Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-19 / 111. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEGED. SceruetKtö»«g: Somogyi ucca 22. Lem. Teleion: Z3-33.^Kiadóhivatal, kOlcttlnkUnyvtAr é» legylrodo Aradi Ucea S. Telefon: 13-06. * Nyomda : LHW HBAI ucca 19. Telefon r ze-34. TAvlrntl és levélcím DélmagyaranzAq Szegett Kedd, 1931 május 19 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 111. $zám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken é« Budapesten 3-60, klllföldön 0-40 pengd. — Egyes »ám Ara hétköz­nap le, vatAr- éa Ünnepnap 14 1111. Hlr­detéaetc felvétele tarlia azerlnt. Megje­lenik hétrn kivételével níiponlo reoqel Megint függfikölcsön ? Nem túlozzuk a szót: elrémülve veszi tudomásul a város polgársága, hogy a város ujabb függőkölcsönt készül felven­ni. Még nem is tudjuk, mire kell az a pénz, amire nincs fedezet s amit a vá­ros csak kölcsön utján tud előteremteni: akármire kell, a város polgársága tilta­kozik az uj adósság ellen s elsősorban til­takozik az ellen a pénzügyi politika ellen, mely rettenetesen rövid időközökben fel­vett ujabb és ujabb adóssággal tudja csak a város pénzügyeit egyensúlyba tartani. A város polgármestere bizonyos önelé­gültséggel hivatkozik arra, hogy mennyi adóssága volt a városnak a háború e^őtt és mennyi van most. A polgármester szám­adatai azonban nem állják ki a kritikát. Elsősorban azért nem, mert a háború alatt felvett adósságokat, melyek a város tízmillióshadikölcsönjegvzéséből származ­tak, nem lehet az aranykoronatartozások között szerepeltetni, másodsorban azon­ban azért sem, mert nemcsak az adóssá­gok nagyságát, hanem a város jövedel­meit is össze kell hasonlítani s ha a vá­ros kötelezettségeit hasonlítjuk össze, nemcsak a tartozások összege, hanem a kamatteher s a fedezet összehasonlítása sem mellőzhető. Nem hagyható végül figyelmen kivül az sem* hogy a háború előtti adósságok két emberöltőn keresztül szaporodtak fel s a város egész rekon­strukciójának költsége benne van a vá­ros háború előtti tartozásaiban, mig a vá­ros mai adósságai nem egészen egy év­tized alatt halmozódtak fel, hiszen a há­borút kővető inflációs idők aranykorsza­kában a város először a régi, értékét vesz­tett tartozásait egyenlítette kf. Ha azonban nemcsak a tartoz'ások" ö'sz­negét..hanem ar eladósodottság mértékét hasonlítjuk össze, akkor elsősorban azt kelT vizsgálnunk, hogv a varos mikor vette igénybe jobban fedezeteit, a háború előtt-e, vagy most? S erre a kérdésre aligha le­hetne a polgármester kedvező válaszával felelni. Nincs semmi tőlünk távolabb, mint hogy a város hitelét rontsuk, de hát a vá­ros hitelét nem is tíjságcikkek alapján ítélik meg, a hitelezőknek sokkal exaktabb adatok állanak rendelkezésre, mint — ne­künk. Kétségtelen, hogy a hitelnyújtás fel­tételei is súlyossá váltak, a város ingat­lanai, mint fedezetek, fájdalmasan nagy részben vesztették, el jelentőségüket, a vá­rosi haszonbérek csökkenése a város hi­telképességének emelkedését nem vonhat­ja maga után. A polgármester büszkén hivatkozik arra, hogy termeltünk annyi értéket, mint amennyi adósságot csinál­tunk. A bankár számvetésében azonban ez az egyenleg nem szerepel. A bankár, ha a kölcsönnyújtás feltételei felett medi­tál, az államkincstár tulajdonát képező egyetemi épületeket nem fogja a fedeze­tek közé sorozni, a fogadalmi templom nem forgalomképes tárgy s minden ér­téke mellett egvik pénzintézet sem gondol s nem is gondolhat arra, hogy a város hitelképességének megítélésénél számba­vegye a fogadalmi templomot. "A tanyai vasút minden munkanapon ezer pengő deficittel közlekedik, — vájjon a tanyai vasút hitelképesebbé teszi-e a várost, mint amennyire hitelképessé tenné a tanyai vasút költségeitől a város ingatlanainak tehermentesitése ? Kicsit röstelljük azt a helyzetet, amibe a város belekerült, hogy hétszázezer pen­gőt a város valamennyi bankjától kell ósszekolleklázni. ötvenezer és százezer pengőnkint adják össze a város által kért összeget a szegedi bankok s mi attól tar­tunk, hogy a kölcsönkérésnek ez a módja jobban aláássa a város hitelképességét, mint a pénzügyi helyzet. Utoljára a ja­nuári közgyűlés határozta el függőkői ­csőn felvételét, a város a közgyűlés hatá­rozata alapján ez év február havában fel is vette az egymilliót meghaladó ösz­szeget s már három hónappal később a város ujabb kölcsön felvételét készíti elő. Meddig fogja a város polgársága ennek a gazdálkodásnak terheit viselni s ami még súlyosabb kérdés: meddig tudja viselni? Mi jóérzéssel nyugtatjuk a polgármester­nek azt a nobilis kijelentését, hogy nem akar menekülni a sulyosodó terhek elöl. Mi azonban azt szeretnénk, hogy ha ö nem is akar menekülni, a város polgár­ságát megmentené. Katasztrófa fele halad az a városi gazdálkodás, aminek nincs más gondolata, csak uj adó, vagy uj köl­csön. A feladat méreteihez illő gazdasági és pénzügyi politikára van szüksége en­nek a városnak. De hol vegye az ehez való törődést és honnan vegye az ehez szükséges szakértelmet, amikor ebben a városban minden hivatalbelit most egye­dül csak az érdekel, hogy ki lesz a listán a második? LItvinov Genfben ki jelentett e, Hogy nincs szovjet-durrtpingr és gaz­dasági megegyezést ajánlott a szovjet és a kapitalista államok között ~ Genf, május 18. Az Európa-bizottság hétfő délutáni ülésén Litvlűov szóbfetdilegálus mon­dott beszédet. Köszönetet mondott a szovjet meghívásáért, majd kijelentette, hogy Szov­jet oroszország nem szented gazdasági válság­ban, hanem ellenkezőleg: a gazdasági virág­zás utján van, de a többi országban mutat­kozó válság nem hagyja érintetlenül Orosz­országot sem. Szerinte a túltermelés — amely legfőbb oka a válságnak — a kapitalisztikus gazdálkodási rendszer tökéletlenségéből szár­mazik". Szerinte a válság még súlyosabb volna, ha fenmaradt volna a cári Oroszország, mert bizonyos, hogy az is belesodródott volna a válságba Az a körülmény, hogy Szovjetorosz­ország, vagyis Európa területének fele nem ismeri a munkanélküliségei, enyhíti a válságot. — Szovjetoroszország egyre növekvő meg­rendeléseinek' köszönhető —' mondotta Litvi­nov —, hogy a túltermelés nem öltött még súlyosabb arányokat s hogy az ipari államok termelésük jórészét el tudták helyezni. Vissza­utasítja azt az állítást, hogy a szovjet kivitele dumpingkiviiel volna. Kétségtelen, hogy a me­zőgazdasági és ipari különleges helyzet Orosz­országban alacsonyabb önköltségi" árakat tesz lehetővé, mint más országokban, ez azonban még nem jelent dumpingot. Számos kapita­lista országban azt a gyakorlatot követik, hogv olcsóbb árakat számítanak a kivitelre kerülő áruk számára, mint amekkorát az országban benn kérnek. Ez nyilvánvalóan dumpingnak számit. Ajánlja, hogy a jelenlevő államok te­gyenek közös nyilatkozatot és vállaljanak köte­lezettséget arra, hogy a hasai árak nem múl­hat ják f elül a kiviteli árakat. Az a véleménye, hogy gazdasági megegyezésekhez kellene jutni a kapitalista államok és Szovjetoroszország között, ami előnyöket biztositana mindkét félre nézve. A hágai nemzetközi biróság elé kerül a német-osztrák vámunió ügye Curflus és Schober hozzájárultak Henderson javaslatához Genf, május 18. A népszövetségi tanács mai ülé­sén Curtius német birodalmi külügyminiszter el­nökölt. Napirenden az első helyen a német—osztrák vámszővetség kérdése szerepelt Henderson angol külügyminiszter, mint a kérdés előadója rft. viden indokolta, hogy miért javasolta a vámszö­vetség tervezetének a tanács elé való terjesztését Nem akarja birálat tárgyává tenni a német és osztrák kormány szándékát. Nyilvánvaló, hogy or­szágaik salyos gazdasági helyzetét tartották szem előtt kezdeményezésűknél. Tény azonban, hogy, amikor a tervezetet nyilvánosságra hozták, snlgos aggodalmak merültek fel. Kétség támadt különö­sen abban a kérdésben, vájjon megfér-e ez a tervezet a szerződő felek által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Ezért javasolta, hogy a problé­mát a Népszövetség elé terjesszék, mert az a meg­győződése, hogy ennek a kérdésnek eldöntéséré a népszövetségi tanács van hivatva. .Togi kérdésről van szó, szerinte a legcélszerűbb eljárás az, hogy a döntés meghozatala előtt előbb szakvéleménut kérfenek « hágai állandó nemzetközi bíróságtól. Az indítványhoz elsőnek Sehobw osztrák külügyminiszter szólt hozzá. Hangoztatta, hogy Ausztria feltétlenül tiszteletben akarja tar­tani szerződéses kötelezettségeit Távol áll tőle ax a szándék, hogy Európát befejezett tények elé állitsa. A tervbe vett vámszővetség véleménye sze­rint semmiesetre sem fogja Ausztria függetlenségét megszűntetni, vagy csorbítani. A szerződé? csu­pán az osztrák és német áru szabadforgalmát biz­tosítja a közős vámterületen belül, de mindkét állam fentartja azt a jogát, hogy külön kereske­delmi szerződéseket kössön. Ezzel kapcsolatban Schober kiemelte, hogy Ausztria ujabban szerző­déseket kötött több szomszédos állammal, köztük Magyarországgal is, amelyek julius elsején lépnek életbe. Ausztriának eltökélt szándéka, hogy ameny­nyiben ezek a szerződések megfelelnek érdekeinek, azokat még a vámszövetség megvalósítása ntán is fentartja Schober beszédét azzal fejezte b", hopv fentartas nélkül hozzájárul Henderson javaslata-

Next

/
Thumbnails
Contents