Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

- ... WBT-A*.<ea "I" lllllll 'II ll'WII llllll MMIMIIMIIII I I 1931 május 1 PBLMAGY \TSOBS7 tfi Éles birélatok a város ciazdálkodá^áról és a szmltáz vezetéséről a zárszámadás csütörtöki vitájában Pénteken délután folytatják a közgyűlést (A Délmagyar ország munkatársától.) Csütörtökön délután a törvényhatósági bizottság megkezdte a zárszámadás vitáját A közgyűlés folytatólagos ülését negyed 5 órakor nyitotta meg a polgármester, amikor még nagyon kevés városatya tartózkodott a közgyűlési teremben. A zárszámadást általánosságban már szerdán ismertette Rack Lipót pénzügyi tanácsnok és igy az általános vita azonnal megkezdődött Az első felszólaló dr. Bodnár Géza volt Az idei költségvetés tárgyalása alkalmával megállapitották már — mondotta —, hogy a város anyagi helyzete elvesztette stabilitását és közeledik a deficites korszak felé. Ez már be is következett, mert a deficit már meghaladta az egymillió pengőt. Nem tesz szemrehányást a város hatóságának, mert az nyilvánvaló volt. hoey a bevételek csökkenni fognak. A város személyzeti J-;ndásdi túlnőttek a reális kereteken. Föltétlenül szükség van a lefaragásra. Sajnos, a zárszámadást el kell fogadni, mert változtatni már nem lehet rajta. A ritkán összeülö közgyűlés tagjainak sem kedvük, sem idejük nincs a nagy zárszámadási anyag tüzetes megvitatására. Indítványozza, hogv a polgármester minden hónap (hő hetében hivja össze a pénzügyi bizottságot, amely igy időről-időre megvizsgálhatja a város anyagi helyzetét. A városnak csak közérdekű üzemei vannak, de gazdálkodásuk eredménye nagyon szomorú. A kisvasút közel 400.000 pengőt emésztett fel, a szinház is nagyon sokba került. — Í00.000 pengőbe a szubvención felült — szólt közbe Pásztor József, — Én nem tudom, ez a zárszámadásból pontosan nem tűnik ki — folytatta Bodnár —, mert csak a szezon eredménye olvasható ki belőle. Mindenesetre jó lenne tudni. Felveii a kérdést, nem kellene-e legalább az erkölcsi felelősséget megállapítani ezért a súlyos veszteségért. Nem hiszi, hogy a szinház jövedelmének csökkenését kizárólag a rossz gazdasági viszonyok okozták. A szinház ügyeit intéző felelős egyénnek kellett volna idejében csökkenteni a kiadásokat Dr. Kertész Béla megállapítja, hogy a zárszámadással kapcsolatban utólagos felelősse.irevonásnak helye nincs, azonban a zárszámadás okulásul szolgálhat a jövő évi költségvetés, összeállításához. Minden elmaradt adófillér, minden viszszaadott iparigazolvány, minden megszűnt adóalany az egy-egy polgárra háruló közíeherrészt növeli. Adatokat sorol fel, amelyek az adójövedelmek ijesztő visszaesését dokumentálják. Számolni kell az adójövedelmek további csökkenésével, mert az adózók teherbíró képesséas egyre csőkken. Arra gondolni sem lehet, hogy a jövőben a növekedő hiányokat akár pótadóemeléssel, akár burkolt adóemeléssel, akár uj adó kivetésével lehetne kiegyenlíteni. Az állam egyre több jövedelmet vesz el a városi közösségektől, de olyan terhekkel is megterheli, amelyeket az államnak kellene viselnie. Ilyen a betegápolás, de ilyenek a kultusztárca által áthárított különböző terhek is, amelyeket az államnak kellene viselnie. Az állam átengedhetné a városoknak a házadó felét, felemelhetné a forgalmi adórészesedést és mentesíthetné a várost a rendőrségi hozzájárulás alól. Ez a három tétel szanálhatná a város bajbajutott háztartását Petrik Antal szólalt fel ezután. Megállapítja, hogy a városi tisztviselők helyzete is rosszabbodott (Zaj.) — Halljuk a kortesbeszédetl — szól közbe Wimmer Fülöp. (Derültség.) Petrik ezután azt fejtegeti, hogy a túlzott takarékoskodás bénitólag hat az egész közgazdasági életre és ezen keresztül kárt okoz a magángazdaságnak is. Pásztor József a kővetkező felszólaló. Azzal kezdi beszédét, hogy várospoli'ikai területen kiván maradni, csupán Petrik Antal felszólalásának egyetlen kitételére kíván reflektálni, arra, amely szerint sikra száll a pinceszabadságért. Lájer Dezsőnek egyik indítványát tárgyalja majd az áprilisi közgyűlés, amely a sajtószabadságról és a szólásszabadságról szól. Nagyon fél, hogy a közgyűlés határozatából az derül ki, hogy Szegeden nem sajtószabadság és nem szólásszabadság kell, hanem pinoeszabadság. Nem osztja sem Kertész Béla. sem Bodnár Géza álláspontját, amely szerint fölösleges a zárszámadási vita, hiszen post festa vagyunk. A zárszámadás a városi gazdálkodás tükre. Éppen ezért arra kéri a polgármestert hogy szokása ellenére tűrje békességgel a kritikát. — Bossz tulajdonsága a polgármesternek', Zefir ^ Puplin -- Oxford r?«-Tfi . különleges anyagai pkbol meret* szortnt Ueszitufik k.fojpAsuslan 'jsiabásu. uri fehérneműt LAMPEL ÉS HÉGYI • epúl^v liogy a városatyák tanácsát kívülről való kormányzásnak tekinti, ha csak a tanácsadó városatya nincs legalább egyetemi tanári rangban. (Helyeslés.) Bészletesen foglalkozik ezután a személyi kiadások tételével. A város kerek összegbeu négymillió oengőt költött az elmúlt-évben fizetésekre. Sok tételnél többletkiadás merült fel. Sok helyen kisegítő munkaerők alkalmazása okozta a többletkiadást pedig a mai viszonyok kőzött uj munkaerőt nem szabadna alkalmazni a városnál. Indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy további intézkedésig semmifélt uj munkaerőt alkalmazni nem szabad a városnál. Pásztor ezután az üzemekkel foglalkozik. Elsősorban a színházzal. Ezen a héten volt a szegedi színházban a tizenhatodik eredeti bemutató, amelynek előadásán 170 pengő volt a bevétel, mégis négyszer tűzték a darabot műsorra és ez az oka annak, hogy a csütörtöki előadás bevétele nem éri el a 100 pengőt A rendszerben van a hiba, nem a közönségben,, mert példák bizonyítják, hogy ha nyújt valamit a szinház, akkor zsúfolásig megtelik' a nézőtér, mint ahogyan megtelt legutóbb Teiko Kiwa vendégjátékára A japán énekesnő második fellépése érthető okok' miatt már nemf sikerült de ennek is a rendszer az oka, mert az itteni szereposztás legfeljebb a nagykiklndai faszinházban képzelhető el. — De csak szerb uralom alatt! — szól közbe ír. Dettre János. Pásztor: A szinház pénzt'árosnője tanúsíthatja, hogy a közönség visszafordul, ha meghallja, hogy eredeti bemutató lesz a Színházban, a bérlők pedig már nem is mennek el az eredeti bemutatókra. El kellene tiltani a bűnösen tehetetlen igazgatót az eredeti bemutatók rendezésétől. — Ezért a bizottsági tag urat rendreutasitoml — rázta meg erélyesen a csengőt a polgármester. — Miértf Mi van abban, amit mondottf — kérdezték többfelöl. A polgármester: Csak a_ »bünös« szóért utasítottam rendre. Pásztor ezután elmondotta, hogy a szinház egyik legközelebbi eredeti bemutatójá5*eged: Kárász u.6L