentartása, ezért az Özem megszüntetését javasolja. Ha min­den vonalon takarékoskodni kell, akkor taka­rékoskodjék a város a kegyúri kiadásokon is. Ez azért is indokolt, mert az egyházközségek külön adót szednek, abból lapokat szubven­cionálnak. Hivatkozik arra, hogy egyes vá­rosok főtisztviselői tekintettel városuk súlyos helyzetére, önként mondottak le különböző járandóságaikról. Küldjön ki a közgyűlés egy állandó bizottságot a város gazdálkodásának permanens ellenőrzésére. Több szónok nem jelentkezett. A polgármester bejelenti, hogy Bodnár indítványát helyesli és hozzájárul ahoz, hogy a pénzügyi bizott­ság minden hónapban összeüljön. A forgalmi adóhivatal alkalmazottainak fizetését a kor­mány állapítja meg, a város a létszám csök­kentéséért irt fői. Kertész Béla indítványához szintén hozzájárul, hogy a város Írjon föl a házadófillérek átengedéséért. Pásztornak arra a kijelentésére, hogy a városnak uj állásokat nem szabad kreálnia, bejelenti, hogy az ipa­rostanonciskola tanári állásait még a kérdéses törvény meghozatala előtt szervezte meg a közgyűlés és igy ezeket a tanári állásokat be lehet tölteni. A városi fürdő fejlesztése neki is kedvenc gondolata és ha lehet, csinál is majd valamit. Pásztor József a zárszó jogán szólal fel. Egyik" szerény ja­vaslatomat — mondotta —, amely ugy szólt, hogy ujabb határozatig senkit a városi köz­igazgaáfenál alkalmazni ne lehessen, Kele­men bizottsági tag ur olyan társadalompoli­tikai fejtegetésekkel tisztelte meg, hogy a bal­oldali világfelfogás és a progresszív világnézet reputációja érdekében reflektálnom kell a bi­zottsági tag urnák'. — Ugy méltóztatik beállítani indítványomat, mintha annak elfogadása gátat vetne vele a nemzeli szaporodás elé. Azt méltóztatik mon­dani, hogy nem lehet tudni, hogy egyik-másik tisztviselő azok közül, akiket a polgármesler ur az elmúlt évben alkalmazott, nem hat­gyermekes családapa-e, tehát nem tett-e jót a polgármester a családapák egész sorával. Furcsa beállítás, de ha már ide került, ugy in­ilyen fokú megértést kérek a közgyűléstől cs a polgármester úrtól a családos munkások részére, akik évek óta tengődnek munka nélkül, a praxisukban visszaesett orvosok, a gyakorlatukban folyton hanyatló ügy­védek, a kereskedők részére, akik nap-nap után állnak munkátlanul va­gyonuk roncsai és a pultjuk mögött Ugyan­ilyen megértést kérek a kereskedők részére, akik közül az egyik agyonlövi magát, a másik pedig a hajnali órákban lemegy az üzletbe, amelyben egy életen át dolgozott, — mint most kiderült, saját hibáján kivül teljesen med­dőén — és felakasztja magát. Ugyanilyen belátást és megértést kérek — mondja Pász­tor — a földbérlők részére, akik' állandóan jönnek ide földbérrevizióval, mert annak a csökkentése nem tud lépést tartani a termények árának esésével. Minde­nekelőtt is, amiket Kelemen bizottsági tag nr mondott, hangoztatni kell azt a komoly és egyetlen jogosult álláspontot, hogy a család­apa köteles gondosságával kell gondoskodni a közigazgatás financiái felett is és hogy a közigazgatáshoz épp ugy nem lehet felesleges munkaerőt alkalmazni, mint magánvállalatok­hoz. Meg kell mondani nyíltan hogy le Kell lenni egqcs társadalmi oszfóvijofwaft arról, Hogy el­helyezkedni csak a városnál, vagg a; fiiadnál kell es szabad. Tessék kijönni az életbe, mint ahogy mi kime­gyünk és tessék ott harcolni a kenyérért. Azt méltóztatik mondani, hogy hozzunk áldozatot. Erre két válaszom van. Ar. egyik, hogy a bi­zottsági tag ur igen értékes munkájának tel­jes méltánylása mellett ls ki kell jelentenem, hogy mindaddig, míg ezt az állítását nem konkretizálja, a mai kiéleződött helyzetben demagógiaszerüen hangzik A másik, hogy igenis hozzunk áldozatokat és én ezennel fel­ajánlom szociális célokra havi jövedelmem huszonöt százalékát (tapsx és felkérem a tisz­telt bizottsági ta« urat és elvbarátait... Kelemen közbe szól: Nincsenek elvbará­taim! Pásztor: ...akkor a tisztelt túloldalt, kö­vessenek, de a hőnapról-hónapra össwgvült összeget valamennyi társadalmi osztály kö­zölt osszuk meg. Még csak egy szempont. A polgármester úrban azt hiszem meg van a hajlandóság arra, hogy Kelemen bizottsági tag ur szempontjait magáévá tegye. Már most mi történik, ha mindazokat, akik azt hiszik, hogy nekik csak a városnál, vagy az államnál szabad elhelyezkedni, de viszont a városnak vagy az államnak muszáj őket foglalkozhatni és fizetni, a polgármester ur felveszi és ennek következtében az a négymillió, amit a város ezidőszerint költ a város személyzeti fizeté­sére, felemelkedik ötmillióra. Honnan veszi erre a pénzt a bízottsági tag ur, újból adóemelé sit Ki fogja fizetni ezt az adótí A munkanélküli munkások, a tönkrement kereskedők és ipa­rosok, vagy azok a tisztviselők, akik s7-ret­nének a városhoz bejutni? Kelemen bizottsági tag urnák igaza van, amikor azt mondja ön­magáról, hogy magas szemszögből nézi az ese­ményeket és cppen ez indított arra, hogy álláspontjának helytelenségét, amely egyben vádként hangzott az ellen a baloldali véle­mény ellen, hogy a városi állásokat ne sza­porítsuk, megvilágítsam. (Elénk helyeslét és taps.) Dr. Kelemen Lfiszló személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy Pásztor teljesen félreértette felszólalását. Elvi kérdésekben nem ismer sem jobb-, sem bal­oldalt, csak egyetemes városi érdeket kiván szolgálni. Nem kivánta felszólalásában, hogy a váras vegye fel az állástalan családos em­bereket. Nem a mai helyzetről beszélt, hanem egy elvről, amely szerint helytelen, hogy ha a közgyűlés eleve kizárja az elhelyezkedés le­hetőségét. A társadalmi áldozatot ugy gon­dolta el, hogy a ma alkalmazásban lévő vá­rosi és állami tisrtrhelők mondjanak le pót­illetményeikről, hozzanak olyan áldozatot, mint a magyar nemesség hozott annak idején a jobbágyság érdekében. — Áldozatot hoztak' a kereskedők fa, az iparosok is! — szól közbe Pásztor. Kelemen tiltakozik azon beállítás ellen, hogy beszédében osztályellentéteket akarnak kidomborítani. Föltétlen hive a szociális hala­dásnak, elismeréssel állapítja meg, hogy Pász­tor is ezt a célt szolgálja lapjában, végül ki­jelenti, hogy a társadalmi ellentétek kiegyen­lítésére törekszik és azért küzd, hogy a nem­zet kertiéi között mindenki egyenlő legyen. (Taps, helyeslés minden oldalon.) A közgyűlés ezután Pásztornak azt az indít­ványát, hogy a város uj munkaerőket ne al­kalmazhasson, azzal a módosítással fogadta rí, hogy ez a megszorítás az iparostanonciskola tanári állásaira nem vonatkozik. Fél nyolc után fejeződött be a zárszámadás vitája, amikor a polgármester félbeszakította az ülést. A részletes vitái pénteken délután négy órakor kezdik meg. Szezonból kimaradt tavaszi stövet kabátokat 5 és kosztümöket nagyon j elesén árusifiit, Nézze meg kirakataimat­P. Relch Erzsi. gf*Yi*ria

Next

/
Thumbnails
Contents