Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-08 / 55. szám

1931 március 8. DfiLMAGYAROHRZAG A kegyúri bizottság Kardos Lajost választotta meg királyhalmi plébánossá Délmagyarország munkatársától.) A kegyúri bízottság szombaton délben ült össze dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnök­letével, hogy megválassza a királybaimi uj plé­bánia vezető lelkészét. A plébánosválasztást, mint ismeretes, hosszadalmas harcok előzték meg. Először azért nem tarthatták meg a vá­lasztást, mert kiderült, hogy a kegyúri bizott­ság megalakítását megfellebbezték & a belügy­miniszter a közgyűlés határozatát még nem hagyta jóvá. Amikor azután megérkezett a miniszteri jóváhagyás, az a kívánság merült fel, hogy a város hatósága intézzen kérdést a királyhalmi katolikus egyházközséghez és tudakolja meg, hogy a pályázó lelkészek kö­zül kinek a megválasztását fogadnák legszí­vesebben. Az egyházközség a kérdésre a na­pokban tartott képviselőtestületi közgyűlésén adott választ, kimondva, hogy nem kiván egyik jelölt személye mellett sem állást foglalni, mert jő szívvel fogadja azt a papot, akit a plébános! tisztségre a kegyúri bizottság és a megyéspüspök alkalmasnak tart Igy azután végre sor kerülhetett a válasz­tás megejtésére. A kegyúri bizottság ülésén a bizottságnak mind a huszonnégy tagja meg­jelent. Dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok ismertette a plébánosi állásra benyújtott pá­lyázatokat Elmondotta, hogy három lelkész pályázik az állásra, Varga Ferenc belvárosi segédlelkész, Kardos Lajos felsőtanyai segéd­lelkész és Hodács Ágoston kisiratosi plébános. Ismertette a kulturtanácsnok a királyhalmi egyházközség állásfoglalását Js. A' bizottság egyik tagja felszólalásában a választás elhalasztását kérte azzal az indoko­lással, hogy a királyhalmi egyházközségnek feltétlenül állást kell foglalnia valamelyik pá­lyázó mellett, mert a kegyúri bizottság csak azt a papot választhatja plébánossá, akinek a személye az egyházközségnek megfelel. Ez a felszólalás rövidebb vitát provokált, a bi­zottság végül is ugy határozott, hogy nem ha­lasztja el a választást mert az érdekelt egy­házközség már kinyilatkoztatta, hogy számára a három pályázó közül mindegyik megfelel és előre is megnyugszik a kegyúri bizottság vá­lasztásában. Az elnöklő polgármester ezután elrendelte a névszerinti titkos szavazást A leadott huszibn­egy szavazat közül tizenhárom esett Kardos Lajosra, nyolc Varga Ferencre, a kegyúri bizottság tehát szótöbbséggel Kardos La jóst választotta meg Királyhalraa plébánosává. Az eredmény nagy meglepetést keltett, az illeté­kesek közül senki sem számított a választásnak ilyen kimenetelére. A választás akkor válik jogerőssé, ha Kardos Lajost Glattfelder Gyula megyéspüspök megerősíti tisztségében. Nemzeti önérzet és a Habsburg-politika „történeti tévedései" Szegedi eqvetemi tanár könvoe a Habsburgokról, a függetlenségi polti fkáról, amelyik Trianont okozta s Ottó királvfirót, aki Szent Imre hercegnél is ma­gyarabb királyellenes riépizgatás történeti léve­déssU cimen egy kis füzet jelent meg Szege­den dr. Erdélyi László egyetemi tanár tollá­ból. Miután az esküdtszék nem működik, nem foglalkozunk ezzel a kis könyvvel érdeme szerint. Az alábbiakban a szerzőnek csak egyes kijelentéseit idézzük inkább illusztrálá­sául annak, hogy az a füzet, amelyik a legi­timista gondolat propagálását tűzte ki célul, milyen alkalmas arra, hogy mindenkit, aki­nek nemzeti érzését és nemzeti öntudatát még nem fojtotta el a szervilizmus, nem a legi­timista gondolat de azok ellen hangoljon, akik a legitimista gondolatot propagálják. Napilapnak nem lehet az a célja, hogy tör­ténetírói tévedésekkel vitába szálljon, mi csak regisztrálunk és ismertetünk A könyvecske minden »liberáJis és fórra­dalmi szellemű tőrténettudást* Horváth Mi­hály püspök és tőrténettudós bünéül ró fel, akiről a következőképen emlékezik meg: Horváth Mihály kath kispapnak, ki aztán liberális,, nős pap és kinevezett, de pápától meg nem erősített püspök s miniszter lett; döntő szerepe volt a magyar történeti tan­könyvekre így a történettanításra és a ma­gyar intelligencia téves, forradalmi liberális szellemű történettudására. A kis füzet már a második oldaláfl Apponyi Albert Doliflháfáf vádolja meg a trianoni sorsén. amikor megállapítja, hogy a függetlenségi politika vitte trianoni sorsra Magyarországot. A szerző vázolván a függetlenségi pártnak a katonai javaslatok ellen s az önálló vámterü­letért vivott harcait, a következőképen fog­lalja össze a függetlenségi párt politikájának ismertetését: Ide juttatott bennünket a sok függetlenségi jelszó, amely különben is tele volt és van minden társadalombomlasztó, vallásellenes kö­veteléssel. liberálizmussal, forradalmi izgatás­sal, erkölcslazitással, a társadalom minden szélsőséges tehetségének külön érvényesülé­sével, szétporlasztó partikulárizmusával­Az államforma kérdéséről Is sok eredeti gondolatot kapunk a kis füzetkéből. Többek kőzött a kővetkezőket olvassuk benne: A király a köztársasági elnöktől abban kü­lönbözik, hogy az elnököt, mint polgármeste­reket időnként újra választják és cserélgetik, a király pedig született hadura, védője, ál­landó abroncsa az államnak katonáival együtt Az ő védelme alatt választhatnak szabadon polgármestereket, miniszterelnöki és ellenzéki pártképviselőket, pártoskodhatnak, beszélhet­nek, írhatnak, gazdálkodhatnak a polgárok kedvök szerint A köztársaság igazán esak városnak, kisebb országrészeknek való... • köztársaság tehát városi alkotmány. A kis Albánia királyság, ellenben az Egye­sűit Államok és Franciaország köztársaságok. Az Egyesült Államoknak tehát olvau alkot­mánya van, amelyik a professzor szerint csak kisebb országrészeknek valő, mig Albánia ha­talmát ^született hadúr, állandó abroncs* biz­tosítja. A királvság államformája .mellett ním utolsó 'érv a kővetkező sem: A királyi uradalom gazdatisztjeinek, katona­tisztjeinek s a szomszéd kisebb birtokosoknak eszük ágában sincs királyt választani, mig vanr.ak kétségtelen fiörőkösök, vagy ezelc eb fogytával leányörőkősök. Hogy a nemzeti köztudattal és a nemzeti közérzülettel milyen harmóniában van a kis füzet, azt a kővetkező mondat is elárulja: Ezt a szabad királyválasztást, mely mint Mátyásé is, egy katonai párt nyomása alatt OVAS! Felhívjuk az Izzólámpalogvasztók fi­gyelmét orra, hogy TUNGSRAM izzólámpáinkat nem házalók, hanem a legális kereskedelem ulján hozzuk for­galomba. A cégünk nevében való bemutatkozás­sal a házalók bizonyára azt célozzék, hogy az általuk kínált lámpákat drágáb­ban adják el, vagy pedig a fogyasztói megtévesztve, silány minőségű áru át­vételére bírják. Szíveskedjék izzólámpaszükségleiét a legális kereskedelem utján beszerezni, ahol a TUNGSRAM izzólámpákat gyári garancia mellett meg­szabott olcsó árakon számítják. A házalókat, akik cégünk nevével visz­szaélnek, kérjük igazoltatni és további megtorlás végeit nekünk bejelenteni EayesUlt Izzólámpa és Villamossági R T. M 6 T'foest 4. jött létre, nagyon drágán fizette meg az or­szág. Mi ugy tudjuk, hogy a magyar reneszánsz­szal, a művészetek és tudományok bivirág­zásával, a magyar nemzet hirével és dicső­ségével fizetett Mátyás a »szabad királyválasz­tásért* s ez a kis fűzet most azzal csinál propagandát a Habsburgoknak, hogy a szár­ötven éves török hódítást Mátyás királlyá vá­lasztásának tudja be. Vájjon a Korvin-koszo rukkal és Korvin-láncokkal a tőrök hódoltság emlékét akarják most felidézni? •»A Habsburgok voltak Európának legalkof­mányosabb és legnépszerűbb uralkodók — állapítja meg a történelmi mü. Ezt a megálla­pítást azután a következő meggyőző érvekkel indokolja: Egyedül a Habsburgok hajolnak meg a ma­gyar alkotmány előtt, erre megesküsznek s esküjüket nagyjában, egészében megtartják Külön meg kellene vizsgálni az okokat miért voltak generálisaik rideg, szigorú katonák a fölkelőkkel szemben s hogyan éltek vissza egyes főtisztviselőik a rájuk bizott hatalom­mal ugy, mint Bánffy Dezső és választóbi­zottsági elnökei a hírhedt képviselőválasztás­kor, a mi szabadságos korunkban. Meg kellene kérdezni a tüdős szerzet hogy kiket ért >felkelők« alatt akikkel szemben egyes »főt?sztviselők* tuIs7Í^oruak voltak? Ta­lán Hákócd, Bocskai. Kossuth Laios, talán a magyar szabadsághősök a > fel kelők* s talán Haynau és Caraffa voltak a -.szigorú katonák?* Érdekes egyébként hogy az aradi vértanuk­ról, Havnauról mégcsak emlitést sem tesz a történelmi igazságot feltáró kis könyvecske A kis könyv tudományos gondolkodására jellemző egyébként a kővetkező érvelés-. t Ferdinánd csak a törököktől kényszerítve költözött IJécshe. Máskülönben Mátyás király szép budai várkastélyában lakott volna s itt szervezte volna meg a legfőbb állami hiva­talokat... Akkor az osztrákok és csehek pa­naszkodtak volna. Azt természetesen a magvarsá!? nem visel­Belvárosi Mozi Mb uloltAra 1 Korró Mozi Ma utollóro 1 A világ vége 1 Dolóres Costelló , ABEL GANCE „...repíti. I S z 1 b é r I a 1910 ÍSS.M f Eléadáeok kezdete 5, 7, 9. r«»4r- ésünnepnap 8, B, 7, 9 órakor | Előadások kezdete S, T, 9, vasár- ünnepnap \ S, T, 9 órakor 9 Bclvérosl Mozi Hétlén és kedden Ramon Novarró ^ Rang és szerelem. Szerelmi történet. Azonkívül- Marion Davis NII8 Aíler-rel Ámor kornevöljn. Vigjtték ElíadiiOk k»z<iete 5, T, 9, rtaip. ét ünnepnap 3, 5, 7, 9 érakor Korzó Mozi Hétfán és keiden TÖM MIX Mszerepléaével. V é T Ci 1 ]• Azonkívül Kelet IeAnya. — E^v táncosnő regénve Alíred Abel físzerepléeével ElSadisek kezdeta 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 érakor

Next

/
Thumbnails
Contents