Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-08 / 78. szám

resr'áprflis s. Tanúvallomás — dalban (A Délmagyarország munkatársától.) Fiatal, jól megtermett legény áll a biróság előtt. — Az a vád maga ellen — mondja a biró —, hogy megsértette Kovács Julist Az ablaka alatt trágár szavakat kiáltozott A legény felkapja a fejét: — Nem igazi — mondja haragosan". — Igy a biróság előtt nem lehet beszélni! Mondhatja azt, hogy a vád téves megvilágításba helyezi tzemélyét, dc azt, hogy nem igaz,, azt nem mondhatja.., A legény zavartan forgatja a kalapját — A vád téves megvilágításba helyezi személyeBet — nyögi ki végül. — Jól van, majd a tanuk a szemébe fogják Mondani a dolgot.,> A legény megint dühös lesz. — Eát csak jöjjenek!.,. Elsőnek a leáng lép be a szobiba. Elmondja, hogy a legény éjnek idején (az ablaka alatt kiabált — A vád téves megvilágításba helyezi a személyemet! — vágja rá a vallomásra nyugodtan a iegfey. Ezután következik a perdöntő tana. — Jöjjön be Köldök András — szól ki a biró. A tanú idősebb ember. — Hogy hívják magát? Köldök? Biztos? — Biztos kérem, pocsék nevem van, az már igaz, le n*ár igy hivták a nagyapámat is. — Hát mesélje el, hogy mit tud maga arról, hogy I vádlott trágárságokat kiabált a sértett ablaka üatt — Semmit. — Semmit? — kérdi a biró meglepetve. — Semmit, mert nem kiabálta..; Hanem dalolta.,*, — Dalolta? Hát miket? Köldök András ráhunyorit a bíróra: — Elmondjam, vagy eldaloljam? — Hát ha már ennyire vagyunk, akkor inkább lalolja el — válaszolja a biró. Köldök András fejébe csapja a kalapot és rágyújt a tanúvallomásra: *A Csap-uccán végestelen végig DÉLMAGYARORSZAG Hutter IÖO évöta ataposaöff háziasszony otónyban nászasiti a Hutter szappant ami tiszta, dúsan habzó és különösen kiadós. a réq beváff ázfafószert mely éjjelen át minden piszkot felold f Kinek nem inge, ne vegye magára*,'' A A biró nem érti a nóta végét Az uutolsó sort nem értettem jól..a — Elénekeljem? — kérdi Köldök. De csak ugy tudom, ha az egészet eldanolom ujra..,Köldők András újra nekifog a nótának. Éktelenül jyujtja a hangot, cifrázza és az inkriminált részeknél rákacsint a lányra. Ezután az itélet hamar kész. Eldanolta a legény világosan, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. Felmentés. — Ugye, hogy téves megvilágításba helyezték d személyemet, — mondja elmenőben a legény büszkén. (R. Cg.) Borzalmas gyilkosság öl áldozattal Belgrád, április 7. A szlavóniai Karlóca községben húsvét éjjel többszörös gyilkosság tőrtént. Egy Dobah Alajos nevü parasztot, 70 éves nővérét, két leányát és hatéves fiát ismeretlen tettes fejszével meggyilkolta és a holttesteket feldarabolta. A sötétség leple alatt a tettes elmenekült. Valószínű, hogy a gyilkos a parasztnál lévő nagyobb pénz- ! összeget akarta megkapar!tani. J Kibontotta a ház falát, hogy megszerezhesse gyermekét (A Délmaggarország munkatárastól.) A húsvéti ünnepek alatt a sövényházai csendőrség erélyesen nyomozott egy falbontásos betörő után, akiről a nyomozás során kiderült, hogy gyermeket akart rabolni. Tuskó Károly sövényházai földmives évekkel ez. előtt tőrvényesen elvált feleségétől. Gyermekük az asszonynál maradt. Tuskó nagyon szerette a gyermeket, de volt felesége mindenféle mesterkedéssel meghiúsította, hogy találkozhasson vele. Emiatt a gazdálkodó sokszor panaszkodott ismerőseinek. Amkoir az asszony másodszor is férjhez ment, a gyermek teljesen elszakadt apjától. A mult hét szombatján az asszony férjével és gyermekével estefelé rokonokat ment látogatni. Amikor a késő esti órákban hazatértek, meglepődve látták, hogy a ház hátsó falát valaki kibontotta és a ngiláson át behatolt a lakásba. A bútorok széjjel voltak szórva, azonban semmi sem hiányzott. Az esetről jelentést tettek a csendőrségnek. A gyanu az első percben Tuskó Károlyra irányult, annál is inkább, mert az éjszaka eltűnt a községből. A csendőrség megállapította, hogy Tuskó szombaton egész délután ivott. Társainak kijelentette, hogy még aznap megszerzi a gyermekei bármilyen, módon, ha máskép nem, hát elrabolja. Estefelé felszedelőzkődött, elment volt felesége házához és kibontotta a ház hátsó vályogfalát. Azt hitte, hogy az egész család alszik és igy minden baj nélkül elviheti 3 esztendős gyermekét Tuskó azon. ban nem talált otthon senkit. A csendőrség keresi Tuskó Károlyt. Az a feltevés, hogy a gazdálkodó esetleg öngyilkosságot követett el. Hz osztrák—német vámegyezmény az osztrákok megvilágításában Irta dr. Landesberg Jpnő. a legnebti szerelni! történet Liane Hald -Verebes Ernő M«w*pM«iTal a BelvArotlben. A jól informált utikönyvekben azt olvashatjuk, hogy Bécs »megszűnt« külhatalmi tényező lenni és az összeomlás óta »nem irányítóját a nemzetközi külpolitikának. Minő csalódás! A háború lezajlása óta világviszonylatban sem volt oly fontos esemény, mint aminőt -most a közelnapokban robbanásszerűen napfényre került német—osztrák vámegyezmény ügye. Felelős helyről sok esetben hangzanak el titokzat<^ kijelentések, amelyek idő multán akkor jutnak csak újból az eszünkbe, amikor e szavak ieWtőségét az események teszik világossá. IIv kijelentés volt a bécsi vásár megnyitásakor Miklós osztrák köztársasági elnök beszédében is. At elnök ugyanis különös erősséggel hangsúlyozta azt. hogy Ausztriának minden körülmények között ki kell kerülnie a zsákuccából, ipari terményeinek piacot kell teremtenie, mert különben katasztrófája elknrülhcKorzrt Mozi Ma utoljára adet^ok a eziv ezsretít (l'aijo Junior Coghlan íószeroplénével. A«ÜI:Az exoííkumok világa zedició' ElruUaok kezdete 5, 7. vo.Ar- ét flimspnsp 3, 5, 7, 9 érakor tetlen. Alig egy pár nappal ezután jutott nyilvánosságra a német—osztrák vámegyezmény ügye, amely igy a köztársasági elnök vásárt megnyitó beszédének szint és jelentőséget adott. Mi történt tulajdonképen? Kérdezik osztrák és német részről. Ennek nem szabad lett volna történnie — hangsúlyozzák francia, olasz és termé* szetesen cseh-szlovák részről. Osztrák részről azt állítják, hogy ami történt: jogosan történt. A német—osztrák szerződés, hangoztatják az osztrákok, érintetlenül hagyott önrendelkezési jogukból következik. Amikor a fentebb említett három állam bécsi diplomáciai képviselői Schober külügyminiszternél megjelentek és táltakozásukat államuk megbízásából tudomására hozták, a külügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a német—osztrák vámegyezmény létesítéséhez Ausztriának mindenképen joga van. Nem minden irónia nélkül vezette be Schober külügyminiszter Olaszát azokkal a szavakkal, hogy a német—osztrák vámegyezmény létesítésénél tulajdonképen Eriand francia külügyminiszter felhívásának tesznek eleget, aki a Genfben tartott páneurópai konferencia alkalmából nagy lelkesedéssel tört lándzsát » páneurópai gondolat mellett és hangsúlyozta azt, hogy e gondolat zászlóvivőjéül Franciaorszáa vállaiko-