Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-15 / 84. szám

z DÉLMAGYARORSZAG 1931 ápríns IS. OLGA GSEHOVA MAGASABB DIPLOMÁCIA fíSSMa épületére kitűzték a köztársasági lobogót. Barcelonában a köztársaság kikiáltásával egyidejűleg a közhivatalokban letépték Alfonz király képét és kidobták az uccára, ahol a nép nyilvánosan elégette. - _„ 'A király lemondásának részleteiről a késő éjszakai órákban a kővetkezőket jelentik: A lemondás kedden délután 6 órakór történt. Alfonz király lemondásának feltételéül azt szabta meg, hogy katonai tisztelgés közben hagyhassa el a királyi palotát és hogy szabadon rendelkezhessék vagyonával/ Este féltíz órakor a szolgálatot teljesítő katonai csapat tisztelgése mellett tiz lefüggönyözött autó gördült ki a királyi palotából, amelyekben a király és családja, valamint legszűkebb környezete Bitek. Alfonz hir szerint a portugál határ felé utazott. Az éjszakai órákban arról beszéltek, hogy a király az egyik kikötőben hajóra szállva Angliába hajózik. A kormány elrendelte, hogy a katonai csapatok a kaszárnyákban kötelesek tartózkodni. Már a győztes forradalom első óráiban megindult a találgatás, hogy ki lesz a spanyol köztársaság első elnöke. Leginkább Zamorát emlegetik, de sző van Unamuno és Santiago ki Alba elnökségéről is. Mello Franco repülőezredes, akt néhány hónappal ezelőtt repülőgépen szökött meg börtönéből, szerdán repülőgépen érkezik vissza Madridba. A késő éjszakai órákban a madridi munkásság óriási felvonulást rendezett a főváros uccáin. Köztársasági lobogók alatt, zeneszóval, énekelw vonult fel a hatalmas tömeg. A belügyminiszter Madrid polgármesterévé Sabori szociáldemokrata pártvezért nevezte ki, aki már el is foglalta hivatalát. A városháza ülésterméből letépték Alfonz képét és helyébe a jacai véres katonai felkelés után kivégzett tisztek arcképét akasztották. A düsseldorfi per első tanúja nem ismerte fel Kürtén Pétert Dü*aeldorf, április 14. Düsseldorfban ma folytatták Kürtén Péter bünperének főtárgyai ását. A htró*ág elrendelte a nyilvánosság kizárását és eanpán 22 sajtótudóslló, valamint néhány tudományos szempontból érdekeli személyiség moradha. totl Jelpn a tárgyaláson. Kürtén Péter folytatta vallomását s elmondotta, hogy véleménye szerint állapota őrakőU terhelt. ségr« vezethető vissza. Elmondotta, hogy mint kisgyermek már tyúkokat ólt és nyolcév« korában két kis fhit a Rajnába fullasztolt. Kihallgatása további folyamán Körten Péter elmondotta, hogy azon gondolat késztette a bűncselekmények elkövetésére, hogy megtorolja korábban eiseenvedetl megkínoztatását!. Elbeszélte egy nálánál Idősebb asszony, Uhrného* való viszonyát, aki szadista természetű volt Kijelentette az elnök kérdésére, hogy sohasem volt már eleve emberölési szándéka, csak vért akart látni. Több alkalommal erős ingert érzett, hogy az áldozatok vérébői lgyék. A déli szünet ntán Kürtén a kettős gyermekgyilkosságot Ismertette. Először Lehnsen Lujzát szúrta le, ekkor tért vissza hozzá Hamachcr Gertrúd, aki cigarettákat hozott mire őt is fojtogatni kezdte, majd leszúrta. A rákövetkező napon Srhulle Gertruddal a Rajnán hajózott. Először nem tett vele semmi', később leszúrta. A gyilkosság után megfigyelte a felriadózott rendőrség megérkezését Ezután kihallgatták az első tanul, egy hollandiai leányt aki elmondotta, hogy egyik este megtámadták, azonban Kürtén Péterben nem Ismarle fel a támadót Kürtén ezt a támadást is beismerte. A biróság ezután a tárgyalást ftJterdara halasztotta. „II városok ujabb terheket nem bírnak el; ne korlátozzák az önkormányzatok szabad mozgását" Belügyminiszteri ankét a törvényhatósági reformtervezet ügyében — fl szegedi és a debreeeni - polgármesterek felszólalásai Budapest, április 14. Ma délután Scitovszkg Béla belügyminiszter elnökletével a parlament delegációs termében ankétet tartottak az önkormányzati testületek háztartásának rendezése kérdésében. A belügyminiszter ismertette a törvénytervezetet, rámutatva az egyes községek adózása közötti aránytalanságokra. Az aránytalanságok és igazságtalanságok kiküszöbölése miatt van szükség az általános közigazgatási pótadó egységes kivetésére. Hangoztatta, hogy a jelen szöveg még nem végleges, előbb ipeg akarja hallgatni az érdekeltek véleményét. Á hozzászólások során Kállay Tibor hangoztatta, hogy szükség van olyan törvényjavaslatra, amely az állami adózás mellett a többi adózást is összefogóan rendezné. Nem lenne szabad a mrn abnormis helyzetben kialakult magas adókulcsokai fentartani, mert a községek égyrésze alacsonyabb kulcsok mellett is meg tudja oldani a kérdéseket. Nem tartja helyesnek a kereseti adó pótlékolását sem, bár elvileg azon az alapon áll, hogy a tisztviselőket adófizető polgárokká kell tenni s nekik épp ugy kell érezniök az adókivetésben mutatkozó hullámzásokat, mint másoknak. Vásári István debreceni polgármester néaete szierint a városok és a községek ügyét ebben az egy javaslatban tökéletesen rend?zni nem lehet. A törvényhatósági városok jövedelmei fokozatosan csökkennek, ugy, hogy ujabb terheket már nem bírnak meg. Nem tartja helyesnek a javaslatnak azt az intézkedését, hogy a költségvetésben bele kell foglalni a beruházási összegeket is. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a városok beruházásait a költségvetésije nem foglalták bele, hanem azokat a zárszámadásban számolták el. A' javaslatból az tűnik ki, mintha az önkormányzat szabad mozgási lehetőségeit korlátozni kívánnák. Kéri a városi tisztviselők fizetésének méltányos rendezését és a városokra vonatkozó összeférhetetlenségi szakasz mellőzését Báró Fiáth Pál szerint egyes községekben elégedetlenség van, mert nincs meg a terh?k igazságos elosztása. Dr. Somogyi Szilveszter szegedi polgármester hangoztatta, hogy a városok ügyeinek rendezésére külön átfogó egységes törvényjavaslatot kellene készíteni. Válasszák külön a tőrvényhatósági városok költségvetésének kérdését a községek ügyétől. A kisbérlők részére adókedvezményeket kér. Scitovszkg belügyminiszter: Semmiféle ternr risztikus gondolat nem vezette a javaslat megalkotásában, teljesen politikamentesen, csupán az adott viszonyok legegyszerűbb megoldására törekedve nyúlt a javaslatban kidolgozott módokhoz. Objektív szempontok vezették és csak ezek alapján kiván intézkedni a jövőben is. A vitát szerdán folytatják. Mayer miniszter belelentette a boletta módosítását A földmivelési lárca vlláfa a pénzügyi bizottságban Budapest, április 14. A képvielőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt folytatta a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Szabó Sándor a mezőgazdasági válság kérdésével foglalkozva megéltapitotta. hogy a terményértékesités és a minőség kiválasztásának kérdésével nem áll rendel, kezésre az az anyagi erő, amely szükséges volna ugy, hogy az értékesítés kérdésében a megkezdett uton nagyobb anyagi eszközökkel kell tovább menni. Nem szabad visszariadni az áldozatoktól, hogy egyöntetű anyagot hozzunk a piacra. Beck Lajos hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági válság homlokterében a buzakérdés áll. Kívánatos a legmegfelelőbb exportbuza fajták termesztése, hogy mielőbb olyan exportbuzát tudjunk nagyménnviségbert kitermelni, amelyet a külföld Szívesen vesz fel a rendesnél magasabb áron. Kívánatos, hogy a vasúti berendezéseinket sürgősen továbbfejlesszük. lvádg Béla a tagosítás kérdését tette szóvá. örffg Imre erélyesebb intézkedéseket sürgetett a szovjet fa dumpingjának megakadályozása céljából. Varga Gábor felhívja a figyelmet a mezőgazdasági szakoktatásra. Kifogásolja, hogy nincsenek olyan mezőgazdasági szakiskoláink, amelyek a tömegoktatást szolgálják. Várnai Dániel hibáztatja, hogy a földmivelésügyi kormány nem tájékoztatta a bizottságot és a Házat arról, hogy mi történt a legutóbbi nemzetközi konferenciákon, amelyen a buzakérdéssel foglalkoztak. Kérdi, mi lesz a baleset- és betegség biztosításának a mezőgazdasági munkásságra való kiterjesztésével. Schandl Károly sajnálattal állapítja meg, hogy a takarékosság a földmivelésügyi tárcát sem kímélte meg. Erdélyi Aladár felfogása szerint a tagosítás kérdését megfelelően nem lehet rendezni mindaddig, amig örökösödési jogunkat és és telekkönyvünket át nem alakítjuk. Mayer János földmivelésügyi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Ismeretiek azok a tanácskozások, amelyek részben a dunai államok és kisebb északi államok közt előbb Bukarestben, majd Varsóban folytak, amelyeknek célja az volt. hogy a gabonaértékesítés terén biaoqgos együttműködés hozassék létre és amelyek folytatódtak Rómában. A magyar kiküldötteknek volt érdeme, hogy a tanácskozás nem pusztán akadémikus eszmecserékben és vitákban állott, hanem ennek folytatása Londonban lesz, ahol igen komoly kilátásaink vannak arra, hogy eredményt fogunk elérni. A kormány függetlenül attól, hogy mi fog történni Londonban, megcsinálta a maga tervét, hogy az ezévi termés értékesítésének idejére a tervek készen legyenek. A gabonajeggröl szóló törvényben, az ezévi tapasztalatok alapján valö módosítás és egyes ujabb módszereknek beálli' tása válik szükségessé. Beck Lajos felszólalására válaszolva utalt arra, hogy a buzakataszterek felvétele közel áll a befejezéshez. Tagadja, hogy a főldmlvesiskolák nem felelnek meg a hivatásuknak. A mezőgazdasági munkások biztosítását nem a nagybirtok akadályozza meg. Ha kitartással és körültekintéssel intézzük a mezőgazdasági termelés fejlesztését — mondotta végül a miniszter — és ha egyetértően állunk annak a célnak szolgálatában, amely az egész országnak az érdeke, akkor a mai nagy krízist le fogjuk tudni küzdenL A bizottság ezután a földmivelésügyi tárca költségvetését elfogadta. Borzalmas tüz az alagútban Harminc munkás halála a Iángokpan (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) Csikágóból jelentik: Borzalmas szerencsétlenség történt egy alagútban, amit csatornázási célokra építenek. 60 munkás dolgozott az alagútban, amikor tüz ütött ki és pillanatok alatt hatalmas lángnyelvek törtek elő a 11 méter mélységű alagútban. 30 munkás suiyoa égési sebek árán megmenekült az égő pokolból, a többiek ott pusztultak. A tűz oltásában Csikágó egész tűzoltósága résztvesz. A rendőrség az egész környéket lezárta, mert robbanástól tartanak,