Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-05 / 77. szám

1921 április 5. DÉLMAGYARORSZAG 17 Német lengye!, franci, angol, olasz és amerikai autogrammok a szegedi orgona vendégkönyvében Rz egész világon érdeklődnek a szegedi ergona iráni, amelyen világhírű művészek hangversenyeznek üres padsorok eiött Magyar László (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Nyolcvankilenc évvel ezelőtt, 1842-ben Salzburg város ünnepi játékot rendezett nagy szülöttjének, Mozartnak tiszteletére. Az első salzburgi ünnepi játék szerény keretében a nagy zeneköltő két szimfóniáját és operáinak néhány részletét adták elő. Tizennégy évvel később 1856-ban ünnepelte hasonló módon Mozart születésének századik évfordulóját és további tizennégy év mufva, 1870-ben a nemzetkőzi Mozart-alapitvány megalakításával kapcsolatban ismét sor került ünnepi hangver. senyek és színielőadások wndezésére. Azuíán hosszú szünet következett, mig 1920-ban Max Rcinhardt, a világhírű rendező felismerte azokat a lehetőségeket" amelyeket Salzburg nyújthat az ünnepi játékok terén. A Dómtéren megrendezte a Jedermannt és az előadásnak olyan nemzetkőzi sikere volt, hogy ezt az előadást megismételte a következő években is. A szabadtéri előadások hire lassankint bejárta az egész világot, a salzburgi játékok közönsége évről-évre tarkább lett, a szabadtéri előadásokat a legtávolabbi országok művészi élményekre szomjazó polgárai is felkeresik. Ma pedig, miután Salzburg hatósága is felismerte n kísérletek jelentőségét és megteremtette a szabadtéri játékok számára a méltó kereteket is, világszenzációt jelent minden ünnepi előadás. Salzburgba az idegenek tízezrével zarándokolnak oda a játékok idején és a kis város uj életre kelt. szédületes fejlődésnek és gazdagodásnak indult ettől az idegenforgalomtól. A szegedi fogadalmi templom orgonája az európai orgona-ranglétra második fokán áll. Csak a passaui 208 regiszteres orgona előzi meg. de már utána következik a hamburgi Szent-Mihály templom 163 regiszteres orgonája. A szegedi orgona 17í regiszteres lesz, ha a de profundis-mü elkészül, amire igen rövid idő alatt sor kerül. A szegedi Templom-tér grandiózus lehetőségeket kinál "ünnepi játékok rendezésére. Szegeden tehát kész a keret, pedig ennek a keretnek a megalkotásával senkinek sem az volt a célja, hogy lehetőséget teremtsen ünnepi játékok rendezésére, mint ahogyan nem célja Szegeden a jelek szerint senki illetékesnek az, hogy idegenforgalmat teremtsen, amelyre pedig olyan kimondhatatlanul nagy szükség lenne. viinden hivatalos propaganda nélkül is érdeklődést keltett már nemzetközi viszonylatban is, — vagy talán csak nemzetközi viszonylatban — ez a pompás orgona, amely az utolsó szegig a magyar ipar remeke és amelynek terveit is magyar ember készítette, Geyer József zeneakadémiai tanár, aki a nemzetkőzi épitészkongresszus Szegeden járt résztvevői előtt németül, franciául és angolul magyarázta el az orgona titkait, olaszul csak azért nem, mert a vendégek között nem volt olasz, aki gyönyörű alkotásáért megkapta a Signum I.audist és aki százötven pengő havi fizetésért dolgozik a magyar Zeneakadémián. A fogadalmi templom orgonájának díszes bőrbe kótott emlékkönyve van Ez az emlékkönyv a legékesebben szóló bizonysága annak, hogy a szegedi orgona hire lassan, de biztosan terjed a világban, hogy ma már Magyarország egyik komoly érdekességének és értékének ismerik azok, akik megtudnak róla valamit és láthatatlan szálakkal csalogatja Szegedre az idegeneket. Ez az emlékkönyv bizonyítja, hogy a szegedi orgonának nemcsak Európa minden államában vannak csudálói, hanem Amerikában is. Az első lapján a vendégek hosszú és érdekes sorát Horthy Miklós és Horthy Miklósné aláírása nyitja meg. A kővetkező oldal József főherceg autogramját őrzi. Azután következnek az idegen nevek. Néhány érdekesebbet s olvashatóbbat Kijegyeztünk a vendégkönyv lapjairól. A sáloraljai cserkészcsapat, Mar. Leontíne Schmidt, a müncheni Miasszonyunk apácák főnöknője, aki két apácanővérrel a rend egyik régi tagjának szenttéavatási peréhez szerzett. Szegeden adatokat, dr. Hermann Luppe Nürnberg főpolgármestere. Antatf/V Zsiros Dezső. « világhírű orgonista, Fleischer Antal az OperahS? karnagya Johannes Franciscus KoV amerikai püspök fíev. Lombos 1 ászló amerikai lelkész, Johannes Schaiier müncheni püspöic, prof. Frac Moissl bécsi zeneakadémiai tanár, aki a mult év szeptemberében vetődött Szegedre és a szegedi orgonáról a »Musica Divinat egyházzenei folyóiratban ragyogó cikket irt, Ottó Dunkelberg passaui orgonaművész, Frac Xavér Matthias proff. Canonicus a strassburgi egyházzenei főiskola igazgatója és a gregorián ének első szaktekintélye, Hans Henny Jahnn hamburgi orgonaépitő, a Nemzetközi Épitészkongresszus résztvevői Párisból, Drezdából, Berlinből, Londonból, .Bakarestből, Ábrányi Emil. Mario Arlotta olasz követ, Giuseppe Diffaríni bolognai ujságiró, Giuseppe. Marsigli, Domeudo Angelini, Pablo de Ascarate professzor, a népszövetség kisebbségi tanácsának vezetője, Bronislaw Rnttkowsky varsói orgonaművész, azután Emilio Bodreró, az olasz kamara alelnöke. Ezek csak az olvashatóid és az ismertebb nevek, a kevésbé olvasha'tó és a kevésbé ismert nevek légiójából. De érdekes a szegedi orgona hangverseny-naplója is. Szeptember 11. óta, amikor először szólalt meg az orgona, nem kevesebb, mint nyolc nagy hangversenyt rendeztek a fogadalmi templomban a legnevesebb művészek közreműködésével. Szeptember 11-én Riegler Ernő zeneakadémiai tanár adta az első hangversenyt, október 24.-én Antos Kálmán, a szegedi fogadalmi templom orgonistája hangversenyezett a Palesztrina kórussal, október 25-én Schmidthauer Lajos orgonaművész játéka gyönyörködtette a szegedi ünnepségek közönségét, október 26.-án Wehner Géza zeneakadémiai tanár, a budapesti Dohány-uecai zsinagóga világhírű orgonamüvésze szólaltatta meg az orgonát, december 5-én Antos Kálmán, január 5.-én Antalffy Zsiros Dezső, február 5-én Sugár Viktor, a budavári koronázó templom karnagya, március 5.-én Bronislaw Ruttkowsky, a varsói zeneakádémia tanára. Olyan teljesítmény, amely becsületére válna a világ bármelyik nagyvárosának. A szegedi fogadalmi templom hajója pedig sokszor üresen ásítozott a hangversenyeken. A barna padok csak akkor teltek meg, amikor társadalmi és politikai előkelőségek árasztották a közönségre a vonzóerőt. Április elsején Kereszty Jenő, a budapesti belvárosi főplébánía orgonamüvésze hangA Tudor Accumuldíorgyár Rí. állal gyárion rádiókészülékekhez és automobilokhoz r V<Sc'- jogy ^ •talmlákmenlet, savmentei z<eblámpaetemek e» száraz anOdlelepek felülnraíhatutl&nok. M.2 Mindenütt k»pb»Mk. versenyezett. Három nappal a hangverseny előtt az egypengős jegyek közül kettőt vittek cl, de a két pengős jegyek kötege érintetlen volt. A szegedi orgona talán megteremti Szegeden az idegenforgalmat, de ugylátszik a szegedi közönség érdeklődését nem tudja fölkelteni. Szegeden nagyon sokszor, nagyon sokat és nagyon sokan beszélnek az idegenforgalom megteremtésének szükségességéről. Sajnos, a beszédnél nem igen jutunk tovább. Évekkel ezelőtt elkészült a városi strandfürdő terve. Komoly, a számok rea. litását ismerő mérnökemberek készítettek hozzá üzleti számításokat. Kiderült, hogy hasznothajtó vállalkozás lenne a város számára még akkor is, ha nem vonzana Szegedre idegeneket Természetesen nem csinálták meg- Csak beszéltek róla néhány hónapig, azután eltemették a tervet (Ma is ott porosodnak ezek a tervek valamelyik mérnöki tervtemetőben.) Obtóberben fölavatták a Templom-teret, amelyről a leghivatottabb szakértők megállapították, hogy kiválóan alkalmas a szabadtéri játékok rendezésére. E körül is elhangzott már nagyon sok beszéd, született egész sereg életrevalónak látszó ötlet, húsvéti passiójátékok, juniusi aratóünnepély, a jellegzetesen magyar és jellegzetesen alföldi ünnepség terveit Kopasz Antal plébános dolgozta ki. Itt van a szegedi orgona is, Európa második templomi zeneszerszáma, (építési költsége megközelíti a 240.000 pengőt, ha elkészül hozzá a »de prófundis« orgona is, — majd ennyibe k»rült a Templom-tér kőburkolata is), néhány hangszóró bekapcsolásával ki lehetne vetíteni fölséges akkordjait a Templom-térre. Tehát megvan már minden, hozzá, csak a — koncepció hiányzik, csak hiányzik az >illetékes tényező', aki felismerné a dolog jelentőségét, aki hajlandó lenne a pártpolitikai érdemszerzés valószínűsége nélkül is kezébe venni a dolgot és ezzel szolgálatot tenni Szeged jövendőjének. Magyar László. Hölgyek adója a harisnya azérl csak megbízható, elismert J6 minőségeket szahad vásárolni. Ilyennek bizonyullak a 57 világhírű magyar gyártmányú oh Bembergselyem harisnyák Amelyeknek tartósságé és szépsége vezet. 6 mlnöságben kapható az összes divatszinekben. rzr ^"oStSE Pollák Testvéreknél! rany, ezüst, ékszer, Doxa, Omega, fehaffhauseni Arák és egyéb legfőbb minőségU svájci l#l Pfl Bronce, porcellán és kristály legolcsóbban vásárolhatók REICH MÓR ÉS FIA RT. Szeged, Kelemen ucca 11. *«3rAz Alföld legnagyobb ékszerüzleteit Tavaszi megérkeztek puplin, zefir és oxford • H2. * 400 iHMe r>W).n Wa9ttBr-CE<|!tei