Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-10 / 80. szám

DÉLMAGYARORSZAG Az £rpád~Otthon után megszüntetik a Gyermekvédő Liga iparostanoncotthonát is CM Délmagyarország munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki a huswéti ünnepek alatt utazott fel Budapestre és résztvett a várqsok kongresszusának választmány! ülésén, csütörtökön délelőtt érkezett vissza Szegedre. A polgármester budapesli útját arra is felhasználta, hogy a halálraitélt ujszegedi Arpád-Otthon ügyében eljárjon. Volt a Gyermekvédő Liga elnökségénél, ahol megtudta, bogy nemcsak az Arpád-Otthon megszüntetésére vonatkozó elhatározás nem másítható meg, hanem • liga elhatározta az 'általa fentartott másik szegedi intézménynek, az iparastanoncotthonnak a megszüntetését is. A' liga ugyanis súlyos anyagi helyzetbe került. A kormány minden tárcája megvonta tőle a támogatást, az állami költségvetésből törölték azokat az összegeket, amelyekkel évtizedekem keresztül támogatták a szociális hiwatásn intézmény működését. De csökkent a közönség teherbíró képessége Is, ennek következtében jelentéktelenné zsugorodott az az összeg, amelyet a liga a társadalom áldozatkészségéből kapott eddig intézményeinek fenntartásához. Ezért kénytelen valamennyi intéwtét megszüntetni, csupán két üdülőtelepet tart fenn, amelynek költségeit néhány nagyobb alapítvány kamata fedezi. A Gyermekvédő Liga ezért ajánlotta fel a szegedi Arpád-Otthon épületét a kultuszminiszternek, aki ebben az épületben kiván ja elhelyezni az ujszegedi gazdasági ismétlő iskolát. A miniszter megbízottja a napokban Szegedre jön, hogy megtekintse az ujszegedi épületet és megállapítsa, milyen átalakításokra van szükség, hogy nj rendeltetésének megfeleljen. Ha a miniszter megbízottja az épületet a gazdasági ismétlő iskola céljaira megfelelőnek találja, akkor valószínű, hogy a kultuszminiszter azt valamilyen formában megváltja a ligától. A Gyermekvédő Liga másik halálraitélt intézménye, az iparostanoncotthon az egyik Dugonics-uccai épületben működik. Az épület igy felszabadul és abban a polgármester az állami kisegítő iskolát kívánja elhelyezni, amely Jelenleg a Petőfi Sándor-sugáruton egy teljesen alkalmatlan lakásban működik. A liga az intézet felszerelését megfelelő ellenszolgáltatásért felajánlotta a városnak. A' polgármester most felbecsülteti a felszerelést és ha talál fedezetet, esetleg megvásárolja a város valamelyik szociális intézménye számára. A nevelőnő, az ügyvéd ét az ügynök közokirathamlsitási pere KtnffnQfe btjnflgy egy házasság és egy gyermek körül - Az ügyvédei egy hónapra, az Ogynököl 14 napra Uéliék; a nevelőnő megszökött CÁ Débnaggarorszdg munkatársától.) Csütörtökön délelőtt a szegedi törvényszék másodemeleti tárgyalóterme előtt nagy közönség gyűlt össze, hogy meghallgasson egy tárgyalást, amely minden vonatkozásban érdekes volt A vádlottak Pelcz Arturné, született Zajic Jozefina, dr. Nekich Richárd ügyvéd és Pelcz Artnr gépügynők voltak. Mindhármuk ellen a vád: közokirat hamisifás büntette. Pelcz Arturné szökésben van, ugy, hogy az ő ügyét elk&önit ették és igy csak Pelcz Artúr és dr. Nekich Richárd ügyében hozott ítéletet a törvényszék Habermawr-lmicsA. 'A* ügy előzménye 1927-re nyúlik vissza, amikor Zajic Jozefina megismerkedett dr. Nekich Richárddal. 1928 januárjában a nőnek gyermeke született, aki a keresztségben az Emil nevet kapta A kis Emil körűi keletkezett azután » per. Zajic Jozefina ugyanis gyermektartásért pert inditott dr. Nekich ellen a szegedi járásbíróságon. Itt a nő eskü alatt vallotta, hogy a gyermek az ügyvédé, de tanukat is hozott A biróság megítélte a gyermektartást, ami ellen az ügyvéd fellebbezett. De még mielőtt sor került volna a fellebbviteli tárgyalásra, a nő elállott a keresettől, mert közben Nekich Richárddal megegyezett. Tulajdonképen ez a megegyezés lett az alapja a bűnvádi eljárásnak, ők ketten és Zajic Jozefina udvarlója, Pelcz Artúr megegyeztek, hogy Pelcz elvesd a leányt, a gyermeket pedig, hogy Nekich minden továbbitól szabaduljon, saját magáénak vallja, illetve törvényesíti. Az egyesség értelmében Pelczék ezért nagyobb összeget kapnak, azonkívül az ügyvéd állást szerez Pelcz Artúrnak'. Ennek az értelmében Pelcz 1929 szeptember 6-án feleségül vette Zajic Jozefinát ugyanitt ngy ő, mint felesége magáénak vallotta a gyermeket mire a kis Emilt az anyakönyvi hivatal törvényesítette és igy irta be az anyakönyvbe: Pelcz Emil. A házasságkötésnél a férj részéről Hann János vendéglős, a nő, illette dr. Nekich Richárd részéről dr. Sztavrovszky Pál főorvos volt a lanu, aki a házasság megkötése, illetve a törvenyesités után átadott a fiatal párnak 500 pengőt, mint az ügyvéd nászajándékát Pelcz azután nemsokára elhagyta feleségét mert az ügyvéd által igért állást nem kapta meg. Zajic Jozefina pedig az egész dolgot bejelentette a rendőrségnek, majd megszökött gyermekévél együtt. Az ügyészség a közokirathamisítás vádját arra alapította, hogy a vádlottak: hamis adatot vezettettek be az anyakönyvbe. A főtárgyaláson a vádirat ismertetése után elsőnek dr. Nekich Richárdot hallgatták ki. Az ügyvéd elmondotta, hogy Zajic Jozefinát egyik kollégájánál ismerte meg, ahol a leány nevelőnő volt. — Nem érzem bünőtmélc mAgam — vallotta az figvvéd. Hamisítás nem történt mert a gyerek nem az enyém, hanem vádlott társamé, Pelcz Artúré. A gyerek megszületése ntán. az anya, nem tudom miért, engem szemelt ki az apaságra. Állandóan zsarolt és én apróbb részletekben körülbelül 500 pengőt fizettem is neki. A gyerektartási pör folytatásától a nő önként állott el, mert amint nekem örömmel újságolta, megtalálta az apát Pelcz Artúr személyében. Én akkor örömömben megígértem, hogy adok nekik pénzt de csak abhan az esetben, ha tényleg összeházasodnak. Pelcznek állást nem Ígértem. Pelcz Artúr érdekes vallomást tett. Először csak annyit mondott, hogy a gyermeket tényleg törvényesitette, de azt hiszi, hogy ezért az Isten nem veri meg. Ennél többet nem volt hajlandó mondani, később mégis részletes vallomást tett. Elmondotta, hogy 1927 augusztusában ismerkedett meg feleségével a strandon. Benső barátságba kerültek. Később megtudta, hogy a nő dr. Nekichcsel is jóban van. Nem volt szándékában elvenni Jozefinát de az presszionálta őt. Tulajdonképen az ügyvéd ajánlotta neki a partit azzal, hogy ha elveszi a nőt, akkor besegíti valahová. Elmondotta még, hogy Jozefina azt mondotta neki, hogy a gyermek az övé és ő ezt el is hitte. Jozefinát azután elvette, mert azt hitte, hogy rendes nő lesz belőle. Ez azonban nem következett be. mert nemsokára eay találkahelyen találta J • — i meg. Tudomása van arról, hogy a törvénye sités ügyében Jozefina eljárt az anyakönyvi hivatalban, ahol azt adta elő, hogy a gyermek az ügyvédé. Jozefina ezt valószínűleg azért mondta, mert egzaltált, részeges teremtés volt. Kijelentette, hogy arról nem tud, hogy a felesége találkozott volna az ügyvéddel dr. Sztavrovszky lakásán, de a főorvos volt az, aki közbejárt a törvényesitésnél. Az elnök ezután eléje tárta a rendőrség előtt tett beismerő vallomását, ahol elmondotta, hogy Jozefina közölte vele, hogy az igazi apa az ügyvéd. Az első tanú dr. Fekete Béli ügyvéd volt, aki a gyermektartási perbfn képviselte az ügyvédet. Azt vallotta, hogy Nekichnek ez az ügy körülbelül 2000 pengőjében van, mert a nő állandóan zsarolta. Érdekes vallomást tett Lajos Jánosné, aki barátnője volt Jozefinának. Elmondotta, hogy. a szülés után beszélt Jozefinával, *ki azt mondotta, hogy nem ladja, kié a gyerek, dó ha látná az apát okvetlenül felismerné. AJi férfivel gazdája házában ismerkedett meg — mondotta neki Jozefina —, aki kis aktatáskával járkált Jozefina sokszor kereste az apáíj a törvényszék előtt, mert tudta róla, hogy* ügyvéd. Hann János elmondotta, hogy Jozefina é» Pelcz elmesélték neki, hogy az ügyvéddel kö-. tőtt megállapodás értelmében tőrvényesitiH a gyermeket Dr. Sztavrovszky Pál főorvos azt. mondotta: vallomásában, hogy mivel ai ügyvéd családos ember volt átengedte neki a lakását hogy ottj tárgyaljon Jozefinával. Jozefina azt hangoz-j tatta, hogy áldozzon az ügyvéd egy kévéi pénzt, akkor szivesen férjhez megy. Elmondotta még, hogy a házasság megkötése után 1000 pengőt adott át a fiatál párnak. Klekner Lajos anyakönyvvezető előadta vallomásában, hogy neki többizben megmondottál Jozefina, hogy a gyermek apja az ügyvéd. Al házasságkötéskor is azt mondották, mire fi nem akarta a gyermeket törvényesíteni Ké« sőbb újra visszajöttek és ekkor már azt mon-i dották, hogy a gyermek a férjé. Nem tehetett egyebet, mint hogy törvényesitette aj gyermeket A tanúvallomások után dr. Nekich RíchSnl bizonyítás kiegészítési indítványt tett, amelveí a biróság elutasított. Dr. Cseh Ernő vádbeszéde, dr. Batta Gyula védőbeszéde után at biróság bűnösöknek mondotta ki a vádlottá* kat közjoklratharrusltás vétségében és dr. Ne^ kich Richárdot egyhónapi, Pelcz Artúrt pedig 11 napi fogházra itélte, A biróság a vádlottak bűnösségét főleg Pele* Artnr vallomásából állapitotta meg. Pelnj ugyanis a főtárgyaláson azt vallotta, hogy a! nővel 1927 augusztusában ismerkedett megy a gyermek pedig 1928 januárjában született, tehát ő nem lehet az igazi apa A biróság megállapította, hogy mindketten anyagi érdekből követték el a bűncselekményt Az itélet ellen az elitéltek fellebbeztek a* Ítélőtáblához. A Gráf Zeppelin Olaszország (eleit Róma, április 9. A Gráf Zeppelin 17 óra 20 perckor Terranova-Pausanla felett repült el és délkeleti irányban, a Messin»i,szoros felé vette útját. Stella Gyula mecjhalt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Nemzeti Szinház homlokzatán gyászlobogő jelzi, hogy a magyar színészetnek nagy gyásza van. Stella Gyula halt meg, a szinház jele® művésze és az Országos Szinészegyesület elnöke. Stella színészi munkája mellett élénk közéleti tevékenységet fejtett ki és sok gonddal és rátermettséggel szolgálta a vidéki színészet ügyét. Legutóbb hatalmas memorandumot dolgozott ki 'a vidéki szinészet érdekében. Tiz nappal ezelőtt kezdett betegeskedni, fehérvérüséae és sjsivgyengeségo volt. Csütörtökön délben váratlan szívroham meg ölte. A kiváló művész elhunyta ig»n nagy részvétet keltett.