Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-15 / 84. szám

» DELM AGYAKORSZAG SZEGED. SzerKeulOtCg: Somogyi ucca lí. I. em Teletnn: 23>33. ^ Kiadóhivatal, kHlcMnkOnyvlAT ós tegylroda • Aradi ncca S. Telefon: 13-OÖ. ^ Nyomda : Löw Lipót ucca Itt. Telefon : 26.34. TAvIroll levélcím - DíImagyarorszAq Szeged. Hipokrizis és igazságszolgáltatás — Fáradt Kürtén? — kérdezte tegnap délben, egy óra előtt a düsseldorfi rendőrlaktanyának főtárgyalási teremmé előléptetett tornatermében a törvényszék elnöke az előtte áJló vádlottól —, mert ha fáradt, elnapoljuk a tárgyalást. A tudósítások szerint Kürtén Péter odafordult védőjéhez s pár szót váltott vele. Azután felállt a védő: — Kérem a tárgyalás elnapolását, elvégre ennek az embernek is van lelke. Ez a kis jelenet s ez a jelentéktelen szóváltás jobban rávilágít mindarra, ami igazságszolgáltatás szertartásosságában hipokrizjs, mint az igazságszolgáltatás reformtörekvéseinek kötetei. Kürtén Péter akkor csak a harmadik gyilkosságáról fejezte be beismerő vallomását. Kürtén Péter fáradhatatlan volt, amikor gyilkolni kellett. Zsebébe dugta' az ollóját és elindult áldozatot keresni. Elindult a vadász izgalmával: kit dob elébe végzete? Vérszagra gyűlt az éji vad. »Mindegy, hogy ki volt az áldozat^— vallotta kihallgatása első napján, ha egyszer ölnie kellett: ólt. Néha átvirasztotta az egész éjszakát, amig találkozott valakivel, akibe észrevétlenül beledöfhette kését. Nem sajnálta a fáradságot, amikor gyilkolni akart. Nem sajnálta áldozatait sem, gyereket ölt, vagy asszonyt, mindegy volt neki, hogy a gyilkolás kéjében ki kerül elcbe. S amikor bírái elé állítják s elmondja ^fiatalkori bűneit*, melyek miatt huszonkét évet töltött már börtönben, amikor a társadalommá szervezkedett emberiség igazságszolgáltatási önvédelme végre odaállitja maga elé a ^düsseldorfi rémetakkor a párórás vallomását azzal szakítja félbe az elnök", hogy t>fáradt-c már Kürten?« Ép érzékű és ép itéletü ember nem kívánja vissza azokat a sötét, nehézlevegőjü időket, amikor bakók vallattak s a spanyol csizma és a korbács az igazságszolgáltatás eszközei voltak. Ép érzékű és ép itéletü ember ma is visszaborzad, ma is szörnyülködik, ha azt hallja, hogy a megfékezhetetlen bestialitás akár a vallatás ürügye alatt milyen örömöket keres másnak kínjában. De ha nem is az emberi élet oltalma, ha nem is az emberi társadalom önvédelme, talán az emberméltóság tiltakozik az ellen, hogy a hipokrizis a másik végletbe csapjon s törődjön azzal, hogy párórás vallomásával nem fárasztja-e ki magát a szegény vádlott, aki éjszakákat töltött fáradhatatlanul emberlesen, aki éveket töltött fáradhatatlanul embervadászaton s aki nem fáradt cl lelkiismeretére felszedni a gyilkolások irtózatos sorozatának irtózatos emlékei!. Még ezt az embert sem szabad megkínozni, még ezt az embert sem szabad éheztetni, még ezt az embert sem szabad odadobni a tömeg bosszújának kielégítésére, ám szükség van arra, hogv az igazságszolgáltatás gépezete megálljon, mert a tömeggyilkos urat kifárasztja a beszéd, szükség van-e arra. hogy az emberi társadalomnak ethikus önvédelmi szervezete: az igazságszolgáltatás megtorpan jon, amikor a gyilkolásokban fáradhatatlan vádlott a gyilkolások beismerésében fáradni Szerda, 1931 április 15 Ara 16 fillér VII, évfolyam, 84. szám HMHBHHBHBHnHBnP ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.20 vidéken ó» Budapetten 3-00, KUltBldtfn 6*40 pengd. - Egye* Mám óra hótktfznap ló, vntAr- <•» Ünnepnap tilt. Hlrdetétek felvétele tarifa tzerlnl. Megjelenik hétld Ulvótelóvel naponta reogel kezd? Az, hogv »elvégre ennek az embernek is van lelke* — lehet elképesztő ostobaság, lehet ízléstelen nagyképűség a védő szájában, de az igazságszolgáltatás méltósága több, az igazságszolgáltatás tekintélye magasabb, az igazságszolgáltatás ereje megközeliihetetlenebb kelj, hogy legyen, semhogy az ilyen szentimentális tekintetekkel veszélyeztetni szabadna. Látunk és láttunk emberi eleteket öszszetörni a jogszolgáltatás mechanizmusában, láttuk példáját nem egyszer annak, amikor öt kitűnő bíró a legmagasabb fokú bíróságon órák hosszat tanácskozott azon, amit nem is a jogi műveltségű, de sokszor iskolavégzetlen vádlottnak pillanatok alatt kellett eldöntenie, láttuk nem egyszer, hogy a szegénység, a becsület, az éhség, a >mindenen győzedelmeskedő szerelem« hogyan lök be az igazságszolgáltatás kerekei közé jobb sorsra érdemes, szánni való szerencsétleneket s gyerekeiket eltartó apák s szüleiket eltartó gyermekek hogyan válnak szerencsétlen emberekből megbélyegzett fegyencekké s a társadalom közösségéből kitaszított rabokká sokszor bűntudat nélkül. S látnunk kell azt is, hogy az egyfelől irgalmatlan mechanizmusa a jogszolgáltatásnak hogyan nyeli el azokat, akik talán csak egy --morális narancshéjon* csúsztak el s másfelől a közérdeklődés reflektora alatt a társasági udvariaskodás hogyan lesz úrrá a jogszolgáltatás termében. Mi ez: irgalom, vagy ostobaság? Talán egyik sem. Csak hipokrizis, álszentimentalitás, hazug lovagiasság álpáthosza, de mindenképen méltatlan ahoz, amit az igazságszolgáltatástól várunk s ahogyan az igazságszolgáltatásra gondolni szeretnénk. megbukott a monarchia, kikiáltották a Alfonz király bejelentette lemondását és családjával Párlsba menekült Megalakult a republikánus kormány — Köztársasági mámor egész-Spanyolországban (Budapesti tudósilónk tclefonjelentése.) Madridból jelentik: A spanyol monarchia megbukott, Alfonz király csalódfával együtt elmeneküli Madridból, Spanyolországban kikiáltották a köztársaságot. Romanonez gróf külügyminiszter kedden délután közölte a köztársasági párt vezető politikusaival, hogy Alfonz királynak az a szándéka, hogy nemcsak a maga nevében mond le. a trónról, hanem az egész királyi ház nevében proklamálja a lemondást. Romanonez gróf közlésére a köztársasági vezérek nyomban kormányt alakítottak, amelynek Aloala Zamora, az ismert cs többször bebörtönözött forradalmár lett a miniszterelnöke. Az uj kormány tagjai a délutáni órákban minisztertanácsra ültek össze, hogy megszövegezzék a spanyol néphez intézendő kiáltvány szövegét 'Alfonz király a kora délutáni órákban átadta lemondó levelét Romanonez grófnak, azután egész családjával együtt különvonaton elmenekült a fővárosból és hir szerint Párisban keres menedéket. Barcelonában már kedden délelőtt kikiáltották a köztársaságot. A katalán köztársasági párt egyik vezére, Campani délelőtt 11 órakor átment a városházára, átvette a polgármestertől a város vezetését és a városházára kitüzelte a köztársasági lobogót. A városháza körül ezrekre menő lómeg mámorosan éltette a köztársaságot. Barcelonában külön köztársaság alakult és Kalalánia elszakadt az anyaroszágtól. A katalán köztársaság elnöke Macia ezredes lett, aki már az esti órákban átvette az elnökséget. A vidéki tartományokban szintén kikiáltották a köztársaságot és mindenütt kitűzték a köztársasági lobogót. Miguel Maura, a köztársasági párt egyik vezére este 7 órakor közölte az újságírókkal a király lemondását és a király Párisba utazását. Közölte azt is, hogy a király lemondásával Spanyolországban megszűnt a monarchia és az ország mától kezdifc köztársaság. Az uj kormány névsora a következő: Miniszterelnök: Zamora, pénzügyminiszter Garda Prieto, külügyminiszter Leroux, ígazságügyminiszter De Los Ros, középitésűgy Albornos, hadügyminiszter Avala, haditengerészet Quiro, belügyminiszter Miguel Maura, népjóléti miniszter Cabalero, közlekedés Barrios. A lapok rendkívüli kiadásban közölték" az óriási esemény hirét, néhány perc alatt elterjedt egész Spanyolországban a monarchia bukásának hire, amit a nép mámoros lelkesedéssel fogadott, mindenütt viharos köztársasági tüntelések folynak. A lelkesedés Sevillában is óriási, holott eddig Sevilla a királypártiak fellegvárának-számitott. A városokban mindenki azuerákon tolong, az emberek csoportokba verődve tárgyalják a nagy eseményt. " Az esti órákban Madrid valamennyi kőt-