Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

SZEGED. Szerueutaség: Somogyi ucca 22.1.em Telefon: 23.33.^Kladóhlvoial, kaictönkflnyvlhr és legylroda -VrorlI ucca S. Telefon: 13-OÖ. ., Nyomdo : I.fiw Upóí ucca 19. Telefon: 26--V4 TAvlrnlI levélcím Délmnayarnr^TAz > n!)e(|. Főváros és vidék Még nem nyilt meg a nemzetközi árumintavásár, de azért már egy hét óta lehet kedvezményesen utazni Budapestre. Akinek fontos, megválthatja kedvezményesjegyét a vadászati trófeák kiállítására. Az ganacskiállitásra. Igaz, "hogy a kedvezmény nem egyforma mértékük A nemzetközi árumintavásárra féláru jegyet adnak, az agancskiáJlitás utazási kedvezménye ellenben csak harminchárom százalék. Nem tudjuk, mire véljük ezt a tizenhétszázalékos különbséget, az értékdifferenciát fejezi-e ki a két látványosság közgazdasági fontossága között, vagy ez-e az összes eredménye annak a tiltakozó hadjáratnak, melyet a vidéki városok, kamarák és kereskedelmi egyesületek éveken keresztül folytattak a fővárosnak adott egyoldalú utazási kedvezmények elszaporodása ellen? Abba a vidék már régen belenyugodott, hogy ezeket az utazási kedvezményeket teljesen megszüntetni nem lehet. Elismerte, hogy vannak országos jellegű megnyilatkozások, amelyeknek rendezése olyan költségbe kerül, hogy annak megtérülését csak az utazási kedvnek mesterséges felfokozása mellett lehet remélni. Ilyen például az évente egyszer rendezett mezőgazdasági kiállítás és* a nemzetközi vásár, melyeknek megrendezésében és sikerében nemcsak Budapest, hanem az egész ország mezőgazdasága, ipara és kereskedelme érdekelve vam Ezek a gazdasági életnek olyan találkozói és bemutatói, melyeket minálunk, ahol amugv is a gardasági életnek szokatlanul nagv része koncentrálódik a fővárosban, csakis ott lehet a siker reményében megrendezni. Ilyen országos sokadalommá akarják kifejleszteni egynéhány esztendő óta Szent István hetét is, hogy a nemzeti ünnep napjain találkozót adjanak egymásnak a Dunántul és az Alföld, a déli végek és az északi határszél. Ismételjük, a vidék" nem ezek ellen tiltakozik és bár tudja, hogy ezeknek az utazási alkalmaknak favorizálása is saját iparának és kereskedelmének rovására megy, nem kívánja ezeknek megszüntetését A magyar vidékben van annyi szeretteljes együttérzés az ország fővárosa iránt, amely kifelé látható szimbolizálása a magyar nemzeti gondolatnak, hogv nem sajnálj a tőle a forgalomnak ezt az időszakos megszaporilását. A magyar vidék nagyon jól tudja, hogy ennek a fővárosnak keretei egy sokkal nagyobb ország számára épültek ki és hogy az ország szomorú megcsonkítása óta időszakonkint ennek a forgalomnak mesterséges táplálásra van szüksége. De azt is tudja a magyar vidék, hogy a vidéki városokban a helyzet egy cseppel sem jobb, ezek is vérszegénységben szenvednek és éppen ezért a kivételt állandósítani és belőle randszert csinálni nem szabad. Elvégre nagyon szép dolog a vadászati trófeák kiállítása, szép dolog a kotorékverseny, szép dolog a fényképészeti kiállítás és az északi mesterek kőpkiállítása, de ezek nem olyan alkalmai a gazdasági életnek és az idegenforgalomnak, hogy ezekre akár ötven4 akár pedig harPéntek, 1931 május 1 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 98. szám ELÖFIZE Havonta Melyben 3.20 vidéken é» Budapesten 3-00, uuifitldOn •-•40 pengd. - Egye* KAin Ara hétkHs. nap IO, vasár- é» Ünnepnap 24 HU. Hir* detéiek felvétele farlta szerint. Megtelen'k hétlA t<tv«»telév«»l r>np>intfin»iael mincháromszázalékos kedvezménnyel kelljen elszívni a vért a vidék gazdasági életéből. Aki agancsot akar látni, vagy azt akarja megtapasztalni, hogy kiképzett kutyák miként dolgoznak a föld alatt, fizesse meg a teljes jegy árát. Miként a vasárnapi kereskedőgvülés egyik felszólalója mondotta, az sem feltétlenül szükséges, hogy eucharisztikus kongresszus cimen chevra kadisák előljárósági tagjai féláru jeggyel utazzanak Budapestre. Azt ugyanis mindenki tudja nagyon jól, hogy ezek az utazási alkalmak túlnyomó részben már egyszerű jogcímmé változtak, melynél nem a cim a fontos, hanem az utazási kedvezmény. Akik a kedvezményt igénybe veszik, Budapesten egyszerűen lebélyegeztetik jegyüket, kongresszusnak és kiállításnak feléje sem néznek, hanem mennek elintézni bevásárlásaikat és üzleti ügyeiket. Ha az államvasút túlságosan magasnak találja a vasúti személyszállítás tarifáit és ugy véli, hogy csak a menetjegyek árának leszállításával lehet forgalmat teremteni, nekünk semmi- kifogásunk sem lehet az ellen, ha kiszámítják, hogy menynyit jelent egy esztendőben ezeknek a kedvezményeknek az összege és ennek erejéig a jegyek árát az egész vonalon leszállítják. Az az eljárás azonban, hogy az évnek majdnem egyharmadában kedvezményes jegyet adnak ki egy pont felé, amely amugv is igen erős vonzást gyakorol a perifériákra, nem felel meg sem a vasúti tarifapolitika elveinek, sem pedig a kereskedelmi szokásoknak, amelyeket már a tételes törvény is elfogadott és magáévá tett, mikor kimondotta, hogy a szokatlanul olcsó ár hirdetése, ha az nem is szokatlan, a kere_skedelmi erkölcsökbe ütközik. Ellenben tudjuk, hogy evés közben szokott megjönni az étvágy. Tavaly csak nagynehezen lehetett elhárítani a budapesti városházán megszületett tervet, hogy a féláru jegyeket a Budapestre irányuló viszonylatokban hetenkint, vagy legalább is havonkint rendszeresítsék. Természetesen elseje után, hogy a fizetését mindenki Budapesten költse el s a vidéki iparosnak és kereskedőnek ne maradjon egyéb, csak a hitelre való eladás és a kifizetetlen számlák forgalmi adója. Az elgondolás nagyon szép volt, olyan szép, hogy szinte csodálkozni lehet, hogy meg nem csinálták. Ilyen tervek ujabb felmerülésének esetére alátámasztás gyanánt egy számszerű adatot ajánlunk a budapesti tervkovácsok szives figyelmébe. A mult évben, értesülésünk szerint a forgalmi adóbevételek a fővárosban nyolc százalékkal, a vidéken pedig negyven százalékkal csökkentek. Ez körülbelül fokmérője a válság mértékének, de egyúttal kifejezője annak az eltérésnek is, amely a válság méretei tekintetében a főváros és vidék között tapasztalható. Mi szeretjük a fővárost, de ez az adat gondolkodóba ejt bennünket. Talán itt volna az ideje, hogy a főváros támogatása mellett valami történjék a vidék megmentése érdekében is. ÁSlásviüitéire ítélték Zavaros Aladárt és Varga Elemért ítélet a székesfehérvári fegyelmi ügyben Székesfehérvár, április 30. Dr. Zavaros Aladár volt székesfehérvári polgármester és Varga Elemér volt műszaki főtanácsos fegyelmi ügyében Baján ma délután 5 órakor hirdette ki Balku Gyula főispán a kiküldött fegyelmi bizottság Ítéletét Dr. Zavaros Aladárt a közigazgatási fegyelmi törvény 5. §-a alapján a családi pótlékok meghagyása mellett állásvesztésre, mig Varga Elemért a törvény 6. §-a alapján állásvesztésre és összes illetményeinek elvesztésére Ítélte a f egyel mi bizottság. Feloszlatták a román parlamentet Izgalmak a kamara csütörtöki ülésén „A Jorga-!;örmény diktatórikus vágányokon akar haladni", — mondja Maniu (Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Bukarestből jdentik: A román parlamentet csütörtökön délután feloszíauák. A kamara döntő ülése félhatkor kezdődött. Jorga felolvasta a rövid kormánynyilatkozatot és felolvasta az uj kormány programját A program csak általános terveket tartalmaz, ugy, hogy abból nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy a Jorga'kormány milyea uton akor haladni. Csak a külpolilika tekintetében szegezi le határozottan, hogy az elv az eddigi szerződések betartása és » terült ti integritás. Jorga ezután igy folytatta: — A mostani parlament törvényeit alapos revízió alá kell vénni. Az a véleményem, hogy az uj kormánynak ennek megfclelő'.eg ei kell vá/ni ettői a parlamenttől. Két hétig tárgyaltam a többségi pártokkal — mondotta —, hogy biztosítsam a kormány és a parlament együttműködését, de «z hiábavalónak bizonyult. Azután Jorga óriási meglepetésre királyi kézIratot vett elő é» (elolvasta • parlament (pmszlatisát (Íren. delA kéziratot. Az uj választások Junius 1 én lesznek, az uj parlament junius 16-án ül össze. A királyi kézirat nagy vihart kelteit. A parasztpárt tiltakozott a nem várt meglepetés ellen, az ülés nagy lármában fejeződött be. Jorga a kamara ülésének a berekesztése után átment a szenátusba, ahol ugyancsak felolvasta a királyi kéziratot. A szenátusból távozva, Jorga nyilatkozott újságírók előtt és kijelentette, hogy a kormány uj pártot alakit, a nemzeti egység pártját és ezzel a párttal indul a választási küzdelembe. A nemzeti parasztpárt a parlament feloszlatása